AZ APOSTOLI ZSINAT

Full text search

AZ APOSTOLI ZSINAT
Néhányan azok közül, akik Júdeából jöttek, azt tanították Antiokhiában a testvéreknek, hogy aki körül nem metélkedik és nem él Mózes törvénye szerint, az nem üdvözülhet. Szavaik zavart keltettek a tanítványok körében. Pál és Barnabás szembeszállt ezekkel a tanítókkal, és sok heves vita után a gyülekezet úgy döntött, hogy az ügyet Jeruzsálemben az apostolok és a presbiterek elé kell terjeszteni.
Elindult ezért Pál és Barnabás meg az ellenkező felfogást vallók közül néhány, és Fönícián meg Szamárián át Jeruzsálembe mentek. Az apostolok és a presbiterek mind egybegyűltek, hogy eldöntsék, szükséges-e a pogányból lett kereszténynek is körülmetélkednie és a törvényt megtartania, ahogy főként a farizeusok közül megtértek hangoztatták. Igen keményen vitáztak, végül Péter állt fel közöttük, és így beszélt:
– Testvérek, ti tudjátok jól, hogy Isten engem küldött elsőnek pogányok közé, hogy tőlem hallják az örömhírt, és higgyenek. Ő maga is bizonyságot tett mellettük, amikor megadta nekik a Szentlelket, nem téve különbséget köztünk és azok közt, akik a hit által tisztultak meg. Miért akarjátok hát Istent próbára tenni, a tanítványok nyakába rakva azt a jármot, amit sem atyáink, sem mi el nem viselhettünk? Az üdvözülés a mi Urunk Jézus kegyelméből fakad számunkra és éppúgy az ő számukra is.
Ezek után Pál és Barnabás adtak számot térítőmunkájukról, amelynek révén sok pogányt nyertek meg a hitnek Isten erejével. Amint szavukat végezték, Jakab állott fel, az Úr testvére. Egyetértett Péterrel, és Ámos próféta szavai által is bizonyította, hogy az Úrnak szándéka van a pogányokkal.
– Ne háborgassuk tehát – mondta – azokat; akik a pogányok közül térnek meg. Ám hogy a botránkozást elkerüljük, írjuk elő nekik, hogy tartózkodjanak ők is a bálványok fertőzetétől, a paráznaságtól, a fojtott állattól és a vértől.
Ezt mindnyájan jónak látták, és levelet fogalmaztak az antiokhiai egyháznak meg a szíriai és kilikiai híveknek a fentiek értelmében. Ezzel bocsátották vissza Pált és Barnabást, velük küldték továbbá segítőtársul a Barsabbásnak is nevezett Júdást és Szilászt, akik tekintélyes tágjai voltak a gyülekezetnek. Ez alkalommal Pál a jeruzsálemi egyház oszlopaival, Jakabbal, Péterrel és Jánossal hosszan beszélt arról az evangéliumról, amelyet a pogányok között hirdetett, hogy nincs-e benne bármi, amit azok ne helyeselnének. Az egyház tekintélyei elismerték, hogy Pálnak éppúgy küldetése van az evangélium hirdetésére a pogányok között, mint nekik a körülmetéltek között. Ennek jeléül kezüket nyújtották neki és Barnabásnak, és csak arra kérték őket, legyen gondjuk az adományokra, amelyekkel más gyülekezetek a jeruzsálemi egyház szegényeit segítik.
Amint Antiokhiába értek, felolvasták a testvéreknek az apostolok és presbiterek gyűlésén hozott döntést, amelynek hallatán mindenkit megnyugvás töltött el. Szilász és Júdás, akik próféták voltak, vigasztalták és erősítették a híveket, majd egy idő után búcsút vettek és visszatértek az apostolokhoz.
Egy ízben Péter hosszabb időt töltött Antiokhiában, és együtt étkezett a pogányságból megtért testvérekkel. Amikor azonban Jakab odaküldött némelyeket Jeruzsálemből, Péter visszahúzódott és nem evett többé a pogányokkal, mert félt, hogy a körülmetéltek majd megróják ezért. Ebbe a kétszínű viselkedésbe Barnabást is magával sodorta. Pál ekkor az egész közösség előtt így szólt Péterhez:
– Ha te zsidó létedre hajlandó voltál pogány módon és nem a zsidók szokásai szerint élni, miért mutatsz most rossz példát? Miért igazolod azokat, akik a pogányságból jöttekre is rá akarják kényszeríteni a zsidó szokásokat?
Péter pedig belátta, hogy szavaiban igazság van.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi