Ézs. 17.
Ézs. 17.
Ézs. 17,1
Fenyegető jövendölés Damaszkusz ellen: Damaszkusz nem lesz többé város, rom és omladék lesz. [Jer 49,23-27; Ám 1,3-5]
Ézs. 17,2
Aróér városai elhagyottá válnak, nyájak lesznek ott, heverésznek háborítatlanul.
Ézs. 17,3
Nem lesz erőd Efraimban, sem királyság Damaszkuszban: egy sorsra jut Arám maradéka és Izráel fiainak dicsősége, - így szól a Seregek URa. [2Kir 16,9]
Ézs. 17,4
Azon a napon lehanyatlik Jákób dicsősége, kövér teste lesoványodik.
Ézs. 17,5
Úgy lesz, mint amikor gabonát markol az arató, és karjával levágja a kalászokat. Olyan lesz, mint amikor valaki kalászt szedeget a Refáim völgyében. [Jóel 4,12-14; Mt 13,30. 39-41; Jel 14,14-20 ]
Ézs. 17,6
Csak böngészni való marad benne, mint mikor az olajbogyót verik: két-három bogyó marad a fa koronája tetején, négy vagy öt a gyümölcsfa ágain - így szól az ÚR, Izráel Istene. [3Móz 19,9-10; Ézs 24,13]
Ézs. 17,7
Azon a napon Alkotójára tekint majd az ember, és meglátja szemével Izráel Szentjét.
Ézs. 17,8
Nem tekint az oltárokra, keze alkotásaira, meg sem látja, amit ujjaival csinált, a szent fákat és a tömjénező oltárokat.
Ézs. 17,9
Azon a napon olyanok lesznek erős városai, mint az elhagyott erdő, és mint a hegycsúcs, amelyet elhagytak az Izráel fiai elől menekülők: pusztasággá lesz.
Ézs. 17,10
Mert elfeledkeztél szabadító Istenedről, erős Kőszikládra nem gondoltál, azért ültetsz gyönyörű ültetvényt, és teletűzdeled idegen vesszőkkel. [5Móz 32,15; Bír 3,7; Ézs 51,13; Jer 2,32; Ez 20,28; Hós 4,13]
Ézs. 17,11
Az ültetés után be is keríted, és reggelre kisarjasztatod a magvakat. De oda lesz az aratás a hervadás idején, és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom.
Ézs. 17,12
Jaj, zúg a sok nép! Zúgásuk olyan, mint a tengerek zúgása. Morajlanak a nemzetek! Morajlásuk olyan, mint a hatalmas víz morajlása. [Zsolt 2,1-3; 93,3-4; Ézs 29,5; Ez 38,14-23; 39,1-8]
Ézs. 17,13
Morajlanak a nemzetek, ahogyan morajlik a nagy víz; de ha megdorgálja az ÚR, elfut messzire. Mint a polyvát kergeti a szél a hegyek között, és mint az ördögszekeret a szélvihar. [Jób 21,18; Zsolt 1,4; 35,5]
Ézs. 17,14
Ha leszáll az est, rémületbe esnek, mire megvirrad, sehol sem lesznek. Ez lesz a jutalma fosztogatóinknak, ez lesz a sorsa prédálóinknak. [Zsolt 46,6; 48,5-7; Ézs 29,7-8; 37,36]
