Vasdényey, Vasdinnyey (vasdinnyei, illetőleg alsó- és felsővasdinnyei).
Vasdényey, Vasdinnyey (vasdinnyei, illetőleg alsó- és felsővasdinnyei).
Okmány- és levéltáraink XIII–XVI. századbeli adatainak és emlékeinek egybevetéséből jogosult következtetés szerint a Szák-nemzetségből származó ősrégi család. Őse, Pósa, a XIII. század első felében élt. Unokájának fia, János 1274. adományul kapja IV. László királytól a komárommegyei Dinnyét; fia, ugyancsak János, 1358. már »Johannes de Dynnye«, Ferenc fiának Miklós nevű fia pedig »de Kysdynnye« és »de Wasdynnye« írják magukat (1450.). – Ferenc fiai »Was de Dynye« néven fordulnak elő (1435., 1459.) Innenkezdve a »dinnyei« Vass családnév kezd állandósulni.
András (1542., 1589.) fiaiban két ágra szakad a család. Ferenc (1583.) a kihalt vasdinnyei Vass, míg testvére, György (1595.) a jelenleg is virágzó vasdinnyei Vasdényey család ősévé lesz. Ez utóbbi ágból János 1670 körül elveszi Póka Zsuzsánnát, akivel a somogymegyei Szabás felét kapja hozományul. Gyermekei: Péter, Pál, Miklós, Ádám és László 1698. osztozkodnak meg öröklött birtokukon. Miklós ágazatát kivéve a többi ágak vagy kihaltak, vagy az apai ősi vas- és zalamegyei birtokokon maradtak.
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Somogymegyében János; Vasmegyében Ferenc, György, István és János; Zalamegyében pedig Gábor igazolják nemességüket. Közülük István 1756. a komárommegyei ősi Vasdinnye birtokot elzálogositja Batthyány Ádámnak.
A család két ága két különböző címert használt és pedig az egyik, az ősi vasdinnyei Vass családnak következő címerét: kék mezőben zöld földön ugró szarvas; sisakdísz: a szarvas növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst; a másik ág pedig: (kék) mezőben zöld földön álló bárány; sisakdísz: növekvőleg egyfarkú oroszlán jobbjában kardot, baljában pedig dinnyét tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Nemzedékrendje visszavezethető a XIII. század elejéig. Egyik tagja, vasdinnyei Vass Ferencz, 1542. új birtokadományt nyer Vasdinnyére. Fiának, András-nak Károlyi Zsófiától született fia, György (1595.), akinek fia Pál, ezé János, aki 1698. végrendelkezik s nejével, Póka Zsuzsannával már somogymegyei birtokos. Gyermekeik: Miklós, Péter, Pál, Ádám és László 1723. új adományt kapnak Szabás felére. A családot aztán Miklós folytatja tovább s fiai közül György († 1783.) vezeti le a mai napig. – Vö. MNCsk. I/126. (gen.)
