Zsolt. 131
Zsolt. 131
Zsolt. 131.1
Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után;
Zsolt. 131.2
Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem.
Zsolt. 131.3
Bízzál * Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!
