Vladár (nagycsepcsényi és muthnai).

Full text search

Vladár (nagycsepcsényi és muthnai).
Ősrégi család, mely a Dessewffy-család előnevei között is előforduló, Szlavóniának pozsegai kerületében fekvő Chernek (Csernek) városából (villa) származik. A család elődei itt egészen I. Lajos király idejéig nagyobb javadalmakat bírtak és ezekre a birtokjogot a XIV. század elejéig fentartották, habár 1263. egy részük a tatárok fenyegető újabb betörése elől Felsőmagyarországba költözött. 1264-ben IV. Béla király által szabadságukban megerősíttetvén, egyidejüleg a »muthna« nevű őserdőt örökjogon adománybirtokul nyerték. Muthna egykori területe körülbelül a mai Körmöcbányától Mosocig terjedt, délen Bars-, nyugaton Nyitramegye határolták. IV. Béla privilégiumát III. András 1290. megerősítette. 1343-ban cserneki ősi birtokaikat is elcserélik I. Lajos királlyal a »csepcsényi« királyi birtokért, mely Muthnához közelebb feküdvén, megfelelőbbnek látszott. A csepcsényi (cserneki) birtokcserére vonatkozó, hártyára írt okmány a körmöcbányai levéltárban őriztetik. Ez a birtok tehát 1343-ig királyi joghatóság alá tartozott s csak 70 évvel a muthnai birtokszerzés után ment át a Muthnaiak jogába. Amíg a cserneki nemeseknek őseredetét a muthnai nemesekre átszármaztatott okmányokból megállapítani nem lehet, – mert IV. Béla király privilégiuma csak azt bizonyítja, hogy a család tagjai már Csernek városában is szabadbirtokosok voltak és ezen szabadságukban Turócmegyében csak megerősíttettek, de sem Csernek város adományozásáról, sem a jelzett időt megelőző leszármazásáról említést nem tesz, – a család leszármazása 1263 óta már okmányilag is igazolható. Történeti tény, hogy a Muthnai-Vladár nemesek telepítették 1360–1400 között Szklenot, a két Turcheket és Ujlehotát s hogy telepítési terjeszkedésüket egészen Jánoshegyig vitték.
A család történetére vonatkozó ezen ismertetés nem terjeszkedhetik ki Muthna és Csepcsény multjára, csak arra a körülményre utalok, hogy amidőn a muthnai nemesek már nagyon elszaporodtak, Muthnáról kiköltözve, két különálló községet alapítottak: a felsőmuthnaiak Nagycsepcsényt, a középső muthnaiak pedig Kiscsepcsényt.
A Vladár név használata a XVI. század elején állandósul, de a név legrégebbi nyoma a XV. századra vezethető vissza. Addig a család általánosan a Muthnai nevet használta Felső- és Középső- megkülönböztetéssel. Mátyás király idejében Balázs és Márton, Balázsnak a fiai, a »fekete sereg«-ben küzdöttek a cseh husziták ellen. Balázs, akit vitézségének elismeréseül Mátyás király Blatnica várának kapitányává nevezett ki, nagy vagyonra tett szert s mint vagyonos s hatalmas úr a szláv idioma szerint Wladár-nak neveztetett. Ez az elnevezés azután állandósult és használata meggyökeresedett a családban.
A család régebbi tagjai közül még felemlítendők: János (magister) 1364. Turócmegye alispánja (a vármegyének harmadik alispánja, miután Turócmegye Nagy Lajos király idejéig Zólyommegyéhez tartozott); 1372. szklabinyai várnagy. – Bálint 1374. Turócmegye vicispánja. – András 1343. vicecomes. – Gergely – a Gudrum ágból – Ulászló király udvarában a király kincstárnoka. Vitézségével örökítette meg nevét: 1444. Várnánál esett el.
A család sok ágra szakadván, egyes ágai mellékneveket is vettek fel, így V.-Adamovje, V.-Danielkovje, V.-Gasparovje, V.-Istvanovje, V.-Sandorovje, stb. Ugyancsak nagy kiterjedettségének folyománya, hogy Turócmegyéből több más vármegyébe is elszármaztak tagjai. Igy költözött át már 1600. előtt V. László Szepesmegyébe, majd utódai a Nógrádmegye-i Ebeckre. Ez az ág régente a Csepcsányi vagy Csepcsánszky másképen Vladár (l. III. K. 99. 1.) melléknevet is használta, jelenleg pedig a Vrabecz (veréb) névvel él. A Zemplénmegyébe költözött V. György (Imre fia) 1651. kapott nemesi bizonyítványt Turócmegyétől. – V. Gasparovjech György Bakabányán telepedvén le, nemességéről 1701. okt. 13. kap bizonyítványt. – V. Sándor Barsmegyébe költözésekor 1735. részesül Turócmegye részéről nemesi bizonyítványban. A család egyik ága Esztergommegyében is élt s 1792. júl. 12. legf. helyen is igazolta nemességét. (LR. LVI/541.) Egy másik ág Hevesmegyében (Gyöngyös) telepedett meg s nemesi bizonyítványt 1743. nyert Turócmegyétől. Ugyanezen időtájt a Nógrádmegye-i Bér helységben is megtelepedett a családnak egyik tagja, de birtokos Bágyonban is (nemesi bizonyítványt 1756. márc. 15. nyert Turócmegyétől). – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében János, Hontmegyében János és Mihály, Liptómegyében János, Nógrádmegyében János, Nyitramegyében István, György és Gáspár, Szatmármegyében Pál, Turócmegyében 3 János, 2 György, 2 Miklós, 2 Mátyás, Ádám, Sándor, Ferenc, 5 András s V.-Adamocjé, V.-Danielkovjé, V.-Gasparovjé, V.-Istvanovjé és V.-Sandorovjé néven a család több tagja s Zemplénmegyében Pál vétettek fel az igazolt nemesek közé.
A családnak bár nem teljes, de elágazásait mégis feltüntető leszármazását az alábbiakban ismertetem.
I.
Gudrum v. G. de Csernek; Paulich 1253; Balázs 1343.; Pál 1358.; Gyula 1353., 1368. ennek az ágnak utolsó tagja Gergely, Ulászló király kincstárnoka mh. 1444.; Balázs 1410.; Balázs 1420. homo regius; Tamás 1491. ez az ág a XVI. sz. első felében kihalt.; Balázs 1491. Blatnica kapitánya.; Márton 1498.; Mihály; Imre 1498., 1523.; János 1518., 1523.; Sandrinus a Sándor-ág őse.; György 1498., 1512. Tőle származik az Uriel s az Istvánovje; Gáspár 1498., 1512. Tőle származnak a Gasparovje, Martinkovje, Balthazarovje (Tompjer); János 1563. uj adományt kap. Tőle származik a Danielkovje-ág. Rakovszky Zsuzsanna; Dávid 1563. uj adományt nyer. Tőle származik az Adamovje s az Uliczka ág. Jezerniczky Anna. l. III. tábla; Dávid 1. Raksányi Zsófia 2. Rovosz N.; Mihály 1611., 1631.; Dániel; Mihály (Bakabánya); András 1630.; Mátyás; Jakab 1676.; János 1704.; Pál (Jármi) Amosius 1745.; Imre 1. Velits Mária 2. Draskóczy Ilona l. II. tábla; János 1769; József (Bakabánya); József; Lajos; Amosius; Menyhért; Endre pénzügyigazgató sarkadi Nagy Julia (mh. 1907.); Menyhért Polónyi Anna; Emma; Menyhért; Endre; Emma; Mária;
II.
Imre 1. Velits Mária 2. Draskóczy Ilona l. I. tábla; Pál 1755. Gattal 1759. Boronkay Rozália; András 1753. Zemplénm.; Imre 1755.; Dániel 1755. Krasznam.; Zsuzsanna Vladár András; Julianna Koncsek Bernát; Pál 1792. V/7. Dessewffy Johanna; András Csoma Erzs.; Zsófia Boronkay Zsigmond; Teréz Bernáth György; Johanna Pongrácz Ferencz; Amália 1816. VII/5. Dókus József; József sz. 1802, 1834. Lónyay Sarolta; Tamás sz. 1807. 1. Morvay Emma 2. Boronkay Anna; Kristóf sz. 1811. Lónyay Ilona; Klára Kandó Kálmán; Emil Dercsényi Klára; Berta mh. 1838.; Ervin kam. harasztkeréki Ferenczy Mária; Erzsébet sz. 1891. Tomcsányi Vilmos; Ervin sz. 1897. gr. Teleki Ella; Karola 1902–1916.; Pál * 1925; István * 1928;
III.
Dávid Jezerniczky Anna l. I. tábla; Imre 1611; László 1635; János 1676; Miklós Jezerniczky Anna; Sándor Raksányi Mária; Samu; Pál; Imre Csernák Zsuzsa; Márton 1796–1863. Thuránszky Jozefin; Ferenc 1807–1883. Kenéz Konstancia; Ferenc 1859. kam.; Imre kam. Hollitser Karola; Mihály 1860–1907. kam., alezr. Lakatos Margit; Mária sz. 1864. farádi Vörös József; Ervin sz. 1898.; Emilia sz. 1899.; Ernő sz. 1894.;
Vö. NI. XII/249–260. (gen.); Bráz Béla: A nagycsepcsényi és muthnai Vladár család története és leszármazása (Turócszentmárton, 1907.); Siebm. 722.; Gorzó 137.; Petri (VI/760.; Benkó 379.; Hontm. monogr. 452.; Zemplénm. monogr. 543.; Századok 1875/187–8.; rcsk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi