Péld. 20.
Péld. 20.
Péld. 20,1
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki [rész 31,4. 5.] abba beletéved, nem bölcs!
Péld. 20,2
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak [rész 19,12.] rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Péld. 20,3
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; [rész 14,17. 1 Kor. 6,7.] valaki pedig bolond, patvarkodik.
Péld. 20,4
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Péld. 20,5
Mély víz a férfiúnak [rész 18,4.] elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Péld. 20,6
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de [Jak. 3,2.] hű embert, azt ki találhat?
Péld. 20,7
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok [Zsolt. 142,1. 2.] az ő fiai ő utána!
Péld. 20,8
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt [vers 2. 26.] eltávoztat.
Péld. 20,9
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, [1 Kir. 8,46.] tiszta vagyok az én bűnömtől?
Péld. 20,10
A kétféle [5 Móz. 25,13.] font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
Péld. 20,11
Az ő cselekedetiből [Jak. 2,18.] ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
Péld. 20,12
A halló [2 Móz. 4,11.] fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
Péld. 20,13
Ne szeresd az álmot, hogy ne [rész 19,15.] légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Péld. 20,14
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Péld. 20,15
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Péld. 20,16
Vedd el ruháját, mert [rész 27,13.] kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Péld. 20,17
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de [rész 9,17. 18. Siral. 3,16.] annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
Péld. 20,18
A gondolatok tanácskozással [rész 15,22.] erősek; és bölcs vezetéssel folytass [rész 24,6.] hadakozást.
Péld. 20,19
Megjelenti a titkot, a [rész 11,13.] ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Péld. 20,20
A ki az ő atyját vagy [2 Móz. 21,17.] anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
Péld. 20,21
A mely örökséget először siettetnek, [rész 28,20.] annak vége meg nem áldatik.
Péld. 20,22
Ne mondd: bosszút állok [Máté 5,39. Róm. 12,17. 19.] rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Péld. 20,23
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és [5 Móz. 25,13.] a hamis fontok nem jó dolgok.
Péld. 20,24
Az Úrtól vannak a férfi [rész 16,9. Jer. 10,23.] lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
Péld. 20,25
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, [Józs. 7,20-25.] és a fogadástétel után megfontolni.
Péld. 20,26
Szétszórja a gonoszokat a [vers 8. Zsolt. 101,5. 6. 8.] bölcs király, és fordít reájok kereket.
Péld. 20,27
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a [rész 21,2. Zsolt. 17,3.] szívnek minden rejtekét.
Péld. 20,28
A kegyelmesség és az [rész 29,14.] igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Péld. 20,29
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az [rész 16,31.] ősz haj.
Péld. 20,30
A kékek [rész 13,24.] és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig [Zsolt. 119,71.] ható csapások.
