Rauber (plankensteini), báró.
Rauber (plankensteini), báró.
Karinthia legrégibb családjainak egyike, melynek családfája megszakítás nélkül az 1370. év körül élt Rauber Máté-ig vihető vissza. A családból Rauber Lénárd 1516. decz. 24. birodalmi báróságot nyert. Rauber Vitus Kristóf és Ottó Henrik régi bárósága 1681. ápr. 12. czímerbővitéssel megerősíttetett s az osztrák örökös tartományokra kiterjesztetett. A családból br. Rauber Miklós (szül. 1743. márcz. 14., megh. 1817. október 20.) költözött állandóan Magyarországba s ezóta utódai álandóan itt telepedtek meg. – A magyar indigenátust 1808. május 20. R. Miklós báró alezredes (LR. erd. XIII-421.), 1834. márcz. 12. R. Károly, János, József és Nándor bárók (LR. erd. XV-12.) nyerték. – Czímer: Négyelt pajzs: 1. és 4. ezüst mezőben befelé fordult fekete bika felső teste, füleiből és torkából tűz jön ki; orrában arany karika. 2. és 3. vörös mezőben balharánt gerenda, mely két sorban feketével és ezüsttel van koczkázva. Három sisak; sisakdíszek: 1. (középső) kinövő angyal, hosszu fehér redős ruhában, vörös derékkötővel és kékes szárnyakkal, jobbjában szája előtt trombitát tart, balját csipőjére teszi; 2. a kinövő bika; 3. fekete sasszárny, mely a pajzsbeli haránt gerendával van megrakva. Takaró: ezüst-fekete, ezüst-vörös. – Vö. NI. IX-660–2. (gen.), MNZsbk. I. R. I-518–9.; Siebm. 537.; erd. 108.; Pálmay: Udvarhely 195.; T. V-189.
