Ézs. 24.
Ézs. 24.
Ézs. 24,1
Az ÚR elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
Ézs. 24,2
Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.
Ézs. 24,3
Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az ÚR jelentette ki ezt az igét.
Ézs. 24,4
Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.
Ézs. 24,5
Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. [1Móz 3,7; 4,11; 3Móz 26,15; Ez 5,6-7]
Ézs. 24,6
Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg. [4Móz 35,33; 5Móz 28,15-68; Zsolt 106,38; Jer 11,3-5]
Ézs. 24,7
Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.
Ézs. 24,8
Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. [Ézs 16,10; Jóel 1,10-12; Jel 18,22-23]
Ézs. 24,9
Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. [Jer 7,34; 16,9]
Ézs. 24,10
Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.
Ézs. 24,11
Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. [Ám 8,10]
Ézs. 24,12
Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén.
Ézs. 24,13
Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek. [Ézs 17,6; Jer 6,9; Mik 7,1]
Ézs. 24,14
Azok hangos szóval ujjonganak az ÚR fenségének, kiáltoznak a tenger felől.
Ézs. 24,15
Világosság támadt, ezért dicsérjétek az URat, az ÚRnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein! [Ézs 42,10-12; 2Thessz 1,12 ]
Ézs. 24,16
A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók! [Ézs 15,5; 21,2]
Ézs. 24,17
Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója! [1Móz 7,11; Zsolt 82,5; 104,5; Péld 8,29; Jer 48,43-44; Ám 5,19; Lk 21,35]
Ézs. 24,18
Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
Ézs. 24,19
Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld! [Lk 21,25; 2Pt 3,10]
Ézs. 24,20
Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé.
Ézs. 24,21
Azon a napon megbünteti az ÚR a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön. [Zsolt 82,1; Jer 46,25; Ef 2,2; 6,12]
Ézs. 24,22
Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket. [Jer 38,6; 1Pt 3,19; 2Pt 2,4; Jud 1,6; Jel 20,1-3]
Ézs. 24,23
Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek URa lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége. [Ézs 30,26; 60,19-20; Ez 32,7-8; Jóel 3,4; 4,15; Mt 24,29; Jel 4,4; 11,16; 21,23; 22,5]
