Krisztus tanítja az apostolokat imádkozni; a néma ördögöt kiűzi. Kik a boldogok. A zsidok jeleket kérnek. A külső szentségnek mutogatását feddi.
És lőn, mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképen János is tanította az ő tanítványait.
Monda pedig nékik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy [Mát. 6,9.] a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jőjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, miképen a mennyben, azonképen e földön is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk naponként.
És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a [Mát. 6,13.] gonosztól.
És monda nékik: Ki az közületek, a kinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor, és ezt mondja néki: Barátom, adj nékem kölcsön három kenyeret,
Mert az én barátom én hozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie;
Az pedig onnét belőlről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts engem: immár az ajtó be van zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban; nem kelhetek fel, és nem adhatok néked?
Mondom néktek, ha azért nem fog is felkelni és adni néki, mert az barátja, de annak tolakodása miatt felkél és ád néki, a mennyi kell.
Én is mondom néktek: Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek [Mát. 7,7.] és megnyittatik néktek.
Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, [Mát. 7,8. Péld. 8,17.] talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Melyik atya pedig az közületek, a kitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy ha halat, vajjon a hal helyett kígyót ád-é néki?
Avagy ha tojást kér, vajjon skorpiót ád-é néki?
Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, a [Jak. 1,5. 6. 17.] kik tőle kérik.
És ördögöt űz vala [Mát. 9,32-34.] ki, mely néma vala. És lőn, mikor kiment az ördög, megszólala a néma; és csodálkozék a sokaság.
Némelyek pedig azok közül mondának: A Belzebúb által, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
Mások meg, kísértvén őt, [Mát. 16,1-4.] mennyei jelt kívánának tőle.
Ő pedig tudván azoknak gondolatát, monda nékik: Minden ország, a [Mát. 12,24-32. Márk 3,22-30.] mely magával meghasonlik, elpusztul; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik.
És a Sátán is ha ő magával meghasonlik, mimódon állhat meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket.
És ha én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki [Csel. 19,13.] által űzik ki? Annakokáért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
Ha pedig Isten [2 Móz. 8,19.] ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, a mije van, békességben van;
De mikor a nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és a mit tőle zsákmányol, elosztja.
A ki velem nincs, [Mát. 12,30.] ellenem van; és a ki velem nem takar, tékozol.
Mikor a [Mát. 12,43-45.] tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.
És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota [2 Pét. 2,20. 21.] gonoszabb lesz az elsőnél.
Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: [rész 1,48.] Boldog méh, a mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál.
Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és [rész 10,28. Péld. 8,32.] megtartják azt.
Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt [Mát. 12,38-40. Márk 8,12.] kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha Jónás prófétának [Jón. 2,1. 2. 11.] ama jele;
Mert miképen Jónás jelül volt a Ninivebelieknek, [Mát. 12,41-42.] azonképen lesz az embernek Fia is e nemzetségnek.
A Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és kárhoztatja őket: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa [1 Kir. 10,1.] a Salamon bölcseségét; és ímé nagyobb [Mát. 3,17. 1 Tim. 3,16.] van itt Salamonnál.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás [Jón. 3,3-5. Mát. 12,41.] prédikálására; és ímé nagyobb van itt [rész 3,22.] Jónásnál.
Senki pedig, [rész 8,16. Mát. 5,15. Márk 4,21.] ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy a kik bemennek, lássák a világosságot.
A testnek lámpása [Mát. 6,22.] a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.
Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, [Eféz. 5,8.] sötétség ne legyen.
Annakokáért ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával.
Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leüle enni.
A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott [Márk 7,3. 8.] meg.
Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét [Mát. 23,25.] megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.
Bolondok, a ki azt teremtette, a mi kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, a mi belől van?
Csak adjátok alamizsnául a mi benne van; és minden tiszta lesz néktek.
De jaj néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, [Mát. 23,23.] de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
Jaj néktek farizeusok! mert szeretitek az előlülést a [rész 20,45-47. Mát.23,6. 7. Márk 12,38. 39.] gyülekezetekben, és a piaczokon való köszöntéseket.
Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert olyanok vagytok, mint a sírok, a melyek nem látszanak, és az emberek, a kik azokon járnak, nem tudják.
Felelvén pedig egy a törvénytudók közül, monda néki: Mester, mikor ezeket mondod, minket is bántasz.
Ő pedig monda: Jaj néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan [Mát. 23,4. Csel. 15,10.] terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket.
Jaj néktek! mert ti építitek a próféták [Mát. 23,29. 31.] sírjait; a ti atyáitok pedig megölték őket.
Tehát bizonyságot tesztek [Mát. 23,31.] és jóvá hagyjátok atyáitok cselekedeteit; mert azok megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat.
Ezért mondta az Isten bölcsesége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek, [Csel. 12,2. 7,59. 5,40.] és némelyeket elüldöznek;
Hogy számon kéressék e [Mát. 23,34. 35.] nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának felvettetésétől fogva kiontatott,
Az [1 Móz. 4,8.] Ábel vérétől fogva mind a Zakariás [2 Krón. 24,20. 21.] véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől.
Jaj néktek törvénytudók! mert elvettétek a tudománynak [Mát. 23,13.] kulcsát: ti magatok nem mentetek be, és a kik be akartak menni, azokat meggátoltátok.
Mikor pedig ezeket mondá nékik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene állani és őt sok dolog felől kikérdezgetni,
Ólálkodván ő utána, és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt.