Kiss Miklós (nemeskéri) – Kossuthnak.
Kiss Miklós (nemeskéri) – Kossuthnak.
Bruxelles, 1865. október 17.
Mélyen tisztelt, kedves Kormányzó Ur!
Ludwightól hallám, hogy visszatért Kormányzó Ur Turinba, s a haza ügyeiről beszélgetve e barátunkkal, Bismarck és Burkusország is megfordult a szőnyegen. Én Berlinbe utazom jövő vasárnap, Benedetti* (jó barátom) is ott lesz a jövő héten. – Bismarckot jól ismerem, dolgom van vele egy nagy vasúti vállalatban, s ez alkalommal talán lehetne egy pár okos szót szólani ez absolutistikus miniature Cavourral a magyar ügyekről, a kibékülési tervekről stb. Parancsoljon velem, Kormányzó Ur, egész készséggel szolgálatjára állok, mint mindég. Nem kezeskedhetem, ha beleereszkedik-e velem a politikai ügyekbe Bismarck, de midőn Párisban követ volt 1861-ben, sokat vitatkoztunk vele az osztrák politikáról Thouvenelnél,* s csak egy állítását hozom fel, s ezt nekem mondá: »le but de mon existence est de démolir l’Autriche« – most ő hatalmas miniszter, európai nagyság, talán »honores mutant mores« – de megkisérthetem a dolgot minden esetre.
* Franczia nagykövet Berlinben, 1864-től 1870-ig. K. F.
* Franczia külügyminiszter, 1860-töl 1862-ig. K. F.
Szegény Thouvenel halálos beteg, szívbaja van, hypertrophie du coeur, nem sok remény van felgyógyulásához.
(Vége hiányzik.)
