c) Toldalék. Kossuth néhány megjegyzése az országgyűlés szereplőivel kapcsolatban.
c)
Toldalék.
Kossuth néhány megjegyzése az országgyűlés szereplőivel kapcsolatban.
Toldalék.
Kossuth néhány megjegyzése az országgyűlés szereplőivel kapcsolatban.
Márjássyval a Sárossi követtel alkalmam vólt hosszasabban szollani, meg vallom a legvastagabb aristocratismus elveit még sohasem hallottam nagyobb ésszel hellyesebb logicával támogattatni, nem gondoltam hogy így támogatni lehessen, erőss meg győződéssel kell vélle szembe szálni, hogy még azt is el ne hitesse az emberrel, hogy a Parasztnak jobb dolga vólt, midőn földhöz ragadt Rabszolga vólt. Credite posteri! Illy észtől, illy principiumok mellett nagyon félnék, ha szerentsémre meg nem vallja, hogy nem érzi magát eléggé járatosnak anyai nyelvünkbe, hogy nézeteinek ki fejtésével in publico fel merjen lépni – beszédet olvasni szégyenel s el akadni restell, mondhatom ezen auditoriumnál, amelly minden intések ellenére is határtalan kiméllés nélkül gyakorolja a taps, tettzés, zugás, mozgás szabadságát, el akadni bajos is lenne, és igy örülök, hogy subordinált állapotban érzi magát, kötve hiszem hogy soká ki álja – mert aki érzi hogy esze van, annak nagy kin vélle nem élhetni, pedig Kando Ezredes azt mondá, eszével minden ember meg van elégedve, furtsa kis portéka ez az ész, majd ki furja az ember oldalát.
Bükről már szóllottam hogy halgat s hogy ezt böltsen teszi, de melly Contrast a Borsodi első követ hellyéről, honnan vezér szóra várt a Haza, halgatás!! Palótzy a maga nemében derekasan viseli magát, a lengyelek ügyében azt gondoltam Ferguson, O Connel, Bignon, Lamaneque, Maugvin, La Fayette, Barrot etc. után ujat s eredetit más által még nem mondottat nem is lehet mondani* – Pálótzy ujjat mondott és szépet sziv emelőt, mert azon gyászok közötti hasonlitás ujj, szép is,* néha szeret historizálni, el mondja mit felelt XIV-ik Lajosnak a kereskedő Gremium, mit irt Jósef Császár a Vármegyéknek de dato tali, de mindég derék észt s nagy emlékezetet árul el ezen historiographusi szökésekben is s mindég hellyesen alkalmaztat, a Frantzia Tribünen hellyen is lenne mind ez, – de nállunk ahol leg kisebb tárgyhoz is 50, 60 ember hozzá szóll, igen békétlenek az emberek s azt kivánják, hogy ha nem confuse is de legalább breviter, ha pedig breviter is, confuse is, még jobb, vagy nem jobb, kinek hogy tettzik, az izlés sok féle.
Ferguson, Samuel (1810–1886) ír költő. – O’Connel, Daniel (1775–1847) az angol parlament ír csoportjának vezére. – Bignon, Louis Pierre Edouard (1771–1841) francia liberális államférfi, Napóleon egykori varsói követe, az 1830-i francia ideiglenes kormány külügyminisztere. – Mauguin, François (1785–1854) francia liberális államférfi. – La Fayette, Marie Joseph, Marquis de (1757–1834) francia államférfi, 1830-ban a francia nemzetőrség parancsnoka, – Barrot, Camille (1791–1873) Lajos Fülöp korának kiváló parlamenti szónoka. – Lamaneque neve ilyen formában nem ismeretes. – Valamennyien a lengyelek érdekében emelték fel szavukat.
A gyász-hasonlatot részletesebben l. 42. l. és Kossuth bővebb Jegyzőkönyvében, dec. 28. (52. l.)
Altius!
A Nádor Gyermekei igen magyar szellembe neveltetnek, kivált a most 7 esztendős kis Sándor Hertzeg;* – egy pár anecdotum:
József nádornak harmadik feleségétől, Mária Dorottyától született fia; 1837-ben halt meg.
1.) Minap a kir. Tábla két Tagja V. és Sz. udvarlásra vóltak Altsuton, a Nádor fel szóllítására magyarul beszélnek a Kis Hertzeggel. (Aki olly jól beszél, mint akár mellyikünk) – Kérdi tehát V.: Mi lesz a Hertzeg? – „Granateros.” V.: De a Granateros kétféle, Cserepár és bakkantsos. – „Cserepár? mit gondol az Ur, nem vagyok én Német.”
2.) A Cholera alatt Prágába rosszul eltet valamelly német szót a kis Hertzeg. Das war schlecht gesagt – monda a Kolowrat. Wissens’, felelé, bei uns Ungarn spricht man das halt so aus.
3.) Egyszer az audientionalis szobába kérdi a Magyar Gárdistát: Mitsoda Tiszt maga? Hadnagy monda a Testőr – und welchnen Rang haben Sie, kérdé német Gárdistát? – Rittmeister Rang, volt a felelet; – ismét a magyarhoz: Hogy van az: ez a Német Kapitány, és maga nem az!!*
Az összegyüjtött toldalékok között (Kossuth-Archiv 506. 306. l.) a naplóval és újsággal kapcsolatos tárgyalásokról a fentiek után még a következők olvashatók:
Tehát a kerületi üléseknek is lesz Napló Könyve, az ottani érdekes tanátskozások rendje, az elveknek minden oldalú megvitatása, el nem vész egészlen a Nagy Publicumra nézve, – ezeknek lehető olvasása talán nemüleg ki fogja falusi Hazánkfiait azon tespedő inertiábol ragadni, a mely nem engedi, hogy a világnak ama mákszemnyi részén kivül, a mely bokros pipa füsttől környékezett meleg kályhájoktol a szérűs kertig s az akolig terjed, más egyeb akár mi felől interessálódjanak, s ha legalább el kezdenek interessálódni, már el van hintve a minden hatalmak hatalmának, a közvélemény telyerejű ki fejlésének magva. – Lesz igen is Napló Könyv, de hogyan? mintha Stambulba élnénk, hol a Könyvek Könyve másolóinak osztálya olly számos, hogy Revolutiótol lehetne tartani, ha a Könyv Nyomtató Sajtók meg szaporodnának. – Iróni fog a dictaturának kiálhatatlan utálatos lármás, zsibongó műhelyébe, ezernyi, senki által nem igazított hibákkal, – s miért nem Lytografirozva avagy nyomtatva? – felelet: azért, mert félni lehet hogy a kormány ezt egy bakkantsossal vi physica meg akadályoztatná. – Dii meliora – hát oly alatsony fokán álunk az Institutióknak, hogy egy Constitutionalis ország Törvényhozó Testje nem gondol elég moralis súllyal bírni, tsak arra is, hogy Comitialis Tanátskozásainak rendjét hitelesen (mert az iratnak hiteles alakban eljutása felől ki kezeskedne) juttassa, tetteit törvényesitő eszköz gyanánt azoknak kezekbe, a kik eránt felelet terhével tartozik? – Én nem hiszek oly Kormányt a mely ezt merné gátolni, s ha merné, kívánnám tapasztalni, hogy legaláb vége legyen azon mystificationak, a mely azzal ketsegtett, hogy mi szabad nemzet vagyunk. – Tudjuk meg legaláb hogy képzelt szabadságunk nem egyéb egy álom káprázatnál, melynek tsak a szenderedés ád mulandó lételt, s mely az ébredésnek első ásításával eltűnik, győződjünk meg erről, – kezdjük érezni, hogy önkény s nem a nemzeti akarat szabta törvény uralkodik felettünk, s ha ezt érezni, igazán érezni kezdjük, az önkény nem fog felettünk sokáig uralkodni, – s nékünk is eljön azon idő, a mely soha kinem marad. A ki nem szabad, s még is azt hiszi hogy szabad, az soha sem lesz szabad – de hiszen! el felejtém, tsak a Hit az a mi üdvezít – valóban szédelgek, ha eszembe jut azon Principiumnak minden lehető következése hogy a hol a kormánytol akadályt várni lehet, mindenről légyen bár az a legszentebb természeti Jus, jobb előre le mondani!!
Némely Mágnások Credentionalissa just adván a szóllásra, a diarium eránti határozásnak imént említett oka által annyira meglepetve érzettem magamat, hogy lelkem esmérete kötelességének tartottam felszólamlani s nyilván óvással élni, hogy ezen ki jelentett Principium jövendőre nézve ha majd a Kormány s Nemzet közötti kérdések kerülnek vitatás alá maga után semmi következést ne vonhasson, külömben (így fejezém keves szavaimat) mondjunk le inkább szabadságunkrol, nyújtsuk önként béklyóba karjainkat, s tsókoljuk lántzainkat legalább azon érdemünk lesz hogy önként és nem kénszeritve vesztettük szabadságunkat. – (Kossuth e felszólalása nem található sem a Tudósításokban sem a bővebb Jegyzőkönyv töredékeiben. – A szerk.)
*
Kossuth bővebb Jegyzőkönyvének töredékében (Kossuth-Archiv 505. 728–783. l.) e számmal párhuzamosan az alábbi összefüggő részek találhatók:
Deczember 27. Kerületi ülés, Praesid[ium]: a vóltak.
Napi Rend: A kir. Propositiók.
Prónay: A Beregi követ által az első országos ülésbe előterjesztett s országosan elfogadott, de a maga idejére halasztott örvendezési kijelentést az ifiu Király megszabaditásáért, most van ideje el rendelni, s e végett küldöttséget nevezni.
Otskay: Ex Praesidio jelenti, hogy a Personalis első elegyes ülésbe ki fogja ezen országos kivánságot jelenteni.
Török: Az initiativát nem akarja a Personalis kezébe adni, s nem deputatiót, hanem felirást kiván, s ebben az Országnak azon sokszori kérését hogy Ő Felségök országunkba lakjanak, megujitatni.
Dobóczky, Bernát egy fényes küldöttség kirendelése, Péchy, Hertelendy a Felirás mellett szólanak.
Komlósy ujitya Füzessérynek azon előterjesztését, hogy a szabaditó Indigenatussal jutalmaztasson.
Dókus ex praesidio emlékezetbe hozza, a Personalisnak Országos ülésbe tett azon praesidialis enunciatióját, hogy az Indigenatus kérdése a maga idejére való.
Péchy: A gyilkosnak a meg probált, de el nem sült tett után megfogása nem életmentés, milly érdemnek nézetett az az udvar által is, világos onnan, hogy a Király jutalomul udvari Lakaynak nevezte ki s ezt a kinek bakon van a helye, velünk egy méltóságra emeljük e?
Bernát: Ezen principiumnak ellene mond, s nem tart olly alatson születést, hogy a derék tselekedet minden jutalomra érdemes ne legyen. Egyéberánt a mostani esetben ellene van a javallot Indigenatusnak.
Bene minden tisztelkedésnek ellene mond, számos Jurisdictiók voltak már az Ország ezen örvendésének különös felirásokkal tolmátsai, s a Palatinus is a kir. propositiók által vételökön tartott beszédjében ezen örvendő érzést az ország nevében kijelentette.
Határozás: Örvendő felirás, s e végett üzenet a fő Rendekhez.
Gyertyánfy: A kir. Propositióknak nem tulajdonit a Rendszeres munkák felvételének rendjére nézve olly sinór mértékü erőt, hogy attol eltávozni ne lehessen, mindenekelőt kivánnya hogy az Ország sullyai enyhitessenek, s már sok izben hasztalan felterjesztett nehézségei megorvosoltassanak, ide számitja a kormány s Nemzet közötti kérdések el döntését, addig másba ereszkedni nem kiván mindazáltal annak jeléül, hogy Committensei az adózó nép könnyitését szivökön viselik, a diurnumok eránt már most óhajt tanátskozni.
Dókus mint Előlülő kéri a RRket, oda terjesszék ki jelentéseiket: 1-ör Hogy a Kir. propositiok mily renddel vétessenek fel, 2-or hogy az orvosoltatlan sérelmek felterjesztessenek e, s 3-or hogy vallyon a propositiókra adandó válasszal együt terjesztessenek e fel.
Niczky (Vas): Kifejtvén diplomatice, s egyszersmind historice a praeferentialis sérelmek eránti Országos álapodások rendjét, s hogy az Aprilis 17-én 1826. közben jött megtagadó királyi válaszra* 1830. Octoberbe tett repraesentatio következésében is, Xber 15-én a törvényes orvoslás prosecutioját világosan feltartották a SSok,* s hogy az 1791: 13-ik t. czikkelynek nem tsak elejét, de az egészet is tekinteni kelletik, a mely a Kir. propositio után az Ország sérelmeinek minden ország Gyülésén orvoslását rendeli, minthogy az ugy nevezett praeferentiale gravamenek már két Ország Gyülésén orvosoltattlan maradtanak, – kivánja azokat mindenekelőtt orvoslás végett ujabban felterjesztetni, reményvén, hogy midőn mostan olly tartományoknak is, ahol az uralkodó és Nemzet között pactum conventum nints, az Uralkodók önként adnak engedményeket, ezen Constitutionalis Nemzet törvényes igazságos kérelmeit a kormány meg nem fogja tagadni.
Az 1826. április 18-án kelt királyi választ l. az országgyűlés Írásai, 379. s köv. l.
Az okt. 17-én kelt feliratot l. az. országgyűlés Írásai, 164. s köv. l., a dec. 15.-t uo. 524. l.
A mi a Rendszeres munkák felvétele rendjét illeti, emlékezetbe hozza, hogy ebbe a kir. Resolutiók soha sem szóllottak, hanem a SSok irtak eránta 1826-ba Január 20. a királynak,* aki azt felelé, hogy az idő megnyerése tekintetéből az vétessen elő, a melynek segédeszközei készen vannak, de remény az egészhez nem lévén, a nép javát tárgyazókat kivánná fel vétetni, melyre is a RR azt válaszolák, hogy éppen ezen szempontbol t. i. a nép Java tekintetéből kívánják a Commercialét, Urbarialét, és a Contributionale Commissariaticumot, ezekkel pedig a Corelatiók kérdését eggyüt fel venni s el dönteni, s ámbár ezen felirás következésében az előbbeni álapodásokban annyival inkáb megmaradtak, minthogy a felterjesztett tárgyakat a nép java tekintetéből oly szoros egybenkötésben lenni itélték, hogy egy tárgyat külön felvenni, annyit tenni mint Excerptákat tenni, ezen tárgyban tehát már Országos álapodás lévén, attol elálani sem tanátsosnak, sem a T[ör]vényhozó Test illő tekintetbe tartásával öszve egyeztethetőnek nem gondolja, s oda megy ki véleménye, hogy a praeferentialis sérelmek orvoslása után, a Commerciale Operatum, junctim az Urbarialéval és Commissariaticummal vétessen fel, ha az elsőben az egész Hazát közössen érdeklő favorokat nyerünk, s a Kormány mind itt, mind a Commissariaticumba jó példával megy elő, akkor az Urbarialéban is több áldozatokat várhatunk az Uri Classistol.
L. az országgyűlés Irásai, I. 137. s köv. l.
Rohonczy Niczkyvel tart annyival inkáb mivel azt látja hogy a Propositiókban a Király eltávozott, a mutuo megálapitott rendtül, a praeferentiálékhoz Gallitzia incorporatióját kivánja tsatoltatni.
Majthényi (Bars) a kir. propositiókra adandó válaszban mindenekelőtt köszönetet kiván tenni, hogy ezen Ország Gyülésének a felvett czélra történt egyben hivása által a nemzetnek régi ohajtása tellyesitetett, a Praeferentiálékat nem tsak felterjesztetni, hanem azokra nézve kedvező Resolutiót eszközöltetni kiván, ezek közzé számitja az Ország kiegészitését, az elszakitott részek visszatsatolását, a magyar katonaságnak elkülönözését (Circulatio) s a privatusok közötti Corelatiók kérdését is, az Operatumok rendjére nézve a mult Ország Gyülésén tett Conclusumot törvénynek nem nézheti, s utasitásánál fogva elsőnek kivánja az Urbariálét.
Gróf Andrássy: A mint gondolja a Felelet pontjait egymás után következtetni, azon renddel szól: mindenekelőtt a Diaetának elrendelése miatt nem látja szükségesnek köszönetet tenni, mert minekutánna 1831 esztendő October 2-ára ezen Ország Gyülése el volt határozva, de akkoron az epekórság miatt nem tartathatott, a Királynak kötelességében állott azt mihamaréb öszve hivni, hanem inkáb azt lehet kijelenteni hogy a RR köszönettel esmérik el a Cholera alatt bizonyitott Királyi gondoskodást s meg vannak győződve, hogy ha a tett intézetek egészben sikeresek nem vóltak vagy éppen ellenkező foganatot szültek, ez a nyavalya esméretlen uj nemének tulajdonitható, kivánja szintén a praeferentiálékat felterjesztetni, s szükségesnek itéli hogy a Gravamenek öszve szedése végett küldöttség neveztessen. Az Operatumokra nézve nem gondolja hogy az 1830-ki álapodás rendet szabhasson a mostani Ország Gyülésének, mert bérekesztődvén egy Ország Gyülése, az activitásának is vége van, azólta változtak a környülmények, ugy hiszi ha az Urbariale nem vólna is elsőnek téve a propositiókba, a SSok másba nem fognának, az Urbarium eránti provisorius álapotnak egyszer tsak ugyan meg kell szünni, tegnap tetszéssel látszattak a RR fogadni azon kifejezést, hogy káros a népnek apetitust csinálni, s azt nem tellyesiteni, a szónok azt tartya, tellyesiteni kell azon appetitust, a mely van az Igasságra s az Arbitrium megszüntetesére, hogy valahára igasságosak legyünk a nép eránt, nem kell várni, ha kapunk e concessiókat a kormánytol, sem az 1830-ba megálapitott, sem a propositiókba kiszabott rendhez nem ragaszkodik, s ugy tartya, vétessen fel az Urbariale, dolgozzunk abban, majd meglátjuk mit lesz tanátsos ez után fel venni.
Pázmándy: A propositiók rendje szerint kivánja szerkeztetni a feleletet. Mi van a propositiokba? 1-o az operatumok rendje, 2-o a diurnum kérdése, 3-o azon adósság, mellyel az Országos pénztár az Aerariumnak tartozik. A felelet tehát illy renddel menjen: 1-ör terjesztődjenek fel a két ország gyülése által Testamentomba hagyott Gravamenek, s a sikeres orvoslás sürgetessen. 2-or a szegény ember sorsát elsőnek tartya, s a kormánynak Commercialis Concessióitul nem kivánja az Urbar[ialis] Concessiókat felfüggeszteni, sürget az idő, vegyük fel az urbariálet, most megkinálnak véle, eldődink örömest fel vették vólna, mi ne háritsuk magunkra azon felelet terhét, hogy megkináltak, s még sem vettük fel. A 2-ik kir. propositióra nézve felötlik a szónoknak hogy az 1496-ki 4. t. czikk abrogáltatni kivántatik. (Elmondja mit foglal magában.)* Ezen kivánság azt látszatik mutatni, mintha ezen törvény divatba volna, pedig divatba soha sem volt, és igy abrogálni sem kell, ezen idaea a magyar biráknak gyalázatjára válna, ha kell a birói megvesztegethetés eránt törvényt hozni, a Crim[ina,lis] Codexben van hellye. 3-or A Diurnumokra nézve kijelenti Committenseinek azon meg hagyását, hogy azokat ezentul a Nemesség fizesse. 4-szer az adósság eránt eléb adja bé a Nádor számadását a Regnicol[aris] pénztár eránt, ugy hiszi a magyar nemzet nem örömest kiván adós maradni.
Az idézett tc. az ítélőmesterek megvesztegetéséről szól.
Deák: Az első Felirásba tsak azt tartya szükségesnek foglaltatni, amit először kivánnak a RR fel venni. Ő a Commercialét kivánja elsőnek, mig a fenálló depauperationis Systema gyökeresen meg nem változtatik, a nép álapottyán nem lehet sikerrel segiteni, egyéberánt is a Commercialéba még némely küldöttségek javaltatnak, p. o. a harmintzad eránt, ha legelől fel nem vegyük ezen munkát, s a szükséges Deputatiókat munkásságba nem helyheztessük, mikor fognak azok referálni a SSnak, még ezen Deputatiók munkájokat bévégezik, addig eleget lehet az Urbarialéba s másba is dolgoznunk, a praeferentialék eránti sérelem tárgya, már vóltaképen ki van meritve, s nints egyébre szükség, mint hogy egy Deputatio neveztessen annak öszveszerkeztetésére, hogy melly Gravamenek nintsenek még kedvező Revolutio által orvosoltatva, ez referáltasson az első kerületi ülésnek s azon gravamenek szintén azonnal terjesztessenek fel az első Repraesentatióval.
De la Motte: A törvénynek azon rendelését, hogy a sérelmeket a Propositiók után kellessék felvenni, tsupán azon ily sérelmekre értheti, mellyek a mult Ország Gyülésétől eredtek, a régiekre nézve fel kell a mult Gyülés fonalát fogni, és igy a praeferentiálékat felterjeszteni, ez után pedig minden mások előtt az Insurrectionalét el rendeltetni kivánja, ha álni kivánunk a privilegiumokkal, tellyesitsük azon kötelességeket, a mellyek feltételök alatt birjuk, ne mondhassák hogy a magyar nemes semmi terhet sem visel. Nem nyomja a népet semmi annyira, mint az indirecta adó, ennek nemei közzé tartozik a só, mely a praeferentiálék között, ugy a Harmintzadok, vámok etc. mellyek a Commercialékba fordulnak elő, hátha valamely háboru vagy más ok minden Rendszeres munkák felvételét gátolná, s az indirecta adó kérdése el nem intéztetik, ennek sulya, s bizontalansága nem orvosoltatik, mit érnek az Urbarialis Concessiak? hát ha az ezekből kapott fávort a Ministerium az indirecta adó által az Aerariumba huzza, mit nyer ekkor a nép? az adónak ezen neme által fogy a forgásba lévő pénz, e miatt csökken az Industria, ez által kevesedik a mudus merendi, s igy a Jobbágy rosszabb karba lesz, mint vólt. Nyughatatlanság uralkodik, mindenüt, Magyar Ország gyöngye a Monarchiának, itt felálitani a Nemzet és Kormány közötti bizodalmat annyit tesz, mint Austriát a nyughatatlanságtól megőrizni, ez pedig (minthogy az Europai kérdésekbe Austria tsak nem eldöntő tehettséget gyakorol) annyit tesz mint Europának tsendességét, békéjét közvetve eszközleni, az indirecta adó kérdésének el intézése nélkül pedig soha sem lesz költsönös bizodalom. A praeferentialék orvoslása, s az Insurrectio elrendelése után, a Commercialét kivánja pertractáltatni.
Nagy Pál inti a RRket hogy a rendre nézve sok beszéd hellyet kevés szóval adja elő kiki, a mire Instructioja van de
Gróf Andrásy azt véli hogy a Voksok kijelentését határok közzé szoritani nem lehet, nints mindenkinek Instructioja, s a költsönös Capacitationak van hellye.
Fekete: A népnek tsak ugy lehet valódi fávort késziteni ha az Urbariale, a Commercialéval egyben köttetik, figyelmetessé teszi a RR, hogy midőn a Propositiókba az Urbariale és Juridicum a többi Operatumuk előtt kivántatik Sanctio alá terjesztetni; ez azon czélzásra mutat, hogy tsak ez legyen meg, a többi elmarad. Azt tenni fel propositióba hogy az Operatumok vétessenek fel, van Jussa a kormánynak, de a munka materialis rendjét ki szabni, s a sérelmekkel tellyes Commercialis tárgyat hátra lökni nints Jussa.
Prónay: A praeferentiálék eránt practicus lépést kell tenni. Üzenetet kell minden halogatás nélkül rendelni, egyszersmind küldöttséget a Gravamenek öszveszedésére. Az Operatumok közzül a Commercialet, Urbarialét, és Commissariaticumot ugy kivánja pertractáltatni, hogy a nép javának eszközlése tekintetében egyik a másiktol elválasztható nem lévén, egy a másik nélkül sanctio alá ne terjesztessen.
Péchy a rendre nézve az urbarialét kivánja s a sanctio eránt Feketével eggyet ért.
Hertelendy Niczkyhez tsatolja véleményét, a praeferentialékhoz tsatoltatni kivánja, hogy a hazai nyelv diplomaticus méltóságra emeltessen, s valamint a Fő Rendek viszont üzenetjei, ugy a Felirások is magyarul szerkeztessenek, s a törvények szinte magyarul alkottassanak.
Otskay ex praesidio kérdést tesz, mit kivánnak a RR a praeferentiálék alatt értetni, tsak a régieket? s ezekből tsak azokat a mellyek az Operatumokba elő nem jönnek, vagy uj sérelmeket is?
Pázmándy: Praeferentiale gravamenek alatt tsak azt lehet érteni, a mit 1825-be értettek a SSok, s 1830-ba a második propositio következésében ujolag felterjesztettek.*
V . ö. 45. l. 14. és 15. jegyzet
Asztalos mint Niczky.
Csapó elsőnek az Urbarialét kivánja.
Siskovits az Urbarialéba pénzbeli praestatiók, ante scalaris és scalaris időre eső Urb[arialis] Contractusok fordulnak elő, a SSat egészlen érdeklő pénzbeli kérdések partialiter el nem határoztathatnak és igy a Corelatiok tárgyát az Urbarialéval egyben kötve kivánnya felvétetni.
B. Rudnyánszky, B. Prényi, Rudits meggyőződésénél fogva, minthogy e részben utasitása nints, a törvényhez, ahol pedig ez sints, a törvényhez legközeléb lévő Országos állapodáshoz szeretvén ragaszkodni, Justh a Vas Vármegye követje (Niczky) által elő terjesztett Rendet kivánják, hanem Rudnyánszky Instructiójánál fogva legelsőnek teszi a Publico Politicumot, Rudits a Commercialét, Justh mind addig, még a praeferentiale sérelmekre kedvező Resolutio nem érkezik, továb nem kiván ereszkedni.
Nagy Pált Instructiója arra kötelezi hogy az Insurrectio lévén garantiája a Constitutionak, ettől fügvén az álandó katonaság számának lehető alá szálitása, és igy az adó kisebitése, s ez által a nép könnyitése, etc etc, az Insurrectiot kivánja legelsőben elrendeltetni, de látván hogy Committenseinek kivánsága nagy minoritásba van, szintén Instructiójánál fogva magát a töbséghez számitatni kéri.
Somsich a hármat eggyüt kivánja sanctio alá terjesztetni mint Pronay, a praeferentialékat azonnal repraesentáltatni.
Bőthy: A Tornai követ által inditványba hozott köszönetre nem álhat, sőtt azon panaszkodik, hogy a Hazánkra nézve egyedül törvényes oltalmazó Rendszer mellet felajánlott katonaság az Országbol azonnal ki vitetvén, az ingadozó olasz Thronusok támogatására, és igy a Constitutionalis Rendszerrel elenkező czélokra használtatott, az Országba bent pedig annyi katonaság sem volt Cholera alatt, a mennyi a szükségesnek vélt Cordonokra s ez által a Haza oltalmára megkivántatott, ennél fogva a praeferentialék sorába, ezen sérelmet is felterjesztetni, s a Felséget megkéretni kivánja, hogy ezentul magát minden interventióktól ovja meg, s a magyar katonát tsak a törvény, s Constitutio által megengedett czélra u. m. a Haza oltalmára használja. Az Operatumok rendjére nézve meg van győződve, hogy bár mily Concessiók adassanak is az Urbariumra nézve, a népen segitve tellyességgel nem lesz, mind addig még a Regulamentationalis áron tett katonai alimentatio, az ingyen fuvar, s a többi más lábra nem tétetik, szóval Commissariaticumnak minden másnál terhesebb sérelmei gyökeressen nem orvosoltattnak, ennél fogva ezen két tárgyat in idaea sem különözheti el egymástol, s a Niczky által kifejtett Országos álapodáshoz ragaszkodik Pálóczyval eggyüt, a ki Jósef Császárnak a Vármegyékhez intézett kivánságait s tett igéreteit kifejtvén, azt mutogatja, hogy a közössen felvett czélt tsak ugy lehet sikeresen eszközölni, ha a Király ugy mint a nemzet, a kezekben lévő favorokat költsönös bizodalommal meg adják, a Rendre nézve az Országot a Diaetalis végzés szentsége, a királyt adott szava által kötve lenni vélvén, igy
Patay is, a ki egyéberánt a preaferentialékhoz még az ugy nevezett külön katonai Circulatiot, s az egész katonai Rendszernek, a Commando szónak, a Fő Hadi Tanáts Levelezésének, magyar lábra álitását is tsatoltatni kivánja, s magát a Majthényi által inditványba hozott köszönet ellen anunciálja.
Kritske (Lötse Várossa) elébb magyarul szólva ki jelenti, hogy a Constitutio s Nemzetiség feltartására semmi eszközt sem vél sikeresebnek a Hazai nyelv közönséges elterjesztésénél, s hogy ennek mind megtanulásán, mind terjesztésén kitelhetőleg iparkodik, de még nem szerezhetvén meg azon beszédi könnyitséget, mely a parlamentaris előadásokra megkivántatik, engedelmet kér hogy értelmét deákul fejthesse ki, s deákul folytatván, azt véli hogy ezen mostani Ország gyülése nem rendes triennalis, hanem egyenesen az Operatumok felvételére rendelt Diaeta, ő tehát minden más tárgyak elmellőzésével egyenesen ebbe kiván ereszkedni, s elsőnek kivánja az Urbarialét, különösen azért is, mivel a propositiók tartalma az Országba nyilvánossá lévén, ha legelől fel nem vétetik, azon véleményt fogja gerjeszteni, hogy a Kormány segiteni kivánt a népen, de az Urak, bár provocálva vóltak is, ellenkeztek. Ezen okot
Török igen nyomosnak találja; hanem sanctio alá a Commercialéval s Commissariaticummal eggyüt terjesztetni, a praeferentialékat pedig külön felirásba foglaltatni kivánja.
Torkos ellenben az Urbarialét, mellyet Instructiójánál fogva az Operatumok között elsőnek teszen, a praeferentialékkal egyben köti s a Majthényi által javallat köszönettel él.
Bene is a praeferentialékat, az Operatumok rendjére nézve pedig Committensei az Ország Gyülése Coordinatióját tartván alapnak, Instructiojánál fogva a Publ[ico-] Politicumot elsőnek teszi, s ha minoritásba marad, magát a töbséghez tsatolja.
Marczibányi: Köszönetnek nem láttya hellyét, a Diaeta tartását köszönjük? Miért haladt eddig is, sőtt ezen haladás nagy sérelem, mert e miatt az adó a törvény által ki szabott időn tul, és igy törvénytelenül incassáltatott. Vagy a Cholera intézeteit köszönjük, a mi történt, Bétsért történt, ezt 5 Cordonnal is őrizték, de mihellyest a Cholera ott is ki ütött, Magyar Ország egészlen magára hagyatott. A praeferentialékra nézve akkor lesznek a SSok consequensek ha az 1825/30-ki álapodások akár van, akár nints valamely sérelem az operatumokkal egyben kötve, mind felterjesztetik. A Rendre nézve Instructiójánál fogva Niczkyvel tart.
Szinyey, Madotsányi, Comáromy, Szabó, Jekelfalusy, Vásárhelyi, Hegedüs és a Kun követ mindnyájan a praeferentiálék eránt Felirást, a Rendre nézve pedig az 1825/30-i országos álapodás megtartását,
Benyiczky és Dessőffy is sanctio véget egybentsatolva a 3 operatumot, legyen bár első az Urbariale,
Szüts a praeferentialék előre botsájtásával az Urbarialét, Majthényi (Hont) ellenben a Commercialét felvétetni kivánják,
s Dessőfjy és Balogh a praeferentialékhoz még a Magyar katonaság külön választását, Madotsányi a katonaságnak Cholera alatti elrendeltetésére nézve a Böthy által előterjesztett sérelmet, Comáromy Magyar Renuncium, Felirás, Törvény, a katonaságnak kirekesztőleg magyar Tisztség, Commandó szó, s fő Hadi kormányszéki magyar levelezés kivánását, Szabó szintén a Hazai nyelvnek diplomaticus poltzra emeltetését, s azt, hogy a praeferentiale Sérelmek már két Ország Gyülésén orvoslás nélkül maradtak, mint ujab sérelmet, Jekelfalusy ellenben tsak azon praeferentialékat, a mellyek az Operatumokkal öszve függésbe nintsenek, felterjesztetni kivánják.
Komlósy Instructiójánál fogva a Criminalis T[ör]vény könyvet elsőnek teszi.
Otskay Committenseinek azon véleményénél fogva, quod Justitia sit Regnorum fundamentum, s hogy az igasság sebeseb kiszolgáltatásábol, minden Rendre nézve egyarányos haszon háramlik, Instructiója szerint a Praeferentialék felterjesztése után Markovitsal eggyüt a Juridicumot felvétetni kivánja, egyeberánt valamint
Költsey is a ki Instructióját nagy minoritásba látja, magát a töbséghez tsatolja,
Dobóczky ellenben a propositiókhoz ragaszkodik,
Szirmay ki jelenti, hogy Instructioja által oda légyen utasitva, hogy az operatumok pertractatiójába az országos álapodás szerint ereszkedjen bé.
Havas (Pest Városa): A praeferentiálék eránti felirást szerette volna a tractatus idejére halasztani, a Rendre nézve elsőnek óhajtaná a Publico Politicumot, de kevés számmal lévén ezen véleménybe, a Commercialét kellene óhajtania, azomban minthogy ennek eldöntésére még némely Deputatonalis munkálkodások szükségesek az Urbarialet felvétetni kivánja ugy hogy az alatt a Commerciale elkészüljön.
Vagner: Azt hiszi, hogy a legszámosab Classis job léte az egésszel szoros függésbe van, tehát az Urbarialét kivánja elsőnek, ugy hogy az alatt a mint Havas mondá, a Commerciale elkészitessen, és a Commissariaticummal együt mind a 3 junctim terjesztessen sanctio alá, a praeferentialék eránt felirást s az orvosolatlan maradt felirandó sérelmek egybeszedése végett küldöttséget kiván.
A Töbség határozását a praesidium eként jelenti ki:
A praeferentialis gravamenek a Kir. propositiókra adandó válaszba befoglalva felterjesztetnek, a rendre nézve a SSok azt határozzák, hogy a Commercialét, Urbarialét, és Contrib[utionale] Commissariaticumot vészik fel, s ezen hármat eggyüt terjesztik Sanctio alá.
A felterjesztendő Gravamenek egybenszedésére, s a Cir[cularis] Jegyzők által felteendő 3 rendbéli nunciumok előleges megrostálására a következendő Tagokbol álló küldöttség neveztetik, a Circul[aris] előlülők, Pázmándy, Niczky János, Nagy Pál, Justh, Pronay, Comaromy, Bernáth, Szinyey, Gróf Andrásy, Bőthy, Novák, a kir. Városok közzül Havas, Vagner, a Clerusbol az Egri Káptalan követje.
December 28-án Kerületi ülés. Praesid[ium] a vóltak. Napi Rend:
1-o. A praeferentiálék eránt Felirásba fognak e más sérelmek is béfoglaltatni.
2-o. Az elhatározott üzeneteiknek alkotó principiumai itt fejtődnek e ki, vagy a Circ[ularis] jegyzőkre bizatnak.
3-o. A Magyar nyelv diplomaticai felemelésébe mellyek légyenek, a további lépések.
Pázmándy: A praeferentialis sérelmek eránti előbbeni felirásba, az foglaltatik, ut lingva Nationalis principatum obtineat, ezt a szónok máskép nem értheti hanem hogy a Magyar Nyelv Diplomaticus méltóságra emeltessen, erre ugyan legsikeresebb mód lenne valamint a Repraesentatiok materiáléját tévő üzeneteket ugy a Felirásokat is de facto magyarul kezdeni, s ennek következésébe Magyar Törvényeket alkotni, azomban részint az e tárgybeli mult Orsz. Gyülési Kir. Resolutiora,* részint más akadályokra tekintve, ugy hiszi legtanátsosabb lesz, mind ezeket ugyan két nyelven szerkesztetni, de Ő Felségét megkérni, hogy ezentul a Magyar legyen Originalis.
A királyi válaszleiratot l. az 1830-i országgyűlés Írásai, 411. s köv. l.
Az Operatumok felvételének rendje eránt abban állapodott meg a töbség hogy a 3 Operatum junctim pertractáltasson, ez annyit tesz hogy eggyüt terjesztessen Sanctio alá, ha ennyit tesz alkalmasint mindegy, akár mellyiken kezdődik, a Commerciale ugy sints egészlen ki meritőleg készen, és igy tanátsosabnak vélné az Urbarialén kezdeni, az effectus mindegy, s igen sok megakadás és egyenetlenség kerültethetik ki, ha az Urbariale vevődik első Tárgynak, másként a Fő RRkel nagy lesz a megakadás.
Niczky (Vas): Az Operatumok rendje eránt ujobban támasztott kérdés már a tegnapi napon voksok töbségével el határoztatott, nem tart a szónok a Fő RRtől, mert a nép javát mindnyájan egyaránt óhajtyák, s ezt tsak a három eggyüt vett operatum által lehet elérni, a magyar nyelvre nézve a Columnalitas Ország Gyülési Conclusum s a komáromi követ e részbeli javallattyát elegendőnek tartja, végre ugy véli, a praeferentiálékkal más ujabb sérelmeket nem jó lesz egyben keverni.
Balogh: Ebbe megegyez ugyan, de vannak az Országnak más sérelmei s kivánságai is, a mellyek a praeferentialéknál nem kisseb tekintetet érdemlenek, illyen a Circulatio kivánsága, mitsoda oknál fogva, vagy is inkáb nem oknál, hanem kérésnél fogva állottak el ettől a SS a mult Diaetán tudva van, azomban azon igéretnek ellenére is hogy ezentul tsak Magyar Tisztek fognak a Magyar Katonasághoz neveztetni, a sérelem nem tsak tart, de nagyobbodik, mert legközeléb is, Magyar Commandirozó Generalissá valami Német származásu Generalis neveztetett (Lederer). Itt Posonba, az Ország Gyülése alatt egyebet német katonánál látni nem lehet, nem tudja a követ, hogy érdemlette meg a Thronushoz minden veszélyek közt hiv magyar ezen bizodalmatlanságot, s azt hiszi illy ellenőrségre a kormánynak sem oka sem szüksége nints. Illy köz nemzeti kivánság továbbá az, hogy a ditső Lengyel Nemzet előbbeni független szabad nemzetiségét Felséges urunknak hatalmában lévő eszközök segitségével nyerje vissza, ezen köz nemzeti kivánság mind belső érdemére nézve, mind az által is egy közönséges sérelem Characterét öltötte magára, hogy a T[ör]vényhatóságoknak e részbeli számos felirásaikat a kormány még tsak feleletre sem méltatta, ezeket tehát egy uttal külön Felírásba foglalva, egyszersmind felterjesztetni kivánja.
Vay (Szabolts) hasonló értelembe van, s ezen hellyes kivánságokon kivül küldőinek egyenes utasitásánál fogva azt is praeferenter eszközöltetni kivánja, hogy ezentul valamint mindennemü Felirások, ugy a törvények is Magyar nyelven alkottassanak, sérelem gyanánt adván elő, hogy a kir. kamara a maga levelezéseit, a Personalis az itéleteket, az Egri Érsek a keresztelő leveleket a mult Ország Gyülése intézettyeinek ellenére maiglan töbnyire deákul szerkeztetik.
Szalabéri Horváth: Valamint a Barsi követ által megpenderitett lengyel ügyyre, ugy a Magyar nyelv eránti előterjesztett kérelmekre nézve tellyes lélekkel kezet fog, s kivánja, hogy ezentul valamint a Nádor intézetei, ugy a Helytartó Tanáts kerületi levelei is magyarul vitessenek, sérelemnek vévén, hogy a mult Ország Gyülésén, az egész T[ör]vényhozó Test köz eggyezéséből eredett törvénynek ellenére, a Fő Rendek Táblájátol bizonyos személlyes deferentia tekintetéből, a magyar nyelv máiglan számkivetve van.
Csapó: A magyar nyelv eránt eggyet ért, a lengyelek eránti felirást nem látja a maga hellyén lévőnek, midőn ezen Ország Gyülésének mind a király mind a nemzet által egyesülve óhajtott czélja az Operatumok felvétele, ezeknek felvételi rendjét Hertelendyvel eggyüt már elhatározottnak tekinti, Hertelendy egyéberánt a Repraesentatiók és törvénynek két nyelven irásának ellene szól, mert mi akár mint tartanánk is, nem hiszi, hogy a kormány is a magyart tartsa originalisnak. A magyar nyelv diplomatiai emeltetését tehát Felirás és üzenet utján kivánja eszközleni, sérelem gyanánt jelentve hogy ámbátor megyéje, a töbszöri kérelmeket hasztalanoknak tapasztalván, a Nádornak világosan kijelentette, hogy deák nyelven irott Praesidialissait vissza fogja küldeni, még sem nyerhette törvényen épülő igasságos kérésének tellyesedését.
Bernáth: Tsak azt tartya praeferentialénak a mi az 1825-ki Ország Gyülése által annak vétetett, a többi postferentiale, s nem a mostani Felirásra való. A két nyelven irott felirások s a t. originalitássa eránt mint Hertelendy, emlékezetbe hozván, hogy a király törvény által feltartotta magának, hogy a hozzá intézett felirások deákul készüljenek, az e részbeli változtatás tehát tsak kérelem, s ujjab Tractatus utjára tartozhatik, a Fő RRre nézve sem tartya tanátsosnak a Repraeserutatio materialéját tevő üzenetekre nézve a mult Ország Gyülési álapodás ellenére a Magyar nyelvbe kirekesztőleg de facto bémenni, mert a lenne a következés hogy ők Protonotariusok által forditatnák le magoknak, s mi a tollat, a mellyet nagy bajjal lehetett azoknak kezekből kitsikarni, egyszerre elveszitenénk.
Fekete hasonló véleménybe van, s e részbe a praeferentialék sorába felirást javal, a Propositiók eránti Nunciumra nézve kéri, a RR álapitsák meg azon principiumokat, mellyeknél fogva a Propositiókba kiszabott rendtől elállanak.
Dubraviczky: Instructiójánál fogva, az Urbarialét kéntelen ugyan elsőnek tenni, mindazáltal a töbség conclusuma következésében azt tartya, hogy az álapodás diplomaticus principiumai Vas, Nógrád és Bihar V[árme]gyék követjei által a tegnapi napon tökélletesen kimeritettek. A praeferentiálékra nézve Bernáthtal kezet fog, s a nyelv eránti törvényes intézeteknek a Consilium által a Circulárékba, a kir. Curia által a Sententionalisok textusába tett meg sértéseit megemliti, s azoknak, s ahoz hasonlóknak a sérelmek sorába annak idejébe előadhatását feltartya. Ezen követ véleményéhez tsatolja magát
Prónay is, azon kijelentéssel, hogy a mult Ország Gyülési törvényes erejü álapodás tekintetéből a Repraesentatiók s törvények eránti előlépés tsak ujjab tractatus utján s nem via facti eszközölhetők s e részben felirást óhajt, de a Fő Rendeket, éppen azon Országos határozás következésében, kötelezőleg lehet s kell felszólitani, hogy viszont üzenetjeiket tsak magyarul szerkeztessék.
Bezerédy: A Fő Rendekkel bár mely érdemü üzenetekben is tsak magyarul kiván értekezni, s nem is tart a forditásra nézve az Unghi Követ által ki jelentett aggodalomtul, ennek elejét lehet az által venni hogy ha a SSok magak tétetik meg a forditást. Egyéberánt minden előterjesztett ujjabb sérelmeknél nagyobnak tartja azt, hogy az Országosan fel ajánlt adó a ki szabott határ időn tul, stante etiam Diaeta törvényen kivül szedetik, s kérdi a SSkat, lehet e az Ország Gyülése eggyüt a nélkül, hogy erről nyomos szót ne tegyen, ezt tehát külön véve, nyomos vitatás alá vétetni kivánja.
Klauzál a Praeferentialék alatt nem érti az ujjab sérelmeket, hanem ezeknek öszveszedésére, a bé vett Diaetalis szokásnál fogva küldöttséget neveztetni javal, a hazai nyelv eránt mint Prónay, a Nuncium principiumaira nézve bővebben ki fejti azon szempontokat, a mellyek a Commerciale Operatumba az adózó nép közvetetlen terheltetését egyenesen magában foglalják, mint p. o. az utak, csatornyák kérdése s a t.
Tisza: Azon álapodásra nézve, hogy tsak a szóba forgó 3 Operatum terjesztessen eggyüt sanctio alá, oda jelenti ki Committenseink egyenes akarattyát, hogy nem tsak ezen 3, hanem minden Operatum eggyüt terjesztessen Sanctio alá, külömben méltán lehet tartani, hogy éppen az, mely a nemzet és kormány közötti főbb interesséjü tárgyakat foglalja magában, pertractatio alá sem jön. A praeferentialék nevezete alatt ő is tsak azokat érti ugyan, a mellyek 1825-be azoknak neveztettek. De ezeknek sorába némely ujjab nevezetes sérelmeket is felterjesztetni óhajt, a praeferentiális sérelemnek az lévén természetes értelme, hogy az közönségeseb érdekü, szélesebb hatásu, s a nemzet köz kivánságát foglallja magában, illyesek a mult Ország Gyülése ólta is támadhattak, s valóban támadtak is, tehát ezek is praeferentialisok lettek, ide számitja az Ország oltalmazási Rendszerének a tegnapi napon követ társa által is felhozott sérelmét, tagadván hogy az Ország óltalmára felajánlott katonát lehessen a nemzetiségök vissza szerzéséért harczoló olaszok elnyomására, s az ingadozó olasz fejedelmi székek támogatására használni, ezen köz Országos kivánságok sorába számitja a Circulatiót, a magyar nyelvnek diplomaticus méltoságra emelését, kivánja hogy azon optió, a mely némely t[ör]vényhatóságoknak a deák nyelvel való élésre engedtetett, bizonyos határ időre szoritasson, a Repraesentatio, s törvény eránt mint Prónay, a praeferens nemzeti kivánságok közzé számitja a lengyel ügyet is, s ezen ditső Nemzetet, valamint az első, s későbbi felosztáskor elkövetett politicus vétek bélyegét viselő méltatlanságot, ugy a Bétsi Congressus szabásaibol származó Jussait, nem külömben a Magyar Országgal őtet egybenkaptsoló nationalis sympathiák eredetét, s végre eltörléséből Országunkat is fenyegető veszélyt diplomaticai nézetekből kifejtvén, független nemzetiségök helyreálitása eránt, praeferenter felirást kiván. Ezen kivánságba
Péchy is megeggyezik, hanem nem az előadott elveknél, de tsupán azon principiumnál fogva, hogy egy Constitutionalis Nemzetnek eltörlése minden más Constitutionalis Nemzeteken is sebet ejt. A Magyar nyelvre nézve, azt hiszi, a Fő RR tsak az illendőségnél fogva is, a melly magossab miveltség mellet el nem mellőzhető, kötelesek azon nyelven felelni, a mellyen megszólitattnak.
Kotsi Horváth mind a két tárgyban eggyet ért.
B. Prényi azomban nem gondolja hogy Országunknak oltalmazási Systemája mellet a lengyel ügybe avatkozhatnánk, de ha az anglus, frantzia hatalmas nemzetek tettel való beavatkozás nélkül elnézik sorsokat, nem tudja hogy tehetne érettök a magyar valamit sikeresen. A törvényeknek magyarul alkotását szokott diaetalis alku utján kivánja eszközlésbe venni, de a Fő RRnek a magyar viszontüzenet polgári kötelességök, minthogy az 1790. Napló könyv bizonysága szerint ebbe megeggyeztek,* s itt visszalépésnek hellye nem lehet.
L. az országgyűlés Jegyzőkönyve, 29. s köv. l.
Mayer (Fehérvári káptalan): 1811-be a Rendszeres Munkák felvételének elhalasztása a praeferentialis sérelmek közzé számitatott, azoknak felvételét tehát semmikép sem kivánja hátráltatni. A rendre nézve, minthogy az igasságnak sebeseb, pontosab kiszolgáltatása nélkül hitel, a nélkül pedig kereskedés nem is képzelhető, azt ohajtaná, hogy ha nem az egész Juridicum is, legalább a Combio Mercantilis Codex a szóban forgó 3 operatumhoz tsatoltasson, a magyar nyelv eránt mint Bernát, s Prónay.
Palóczy: A kereskedésnek 1-ő talpköve a szabadság, ezt felelte XIV-ik Lajosnak is a kereskedői kar, hogy a kormány tsak szabadságot adjon, a hitelnek elrendelése, s minden egyéb magában következik. A két nyelven irott törvény tsak elfatsarásokra ád alkalmat. A lengyelek ügyét tellyes erővel pártolja, ha egy királynak halála miatt minden Király gyászt vesz fel, hát egy Constitutionalis Nemzet moralis halálát minden szabad nemzet ne gyászolja e? illő hogy a gyász fátyolt ne kalapunkra, de szivünkre kössük,* s hogy a ministerium Borsod közben vetését puszta szónak ne vegye, kinyilatkoztatja, hogy Borsod 30.000 magyar lelkü nemessége tsak a törvényes uton szólitasson fel, minden áldozatra kész.
V. ö. 43. l. Kossuth jellemzése Pálóczyról.
Dókus mint Előlülő: A töbség álapodás oda megy ki: 1-ör hogy a Propositiókra adandó felelet principiumai a Vas, Nógrád s más megyék követjei által elegendőleg ki vannak meritve. 2-or a praeferentiálék alatt tsak az 1825-kiek értettetnek, az ujjab sérelmek s nemzeti kivánságok a szokott módon öszve fognak szedetni, s majdan felterjesztetni. 3-or a magyar nyelv ügyében Ungh és Nógrád megyék véleménye fogadtatik el.
