Dőry (jobbaházi) nemes és báró.
Dőry (jobbaházi) nemes és báró.
Sopronmegyei eredetü család. Ősei csáfordi várjobbágyok voltak s nemességét 1360. Nagy Lajostól kapta. Jobbaháza és Dör helységekben fekvő birtokai után a XV. században vette fel a jobbaházi D.-nevet. A család egyik ága a XVII. században Gömör- és Borsodmegyébe szakadt; ebből az ágból Ferencz és anyja, Nikházy Mária 1741. máj. 16. a bárói rangot nyerik. (LR. XXXIX/78.) Fivérei: László és András 1759. szept. 11. részesülnek a bárói rang adományozásában. (LR. XLV/171.), míg a tolnai ágból József 1816. jan. 4. nyeri a bárói méltóságot. (LR. LXIII/839.) Ferencz báró és gyermekei Gábor és Teréz (br. Andrássy Istvánné) 1766. márcz. 11. a grófi rangra emeltettek. (LR. XLVIII/474.) Mindezen ágak azonban kihaltak s jelenleg csak az 1855. jul. 4. osztrák bárói rangra emelt D. Gábor leszármazói élnek. (Bárói diploma a M. N. Muz. lt.-ban.) A család nemesi ágon is virágzik. – Czímer: kékkel és vörössel hasitott paizsban hármas zöld halmon kétfarku oroszlán jobbjában kardot, baljában rózsacsokrot tart; sisakdisz: az oroszlán növekvő alakban; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében András, László, Lénárd, Győrmegyében Sándor, Nyitramegyében István, Sopronmegyében János, Pál, Zsigmond, László, Szabolcsmegyében László, Tolnamegyében Ignác, Ádám, Miklós, György, Zemplénmegyében László, –a bárói ágból pedig Beregmegyében Ferencz, Borsodmegyében András özv. és Ferencz, Pestmegyében Ferencz és Zemplénmegyében Ferencz fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. III/372–8, (gen.); MNZsbk. I. R. I/317–8. (bárói ág), I/491–2. (bárói ág); II. R. I/193–201. (a nemesi ág ujabb leszármazása); Áld. 441–4.; Balogh 31.; Siebm. 143.; Andr. 26.; Kősz. 85.; Szerencs 624.
