Szabó (mándi).
Szabó (mándi).
Szatmármegyei család. A családból István fehérgyarmati lakos 1773. aug. 30. nyert Szatmármegyétől nemesi bizonyítványt. Mándra II. Rudolf királytól 1582-ben nyert adományt Sz. Péter. Leszármazása ízről-ízre a XVII. század első felében élt Miklósig vezethető vissza, akinek fiaiban két ágra szakadt a család. Az egyik ág őse István (1639), a másiké pedig György. István ága Fehérgyarmaton, György utódai pedig Mándon voltak megtelepedve. I. István ágazata: István fia Miklós; ezé István; ezé György; ezé Ferenc (1784), felesége Rácz Erzsébet. Gyermekei pedig: Károly (1808); Bertalan; Krisztina (1819.); Boldizsár (1829.); Ferenc; és Anna (1834); Boldizsár felesége Papp Rozália; fiai: Lajos, akinek felesége Matolcsy Ilona. Gyermekei pedig: Gyula; Ilona; Sándor; és Ferenc; másik fia Elek (1862.), felesége Selyeby K. Berta (1865.). Gyermekei:
1. Kálmán (szül. 1886.), felesége Domahidy Ilona; fia:
Boldizsár;
2. Ida (szül. 1888.), férje Tóth Zsigmond;
3. Árpád (szül. 1891.);
4. Béla (szül. 1892.), gyógyszerész (Eger), felesége Hibai Irén; Leánya: Éva (szül. 1917.);
II. György ágazata: fia László; ezé Gergely; ezé Mihály (1773.); ezé pedig Mihály; Gábor; József; László; és György;
Ezen az ágon továbbmenő leszármazási adataink nincsenek.
Vö. Gorzó pk.; rcsk.
