Ifj. Kossuth Lajos – Kossuthnak.

Full text search

Ifj. Kossuth Lajos – Kossuthnak.
Flórencz, 1866. julius 10.
Édes Atyám!
Cerruti ma reggelre magához kéretett, gondolván, hogy valami bizonyosat mondhat már, de ez bizon még nem így történt. . . . . Ricasoli az éjjel a táborba utazott, honnan Visconti még nem tért vissza. – Folynak az egyezkedések, a tanácskozások . . . . végleges megállapodás még nem jött létre . . . . ma még semmi bizonyost nem lehet mondani – »mais soyez sűr qu’on fait tout au monde pour se tirer de ces difficultés« stb. stb. – ismét azt mondja, hogy talán holnap fog valamit mondhatni – s holnap majd holnaputánra fogja halasztani a dolgot, s így megyünk még a jó isten tudja meddig.
Blancot is láttam. Ő ugyanazt s ép annyit mond mint Cerruti. Mindketten ma ugyanazt mondják mint tegnap, s tegnap ugyanazt mit tegnapelőtt . . . . mindég igen általános kifejezések; semmi bizonyos, s az örökös refrain, hogy mindent el fognak követni a nehézségek elháritására. – Hogy mikép akarják ezt megtenni, arról semmit sem mondanak, s úgy látszik, nem is fognak semmit mondani, míg minden el nincs határozva. Azt mind a ketten határozottan véleményüknek vallják, hogy az előkészületeket nem kell felfüggeszteni – s hogy jól teszed, útadat Garibaldihoz folytatni.
Kijövet Irányihoz mentem. Ő mondta, hogy kapott tőled levelet s hogy 9-én szándékozol Garibaldihoz menni. Így tehát ma reggel küldött távsürgönyöm, melyben megemlítem, hogy ezek az urak utazásod folytatását óhajtják, egészen felesleges volt, s valószinűleg kezedhez sem jutott.
A reám bizott missiót nem végezhettem el, mert sem Ricasoli, sem Visconti nem lévén itt ismét Cerruti és Blancnak mondtam el a dolgot. Ők azt felelték, hogy most a mindent háttérbe szorító kérdés az: hogy lesz-e fegyverszünet vagy nem. – Ha lesz, úgy ezek a dolgok persze elvesztik fontosságukat. Ha nem lesz, úgy majd könnyű lesz megegyezni a felett, hogy miféle expeditiót lesz katonai- s politikailag legtanácsosabb megtenni; addig az e feletti tanácskozás idő előtti volna. A mi a porosz feleletet illeti, azt mondják, igen jól ismerik. Közöltetett velük. Ez épen az az elvbeni elfogadás, miről már napok óta értesítettek. A végleges feleletet közösen adandják meg, e felett folynak egyre a tárgyalások.
A naplókivonatot lemásoltam, s elmentem Usedomhoz; rövid ideig lehettem csak nála, sokáig kellett várnom, s míg bent voltam, betört hol valami titkár, hol a felesége, s az inasok minduntalan jelentettek valakit. Az irást Usedom kérésére ott hagytam – ő azt a jó hirt közölte velem – hogy a porosz visszautasította a fegyverszünetet – de mivel az Agenzia Stefanira s nem pedig Wertherre (ki, mint láttam, a hivatalos sürgönyöket szokta aláirni) hivatkozott, még nem igen lehet egészen bizonyosnak tekinteni. Nem is távsürgönyöztem meg, mert már a multkor is oly positivitással mondta Usedom, hogy a porosz elfogadta a fegyverszünetet, hogy megtelegrapháltam, s aztán még sem volt egészen való, a mit mondott. Kapott hirt Poroszországból, hogy a magyar organisatióra nézve megtétettek az előleges intézkedések. Ismételve megemlítettem, mily jó volna, ha Te már Poroszországba mehetnél. – Még korán van arra, úgymond – légy biztos, Bismarck mindenre gondol. – – Poroszországba meneteled egy óriási bomba volna a politikai téren, melynek elvetését tüstént az explosiónak kell követni, nehogy idő maradjon az észrevételek, a nották s az admonitiókra a külföldi hatalmasságok részéről . . . . . . Majd eljön, úgymond, annak is a maga ideje.
Arról, a mit a naplókivonatban Poroszországra nézve irsz, volt némi általános tudomásuk. Hallottak valamit a májusi titkos franczia missióról is (azért irom tudomásuk, és hallották többes számban, mert ma Usedomnál felesége is volt – s miatta sem én, sem férje nem jutottunk szóhoz). Semmi részletet azonban nem ismernek; tudják, hogy a franczia egy ismeretlen nemzetiségű, vöröses, kissé szőke, kövér embert küldött oda a missióval, ki sokat futkosott ide-oda Berlinbe; azt mondta mindenki, hogy fontos járatban van, de senki sem tudta, hova való s kicsoda. – A leirásban rá lehet Kiss Miklósra ismerni.
. . . . . A mit a teendőkről irtál, majd jobban megolvassa Usedom s ezért kérésére ott hagytam a másolatot.
Ennyi az, a mit mondhatok, ez, mint látod, nem sok. Irányinak átadtam megbizó leveledet. Utasításod szerint e levelet duplicatumban küldöm, habár semmi fontos nincs benne.
Miután Feri nem megy veled Garibaldihoz, azt gyanítom, hogy a bankókészítés nem sikerült – abban a dologban is, úgy látszik, hátra megyünk – pedig valószinűleg arra szorulunk.*
* Magyar bankók a felkelésre. Ez az óriási munka, melynek gyors elvégzését atyám rám bizta, s azért maradtam Turinban, teljesen sikerült. K. F.
Csókollak Ferrivel együtt szeretettel.
Lajos.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi