c) 1833 május 18 Országos ülés a rendeknél. Tárgy: A „Sollen wir Magyaren werden” és az országgyűlési újság ügye.
c)
1833 május 18
Országos ülés a rendeknél.
Tárgy: A „Sollen wir Magyaren werden” és az országgyűlési újság ügye.
1833 május 18
Országos ülés a rendeknél.
Tárgy: A „Sollen wir Magyaren werden” és az országgyűlési újság ügye.
Majus 18-án mind a két táblán Országos ülés tartatott. A Statusoknál előbb HERTELENDY panaszt tett hogy a „Sollen wir Magyaren werden?” czimű munkátskában* megyéje de több megyék is, a nemzetesedés előmozditása miatt vakmerőn gunyoltatnak, a miért elégtételt kért. De csak nem közönséges vólt az értelem, hogy ez a vélemény szabadságát, és a szabad sajtó elveit sértené, nem ez az elégtétel útja, hanem a nyilvános megczáfolás, s panaszra csak akkor lenne ok, ha hogy a megczáfolásnak kinyomtatását a kormány akadályoztatná. Egyébiránt is a Nemzetiség miatt gunyoltatni, dicséret, s a törvényhatóságok méltósága sokkal fentebb áll, mint sem hogy azt egyes ember munkája kisebithetné, s ha valamelly megye magát valódilag sértetve találná, elég hatalma van magának elégtételt szerezni. Ez tehát elmellőztetvén, utóbb a Rescriptum tárgyában készített második izenet* rostáltatott meg, s helybe hagyatván a fő RRhez által küldetett. Végre a naplókönyv szerkeztetésére s birálására nézve mindjárt dieta elején készült utasitás* (melly annyiszor sürgettetett felvétetni) kerülvén tanácskozás alá, előbb hosszas vitatás folyt a felett, ha egyes követeknek szabad e otthon kidolgozott beszédeket küldeni be a naplókönyvbe szórul szóra leendő beiktatás végett, – a tanácskozások folyamatja oda is ki terjedt, szabad e irásból mondott beszédeket tartani, – végre ezen kérdés a dieta coordinatiójára tartozandónak itéltetvén, oda ment a határozás, hogy az eddigi szokás meghagyatik, a nélkül hogy ezen szokás miben létte közelebbről megszabatnék. Szabadságában lesz ugyan akár kinek is beszédjét irásba foglalva a szerkeztetőnek be küldeni, de ez is a Censorok birálásának alája lesz vetve. – Az ujság helyett elhatározott naplókönyvi kivonatra* nézve az ALLNÁDOR azon inditványt tevé, hogy miután eddig szerkeztetője nem találkozott, szerkeztetése bizattnék a királyi tábla azon tagjaira, kik a naplókönyvet viszik, meghitelesitése a Censorokat illetvén. Ennek többen azon okbol ellene mondottak hogy ez által a nyilvánosság mint vezér elv elesnék – PÁZMÁNDY és PRÓNAY készek valának elfogadni, mivel ezt nem nézhetik az újság surrogatumának. – Ellenben BALOGH és HERTELENDY valódi surrogatumnak tartván, az utóbbi inkább az egészt meg szüntetni, mint igy szerkeztetni kivánta. Mire sokan felkiáltás által hajlottak, s ezen értelem eminens többsége lőn, – miután még NAGY jelen körülményeinkben egy szabad dietalis ujság veszedelmeit rajzolá, a minek megczáfolását BEZERÉDY annak helyire fentartotta. E szerint fejezvén bé az Előlülő a tárgyat, néhány követek az ujság kérdését óvólag feltarták. GR. ANDRÁSSY pedig Cassandraként kiálta fel: El hiszem hogy a kormánynak s többeknek közülünk kedves dolgot tettünk, de küldőink, s az utóvilág is, ily kedvesen veendik a végzésünket, nagyon kételkedem.
Az 1833-ban névtelenül megjelent füzet (Sollen wir Magyaren werden? Fünf Briefe geschrieben aus Pesth an einen Freund an der Theis) szerzője, Hoitsy Sámuel az 1830-i nyelvtörvényt az erőszak kezdetének tünteti fel.
Iratok, I. k. 221. s köv. l.
Szövege, a kerületi censorok névsorával, Iratok, I. k. 223. s köv. l.
Az 1833. január 10-i országos ülésben Pázmándy tette a javaslatot, hogy az óhajtott országgyűlési újság kiadását a hivatalos jegyzőkönyvből, naplóból készült kivonattal eszközöljék. (V. ö. 91. l. – Jegyzőkönyv, I. k. 35. l.) A szerkesztés és kiadás irányelveit Kölcsey állapította meg, „Utasítás az Országos Naplókönyvből készülendő kivonatra nézve” címmel. (Iratok, I. k. 224. s köv. l., Kölcsey, VI. k. 255. s köv. l.) Ezt az utasítást kezdték most a rendek megtárgyalni.
A Fő RR nyomban tanácskozás alá vették a RR izenetét, s abba némelly óvások mellet meg egyezvén, megegyezésöket szóbeli izenet utján a RRnek tudtokra adaták. Később pedig a vallás tárgyában készült viszonizenetöket is által küldötték,* melly felolvastatván kerületi tanácskozásra utasitatott.*
Iratok, I. k. 225. s köv. l.
A május 18-i, 48. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, I. k. 429. s köv. l. – V. ö. Kölcsey, VII. k. 231. s köv. l.
Majus 19-én a RR az Ország, s nem a Vármegye házánál (ez a teremnek alacson volta miatt rémtelen forró) tarták vasárnapi kerületi ülésöket. Semmi érdekes sem fordúlt elő.
Május 20-án a kir. válaszra feleletül készitett felirás* a hozá ragasztott törv. czikellyel* délelőtt mind a két táblán külön külön átnézetvén, délután pedig megpetsételtetvén felküldetett.* – Ugyan az nap Poson vármegye követségiről önként lemondott érdemes követe Benyovszky Péter helyébe Németh János Főjegyzőt választotta.
A május 2-i felirat „a kegyelmes királyi előadásokra nézve költ kegyelmes királyi válasz iránt”: Iratok, I k. 226. s köv. l.
Törvénycikkely a mostani országgyűlés költségeinek szabad ajánlásképen a nemesi rend által való viseléséről. (Iratok, I. k. 234. s köv. l.)
A május 20-i, 49. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, I. k. 450. l. – V. ö. Kölcsey, VII. k. 233. s köv. l.
