Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért! [Péld 9,1-5; Ézs 12,3; 41,17-18; 44,3; Jn 7,37; Jel 21,6; 22,17]
Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat! [Zsolt 36,9; 63,6]
Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz. [2Sám 7,16; 23,5; Zsolt 89,4-5. 29; Jer 31,31-34; ApCsel 13,34; Zsid 13,20]
Tanúvá tettem őt a népek között, fejedelemmé és parancsolóvá a nemzetek fölött.
Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenedért, az ÚRért, Izráel Szentjéért, aki dicsővé tesz téged. [Ézs 2,2-4; 45,14; 49,18]
Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! [2Krón 15,4; Péld 8,17; Ézs 65,1; Jer 29,13-14; Ám 5,4; ApCsel 17,27 ]
Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. [Zsolt 103,4-5; 130,4. 7; Ez 18,27; 33,11]
Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. [4Móz 23,19; Zsolt 103,11; Hós 11,9; Róm 11,33; 1Kor 2,6-9; 3,19]
Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, [2Kor 9,10]
ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. [Mt 13,8. 31-33]
Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind tapsolnak. [5Móz 32,47; Zsolt 98,8; Ézs 44,23; 49,13]
A tövis helyén ciprus nő, a csalán helyén mirtusz nő. Az ÚR dicsőségére lesz ez, örök jelül, amely nem pusztul el. [Ézs 41,19-20; 43,19-20; 48,11]