XXI. A CSÁSZÁRI ROMOK

Full text search

XXI. A CSÁSZÁRI ROMOK
A nagyszerű amphiteatrum mellett áll még a római műemlékek egyik első remeke, Titus diadalkapuja s túl rajta terül – nem: – emelkedik a Palatin romja.
A régi Róma. Eltemetve vandál és keresztyén bosszúállóktól, s ismét napvilágra kiásva a keresztyén egyházfejedelmek rendeletéből. A mostani nemzeti kormány egészen napvilágra hozta azt már.
Még romjaiban is „emelkedik”. Soha meg nem alázható rom. A főbejáratot a kormány közegei őrzik, s egy frank díj mellett, kívánatra, ugyanazok vezetik a látogatót körül a régi Róma épületmaradványai között.
A fenséges romokat befutotta hosszan valami apró virágú fehér rózsa, mely Róma szent omladékain oly buján tenyészik: a meleg verőfényben egészen felveszi az illat a csendes várost. A „csendes várost”, ahol egykor Cicero tartotta casilináriáit, ahol a diadalúton át a hazatérő császárok tartották bevonulásukat, kocsijuk előtt fogoly királyokkal, ahonnan Nero nézte Róma leégését: ott most egy magányos őr számlálja elő az idegennek: ez itt Cicero háza volt; fürdőjében még most is vastag zuhatagban hull alá húszlábnyi magasból az ide vezetett patak. Amott Jupiter Stator templomának romja. Néhol még látszik a falon a szürkésfehér márványburkolat: a kiszabadított tér még fedve van a roppant széles fehér kőtáblákkal, s egész sor oszloptalp mutatja, mily óriási teremnek kellett e helyen állni, ahol egykor a senatorok hordszékei gördültek végig. Amott egy oszlopfő, egy csonka torzó a Nero számára készült piedestalon. Ez a sötét folyosó vezetett Jupiter basilicájához; s amaz, amely ösvény meredek lépcsőivel volt egykor Lívia fürdőhelye: a nypmhaeum. A „piscina”, a császári palota tojásdad alakú halastava, most be van nőve árvácska virággal, s az aedes Jovis victoris oldalából a bércse füzérei csüggnek alá.
Keresünk emléket a „Monte testaceo” töredékei között. Ez egy nagy halom, mely azon agyagedények cserepeiből támadt, melyekben Róma tributarius népei küldték a hódító városnak évi adójukat. Egész hegy támadt belőlük. Olyan jó cserép most, mint maga a Domus Tiberina.
E császári palotának minden rejtekét csak a legutóbbi években szabadíták ki napvilágra. Díszes márványlépcsőkön haladunk le a szobákig, ahol a fényűző császár lakott. A tizenhét század előtti pompából még maradt meg valami. A tornácok mozaik talpja még ép s a szobák, ahol a caesar ebédelt, aludt, mulatott, még tartogatják büszkeségük kincseit: a gyönyörű frescókat. Maga az a vakolat, amelyre a frescók festve vannak, valami oly szilárd, vastag tömegből készült, hogy az mint a márvány fekszik a falon, fényes és sima. S a színek oly elevenek még, hogy a leggyöngédebb árnyalat sincs elveszve bennük. Egyik szoba fálát azon mythologiai jelenet díszíti, ahol Junó parancsára Argus őrzi „Io” nymphát, Mercur pedig Jupitertől küldve jő, a nymphát üszővé változtatni és elszöktetni. Junót a háttérben, magas piedestalon, mint istenszobort látjuk. Az arcok kinézése most is oly eleven még. Io homlokán látszik, hogy nőnek a szarvacskák. A másik szoba fresco-festménye Galatheát és Polyphemust ábrázolja. S mióta e képeket festették, hányszor megnőtt már azóta a palotarom fölött a cserfa s hányszor kivágták róla! Az örökzöld cserfa e romvilágnak otthonos lakója. Az veszi körül az auguarium tömör épületét, hol hajdan a sasok röptéből jövendőt jósoltak; az takarja a Romulus rakta falakat, mik a Porta Romanáig vezetnek bennünket s onnan áthaladunk Caligula palotáján, végig annak a hídnak a töredékén, melyet a magát istennek nevező császár e palotától a Capitoliumi Jupiter templomáig építtetett, hogy mikor szükségét látja: istentársával bizalmasan találkozhassék! Most csak egyölnyi rész van még épen e vakmerő híd márványból faragott mellvédéből. A világuralkodó palotájának megnyílt boltozatai mélyen sötétlenek alattunk, félig temetve összetört oszlopfők művész faragványú romjaival: halomra szórt kincstár, egy múzeum verembe temetve. Előttünk pedig terül a száztemplomú világváros, melyből egy óriás templomkupola magasra emelkedik s eltakarja a lemenő napot.
Ez a második Róma.
Az első alszik már. Annak a napja másfél ezred év előtt lement.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi