Ludvigh – Kossuthnak.
Ludvigh – Kossuthnak.
Brüsszel, 1866. julius 3.
Édes Barátom!
Hallgatásod jele, hogy sem az olaszok, sem a poroszok nem akarnak rólunk tudomást venni, következőleg az actióra csak úgy fog tér nyilni, ha a franczia császárnak benne kedve telnék. Ha a porosz akarná, pár hét alatt otthon lehetnénk. Van valami 8000 magyar foglya. Galiczia a morva-cseh hadaktól el van zárva, úgy hogy muzsikaszóval, a felkelés zászlójával köszönhetnénk be most Magyarországba.
Az országgyűlés csúf véget vett, és ha te ittkint nem birod ügyeinket felszinre hozni, a kedvező körülmények, melyek századon át sem voltak kinálkozóbbak, csak új átkot hozandnak az országra. Jobb hitem volt Deákról és az ő majoritásáról. A mit az országgyűlés kezdetén legalább jogi szempontból erélyesen, ha sikertelenül is, megvédett, azt bizottmányi hasztalan ide-oda kapkodásokkal és határozataival csúful nemcsak feladta, de a megmentés reményétől is megfosztotta a szegény nemzetet. Most nem többé az ország, hanem az osztrák-magyar katona mentheti meg csak az ország jövőjét, ha valami titkos sugalattól indítva oda hagyja az osztrákot.
Úgy látszik, a 62-es bizottmánynak sem volt sürgetőbb dolga, mint adósságfelvállalási igérettel az osztrák hitelt a háborúviselésre istápolni. Soha országgyűlési bizottmány hitványosabb munkát nem készített. A régi szerződések és békekötések egy alapvonását sem tartotta meg. Elv és alap nélkül halmozta §§-ait össze, mintha casinói statutumról lett volna szó. A külföld amúgy sem tudta viszálykérdéseinket megérteni, de megértette, ha azt mondtuk, Magyarország históriailag, geographiailag és közjogilag külön monarchia; most a 62-es bizottmány még a békekötésekben, és magában a pragmatica sanctióban is megőrzött véd- és daczszövetségi viszonyt delegatiói belkérdéssé degradálta. Soha országgyűlés az alkotmányon ily hasítást nem tett. – A bizottmányi munkálat oly fegyver lesz az osztrák kezében, hogy nincs a világon politikus, ki nem fogná mondani, hogy az egy avocasserie, nem államorganismus, és hogy Schmerlingnek éa a bécsi centralistáknak vagy a tót foederalistáknak igazuk van. Nemcsak a nemzetközi szövetség alapviszonyát az országnak oda dobták és az által az ország önlétét semmisítik, hanem a legimpractikusabb és azért meg nem állható kormánygépezetet tervezgették. Csak most látom, hogy horoscopod az országgyűlésről, fájdalom, nagyon is hű volt. – – – – – –
A magyar felkelési hirek nem tudom hol támadtak, valamint az sincs tudomásomra, kik azon mágnáskák, kik önkéntes huszárezredeket akarnak felállítani. Figyelmeztetni kell a kormányokat, ha mitsem tesznek érdekünkben, mely saját érdekük is, minden hadképes fiatalságot kivisznek az országból ellenük. Ha bizonyos hirt az otthoniaknak nem adhatunk, ha bennünket ittkinn elutasítnak, rólunk tudomást sem akarnak venni, nem csoda, ha otthon is haboznak. – – – – – – – – – –
Ha a poroszok vitéz előnyomulással N., B. stb. megszabadulnak, kezeikben lévén az egész csomó; az actiót megkezdhetnék, ha kivülről Poroszhon felől támaszra számíthatnának.
Szives baráti soraidat várva várván, maradok változatlanul hű barátod
Ludvigh.
