DÁVID ÉS GÓLIÁT PÁRVIADALA

Full text search

DÁVID ÉS GÓLIÁT PÁRVIADALA
Mekkora volt Góliát, aki köznapi nyelvünkben is az óriás, de legalábbis a rendkívüli termet szinonimája lett? A bibliai szöveg szerint termete hat könyök és egy arasz (kevés híján három méter), bronzpáncélja több mint fél mázsa, dárdahegye is alig kevesebb hét kilónál. Az ókori hagyományban szerényebb adatokkal is találkozunk, egyes korai bibliafordítások és Josephus Flavius kétméteres termetről tudnak, ami sokkal hihetőbb. Az apró termetű – talán 150–160 centiméter magas? – Dávid számára, aki ráadásul fegyvertelenül állt ki ellene, így is félelmetes ellenfél lehetett.
Illetve – lehetett volna.
Mert, sajnos, nagyon valószínű, hogy a híres-neves párviadal, amely közmondásossá vált, amely annyi költőt, festőt, szobrászt és zeneszerzőt megihletett – így egyszerűen le sem zajlott soha!
Nem azért állítható ez, mert a történettudomány nem talált rá bizonyítékot – ezen az alapon a Bibliának még igen sok más epizódját kellene gyanakodva tekintenünk. Hanem azért, mert maga a Biblia cáfolja meg.
Egy helyütt közvetlenül és félreérthetetlenül. Sámuel második könyvének 21. fejezetében, ahol a filiszteusok elleni harcokban kitűnt vitézekről van szó, ezt olvassuk: „Azután újra lőn háború a filiszteusokkal Góbnál, hol Elkanán, a Betlehemből való Jaharé Oregimnek fia megölé a Gitteus (Gátból való) Góliátot, kinek kopjanyele olyan vala, mint a szövőknek zugolyfája.” (19. vers)
Tehát Elkanán, és nem Dávid.
A másik, közvetett cáfolat az a tény, hogy a párviadal leírása nyilvánvalóan szervetlen betoldás a Szentírás szövegébe. Ott ugyanis előbb megtudjuk, hogy Dávidot Saul az udvarába hívatja, majd amikor hárfajátékáért megkedveli, maga mellett tartja és fegyverhordozójává teszi meg őt. (1Sám 16,19–23.) Röviddel utóbb viszont kiderül, hogy Dávidot apja a juhok mellől küldi a táborba, ahol három legidősebb bátyja hadakozik Saul seregében, hogy élelmet vigyen nekik. Egyik bátyja jól le is teremti: hogy merte ott hagyni a juhokat a betlehemi pusztában – egyáltalán nem úgy beszél öccsével, mintha az bejáratos lenne a király udvarába. (17,28.) A diadalmas párviadal után pedig Saul megbízza unokabátyját és hadvezérét, Ábnert, ugyan nyomozza már ki, hogy kicsoda ez az ifjú. S amikor elébe vezetik Dávidot, aki a filiszteus fejét hozza a kezében, tőle is megkérdezi: „Ki fia vagy te, oh gyermek?” (17,55–58.)
Van még egy árulkodó mozzanat az előadásban, amely kétségtelenné teszi, hogy a bravúros hőstett nem más, mint későbbi, esetleg már Dávid halála után keletkezett monda: Dávid ugyanis Góliát levágott fejét Jeruzsálembe (!) viszi (17,54). Márpedig ez időben Jeruzsálem még Jebúsz névre hallgat, és a róla elnevezett jebúsziak (jebuzeusok) kezén van, csak jó két évtizeddel utóbb sikerül elfoglalnia Dávidnak, hogy országa fővárosává tegye.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi