Tanárky – Kossuthnak.
Tanárky – Kossuthnak.
Turin, 1866. julius 25.
Mélyen tisztelt Kormányzó Úr!
Most váltam el Telkesytől.
1. Átadta a tiszti jegyzéket. – 2. Mandola Sándor főhadnagyot hivatta az itteni commando, hogy tartsa magát készen a fenestrellai magyar katonákat, kik a legióhoz beállni késznek nyilatkoztak, holnap Alexandriába kisérni. Mandola előmutatta a parancsolatot, mely őt még ma este Berlin felé rendeli, s megjegyzé, hogy a legióhoz kellene egy tisztért telegrafálni, a ki a foglyokat őhelyette Alexandriába kisérje. Nem tudom, hajlott-e De Sonnaz tábornok főhadnagy úrnak e tanácsára; de annyi igaznak látszik, hogy periculum in mora forog fenn, miután Vámossy fogoly főhadnagy levele szerint (melyet én olvastam) az áttértek folyton ki vannak téve a német tisztek incselkedéseinek, a kiket a fenestrellai várparancsnok élhetetlensége nem tud féken tartani vagy elzárni. 3. Mandola a 125 frankból, melyeket Kormányzó Úr utasítására neki előlegeztem volt, 25 frankot mutatott ki eddigi eljárásainak költségeiül; 100 frankot pedig, miután nem hajthatja végre megbizását, nekem vissza kell vala szolgáltatnia. Azonban tartozott itt lakásért stb. és számított, hogy Telkesytől, úgy mint a minapi berlini transport tisztjei, ő is előleget kap. Telkesy azonban utasításai nyomán igen kevéssel segíthette, úgy hogy azon volt, hogy vissza kell maradnia. Nehogy a transport legügyesebb tisztje talán 20–25 frank miatt visszamaradjon, kérelmére előlegeztem neki 25 frankot saját risicómra, úgy hogy e mennyiség az én terhemre maradjon, ha Kormányzó Úr jóváhagyását meg nem nyerem. Igy Mandolától csak 75 frankot vettem vissza. Julius 26-án Tkalacnak per »Vaglia internazionale« küldtem meg ma a 200 frankot, azt a postánál aranyban lefizetve; Ludvighnak pedig a 300 frankot egy 3 napos váltóban Brüsselre, mely 339 frankba került, vagyis az aranyagiót is a küldemény javára számítva, tulajdonképen 324 frankba. – Vukovicstól már rég megjött a tudósitás, hogy a 12 Ł-os váltót vette. Ő megküldötte a Daily News azon számát is, melyben a manifestum angol forditásban megjelent. Eltettem. Néhány órával előbb itt volt Zahoray főhadnagy, a ki Bolognában Telkesytől elmaradt tegnap este, és csak ma délelőtt érkezett ide. Ez is, állítván, hogy nincs elég pénze az útra, előleget kért tőlem. De Telkesy egy szóval se rendelkezett iránta, – én pedig nem éreztem magam hivatva utasítás nélkül risicót venni magamra az ő katonai pontatlansága kipótlására, mint Mandoláért tettem, ki személyesen ismeretes előttem, s kiről tudom, hogy itten Kormányzó Úr megbizásaiban volt elfoglalva. Zahoray uram maga lássa, hogy éri el a 200 frankkal, mit Telkesytől még Flórenczben felvett, valahol Kölnben vagy Berlinben a maga főnökét.
Könnyen járják ma a fegyverszünési és békehirek. Előérzéseim nagyon búsak, – annál jobban esik, majd ha ügyünk mégis jóra fordul.
Híve
Tanárky.
Tanárky.
