ÖTÖDIK FEJEZET. Értekezés Magyarországról.
ÖTÖDIK FEJEZET.
Értekezés Magyarországról.
Értekezés Magyarországról.
Emlitve van a harmadik fejezetben, hogy a magyar ügy iránti érdeklődés felelevenitését időszerünek itélvén, én erre az által is közrehatni véltem, hogy 1858. novemberben, – tehát a háboru előtt tartott felolvasásaim közül egy párt ujra kinyomatok s tizezer példányban kiosztatok.
Én a mondott időben Edinburgban, Glasgowban, Liwerpoolban, Plymouthban hat külön felolvasást tartottam Magyarországról, a kérdésnek egy helyütt egy, más helyütt más részét tárgyalva tüzetesebben, ugy, hogy a hat felolvasás együtt képez egy egészet.
Minthogy Irataimat bocsátom közre, e felolvasásaim együttvéve pedig az én irataimnak egy nem lényegtelen részét képezik: elhatároztam, jegyzeteimet összekeresni s azokból mind a hat felolvasást egy értekezésbe összefüzni.
Nem hizelgek azzal magamnak, hogy a tárgyba avatott magyar olvasó ez értekezést akár tanulságosnak, akár érdekesnek találandja. Az avatottaknak ujat alig mondhattam, de az ifjabb nemzedéknek talán segitségére lehet abban, hogy felismerje: milyennek tudta s miként fogta fel a magyar kérdést egyike azoknak, kik a 48–49-iki mozgalmas időkben tevékenységre s utóbb a magyar ügynek a külföld előtti képviselésére voltak hivatva.
Bármi csekély becscsel birjon is ez értekezés, – én vele beszámolok volt hazámnak arról, hogy minőnek ismertettem én a magyar ügyet a külföldön.
E hat felolvasást összefoglaló értekezés terjedelme, a hozzáfüzött jegyzetekkel, sokat kiszorit e kötetből, mit belefoglalni szándokomban volt. És ezt sajnálom; ha élek, iparkodni fogok a tekintetnek, melylyel volt emigrans-társaimnak tartozom, majd a következő kötetben eleget tenni. Meg fognak bocsátani, hogy beszámolásomat a magyar kérdés természetének ismertetéséről, nem halasztottam későbbre, emigrans-társaim levelezéseit örököseim is összeállithatják, ha én már nem tehetném, de ez értekezés anyagának összevisszakuszált tömkelegében más nem igen volna képes eligazodni, – s nékem napjaim meg vannak számlálva, 78 nehéz év nyomja vállaimat!
A beszámoló értekezés itt következik.
Bevezetés.
I. A magyarok liberalitása a nem magyar faju lakosok iránt.*
II. Nyelvkérdés.
III. Horvátország és a panslavismus.
IV. Visszapillantás a harczot megelőzött reform-mozgalomra. – Demokratikus reformok.
V. Az alkotmány biztositására hozott törvények.
VI. Császári hála: császári forradalom és annak czéljai.
VII. Adatok a császári forradalom politikai történelmének jellemzéséhez.
VIII. Egy nevezetes adat a harcz végének történelméhez. – Az angol kormány magaviselete Magyarország iránt.
IX. Párhuzam európai fontosság szempontjából Austria, s Magyarország közt.
X. Magyarország önállási képessége.
Befejezés.
JEGYZETEK az V-dik fejezethez.
FÜGGELÉK a magyar ügy ismertetésére irányzott törekvésekről szóló fejezetekhez.
