XXII. Porok és hamvak

Full text search

XXII. Porok és hamvak
Heister szavának állt. Amivel fenyegetőzött; betölté. A kivégzett Ocskay Lászlóért lefejeztetett három kuruc vezért.
Erre aztán megint a kuruc vezér ítéltette halálra a hét fogoly osztrák vezértisztet, azok között Ritschánt.
 
 
Lélekfájás ezekre az időkre visszagondolni!
 
 
Ocskay Lászlót eltemették, künn a szabad mezőn: nem megszentelt földbe; jeltelen sírba, még csak keresztet sem tettek a fejéhez. Csupán sűrű tövissel vették körül, mint a pogány időkben a villámütés félelmetes helyét.
Úgysem fogja azt látogatni senki.
Egy reggel a cirkáló őrjárat egy női alakot látott meg e síron fekve.
Odamentek, megszólították. Arccal feküdt a síron, nem felelt. Költötték: nem ébredt.
Egy török kés volt nyelével lefelé a sírhalomba megerősítve; felfelé álló vasával az alvó nő szívén keresztül szúrva. Két karjával átölelte a sírt.
Voltak, akik ráismertek benne a szép Szunyoghy Ozmondára, született Eszterházy grófnőre.
Annyira szerette-e őt, hogy képes volt megölni, s úgy egyesülni vele a halálban? Ő vitte-e imádott bálványát, kiszámítva a vérpadra, hogy a sírban legyen az övé? – Átvitte e titkot a másvilágra, s bizonyára kegyelmes bírára talált, aki nem emberek gondolatai szerint ítél, aki nem azt nézi, hogy mit tettünk, hanem azt, hogy mit éreztünk.
 
 
Még abban az évben utoljára hangoztatták a tárogatók a szvihrovai nótát a Kárpátok ormairól, mikor Bercsényi búcsút vett hazájától örökre.
Rákóczi hadseregének maradványai a majtényi síkon lerakták a fegyvert. A négyszögű tér, ahol az megesett, be van kerítve sánccal, s ma már sűrű erdő, bozót nőtte azt tele. Soha ember be nem lép a bozótba, vadász nem keres ott zsákmányt, vándor nem vág útra való pálcát a gesztjéből: ott valami kísért!
Pálffy János, a bán, és Károlyi Sándor, Rákóczi vezére megalkudtak a békekötésben: szatmári békekötésnek hívják azt az okmányt.
I. József már azt nem érte meg: ifjan halt el a hadjárat bevégezte előtt.
A békekötés után Ocskay Sándor hazatért birtokaira, mikor a conventio visszaadatott neki.
A krónika azt mondja, hogy a béke helyreálltával nőül vette szerencsétlen László bátyja özvegyét, Tisza Ilonát. Ocskay Lászlónak egy gyermeke sem ért emberkort. A hatalmas, nevezetes Ocskay családnak Ocskay Sándor a törzse.
 
 
Ez volt a története azoknak, akik szerettek, és aki szeretve volt mind a vérpadig.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi