Zak. 5.
Zak. 5.
Zak. 5,1
Ismét föltekintettem, és egy repülő irattekercset láttam.
Zak. 5,2
Megkérdezte tőlem: Mit látsz? Én így feleltem: Egy repülő irattekercset látok, amely húsz könyök hosszú és tíz könyök széles.
Zak. 5,3
Akkor ezt mondta nekem: Ez az az átok, amely eljut az ország egész területére. Mert ennek következtében fog megbűnhődni minden tolvaj, és ennek következtében fog megbűnhődni minden esküdöző.
Zak. 5,4
Kibocsátottam az átkot - így szól a Seregek URa -, és behatol az a tolvaj házába, meg annak a házába, aki az én nevemre hamisan esküszik. Ott maradnak annak a házában, és elpusztítja azt gerendáival és köveivel együtt.
Zak. 5,5
Azután előlépett a velem beszélő angyal, és ezt mondta: Tekints fel, és nézd, mi közeledik itt!
Zak. 5,6
Én azt kérdeztem: Mi ez? Ő így felelt: Egy véka közeledik itt. És így folytatta: Ebben van az egész ország bűne.
Zak. 5,7
Egyszer csak egy ólomfedő emelkedett föl, és egy asszony ült a vékában.
Zak. 5,8
Az angyal ezt mondta: Ez a gonoszság! Majd visszalökte az asszonyt a vékába, az ólomfödelet pedig rádobta a véka szájára.
Zak. 5,9
Majd föltekintettem, és láttam, hogy két asszony közeledik a szelek szárnyán. Olyan szárnyaik voltak, mint a gólyáknak, és fölemelték a vékát az ég és a föld közé.
Zak. 5,10
Ekkor azt kérdeztem a velem beszélő angyaltól: Hova viszik ezek a vékát?
Zak. 5,11
Ő így válaszolt: Sineár földjére, ott építenek házat neki, és ha elkészült, odateszik egy emelvényre. [1Móz 11,2]
