MIDIÁN BÜNTETÉSE
MIDIÁN BÜNTETÉSE
Moáb lakói és a szomszédos, velük szövetséges Midián népei Baál-Peórt imádták, neki áldoztak szabados ünnepeken, nagy tivornyával és szégyenletes szajhálkodással. Midián lányai úgy tisztelték a bálványt, hogy mindenki szeme láttára odaadták magukat az ünnepre gyűlt férfiaknak.
Izrael fiai is engedtek a csábításnak, mind gyakrabban és mind többen mentek el a midiániták ünnepeire, eleinte lopva és restelkedve, utóbb már egészen nyíltan. Leborultak a hamis isten előtt, áldoztak neki, és paráználkodtak a midiánita leányzókkal és asszonyokkal. Nemcsak egyszerű harcosok vétkeztek, hanem a nép főemberei, nemzetségfők és más tisztségviselők is.
Az Úr nagy haragra gyulladt mindezek miatt, és csapása ismét lesújtott a népre, úgy hullottak az emberek, mint a fű szálai a sarló alatt. Az Úr hívei a Szövetség sátra előtt álltak, és könnyük hullt a csapások miatt. Ekkor feltűnt a Simeon törzséből való Zimri, és egy midiáni leányzót vezetett a sátorához, nem törődve a közösség megbotránkozásával. Eleázár főpap fia, Pinkasz azonban felragadta dárdáját, utánuk ment a sátorba, és lesújtott az ölelkező párra. A dárda egyszerre döfte át őket ágyékukon. Ekkor az Úr elvette sújtó kezét Izraelről, de így is huszonnégyezren maradtak holtan a táborban.
Mózeshez pedig így szólt az Úr:
– Büntesd meg Midiánt, támadj rá sereggel, hisz ő is rád támadott ármányos módon, fiaidat paráználkodásra csábítva!
Mózes megparancsolta, hogy minden törzs állítson ki ezer harcost, és vonuljanak fel Midián ellen Pinkasznak, Eleázár fiának vezetésével. Megindult a had, és győzelmet aratott az Úr segedelmével. Minden férfit kardélre hánytak, ott veszett Midián öt királya is; a nőket és a gyermekeket a zsákmányolt kincsekkel együtt elhurcolták, felgyújtva maguk mögött a kifosztott és elnéptelenedett városokat és sátortáborokat. Mózes végignézett a hazatérőkön és zsákmányukon, és haragosan így szólt:
– Miért hagytátok életben a nőket, akik Izrael fiait bűnre csábították? És miért kíméltétek a fiúkat, akik felnővén bosszút akarnak majd állni övéikért? Tüstént öljétek meg őket és minden nőt, aki már férfival hált! Csak a szüzeket és a kisleányokat hagyhatjátok életben. Tartózkodjatok hét napig a táboron kívül, hogy a vér és a halál tisztátalansága eltávozzék rólatok, és a zsákmányolt holmit is tisztítsátok meg! Ami a tüzet állja, azt tűzben, ami nem, azt vízzel kell megtisztítani!
Úgy tettek, ahogy Mózes meghagyta nekik. A tisztulás napjai letelvén, megosztoztak a zsákmányon, ami harminckétezer leányt és sok százezer jószágot tett ki; minden ötszázadikat emberből és állatból az Úrnak szenteltek, s átadták Eleázárnak, a főpapnak.
Így telt be az Úr ítélete Midián népén.
