b) 1834. december 15, 16. Kerületi ülések. Tárgy: Az úr és a jobbágy között ítéli úrisék elnöke.
b)
1834. december 15, 16.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úr és a jobbágy között ítéli úrisék elnöke.
1834. december 15, 16.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úr és a jobbágy között ítéli úrisék elnöke.
Ezek december 12-én s 13-án történtek. 14-én vasárnapi szünet jövén közbe, 15-én Szombathelyi s Justh elnökségök alatt a napirenden lévő tárgy feletti tanácskozás folytattaték. – A tegnapi napon kisebb számban maradott felekezet ma öszepontositott erővel oda igyekezett a dolgot vinni, hogy nem csak az urbéri viszonyokban, hanem a jobbágyok közti magános perekben itélendő uriszék is itt coordináltassék, s amint coordinálva lesz, minden nemű perekben ugyan azon egy formában itéljen. Ezen igyekezetből nyilván kitetszett, de többek által nem homályosan ki is mondatott azon czélzat, hogy ha a jobbágyok közötti magános perekben itélendő uriszék is kivétetnék a Fororum coordinatio munkálatjából* s ide által tétetnék, annál könnyebb lenne országos ülésben ezen munkát excerptával vádolni, s egész kiterjedésében eldönteni. De azon fél, melly tegnap majoritásban volt, ezen igyekezetben résztvenni teljességgel nem akart, maga SZÉLL is csudálkozását jelenté, hogy akik előbb az úriszéket teljességgel nem akarták itt coordinálni; most még a már coordinált, s ide épen nem tartozó részét is minden szükségen és renden kivül itt ujólag felvétetni sürgetik. – FEKETE pedig kinyilatkoztatja, miképen az egészből csak az jön ki, hogy akik tegnapelőtt minoritásban maradtak, ma erőnek erejével bele akarják a többséget az excerptába violentálni. Erre viszont a másik fél lépett fel vádolgatva, hogy a 11-ik decemberi országos végzésnél* kisebb számban maradott rész violentálja a többséget, s fel akarja az országos végzést forgatni. Mire azonban PRÓNAY (ki ellene volt az itteni coordinatiónak, de ez elhatároztatván viszont mindég azokkal szavazott, kik az uriszék intézetébe bécsúszott hibáknak orvoslásán iparkodtanak) azt felelé: hogy ha igazán azt hiszik az ellenvéleményűek, hogy a minoritás ki akarja az országos végzést a többség ellen forgatni, kár panaszkodniok, hiszen magokban találják fel az evictiót, – tegyenek többséget s győzzenek. (Mindezekből nyilván kitetszett, mi nehéz előre haladni ott, hol principiumok harczolnak egymással.)
A bíróságok elrendezéséről szóló munkálat II. törvénycikke volt a többször említeti és már letárgyalt cikkely. L.: Iratok. II. köt. 324. kk.
Vö. előbb, 41. kk.
Ezen vitatások megszüntével TORKOS javallata szerint Justh az itélőszékek coordinatiójából az uriszéket tárgyazta czikkelyt akarta pontonként felolvastatni, s aszerint tanácskozásba vétetni, hogy mi az, amire nézve különböző rendelés kivántatik. De a többség egészen függetlenül akarta az urbarialis úriszéket coordinálni, s midőn a felteendő kérdés iránt vitatások folyának, DEÁK s NAGY PÁL ismételve kijelentik, miképen magokat oda nem vitetik, hogy a civilis úriszék coordinatiója ide csavartassék, ebben kértek megnyugtatást s azután nem bánják, akármelly kérdésen kezdődik a coordinatio. De a kért megnyugtatás nem következvén, végre csakugyan többség akaratja szerint igy tette fel a kérdést SZOMBATHELYI: Midőn az uriszék úr s jobbágy közti viszonyokban biráskodik, lehet e a földesúr maga személyében előlülő vagy nem?
Ezen kérdésnél csakugyan akadt 14 megye, melly oda szavazott, hogy a földesúr tulajdon ügyében biráskodhassék, s uriszékén elnök lehessen. Nevezet szerint: Abauj, Szepes, Gömör, Beregh, Torna, Marmaros, Nyitra, Trencsin, Árva, Fejér, Esztergom, Thúrócz, Szerém, és Horvátország, összesen 14. Ungh, Honth és Bács jelen nem voltak, Heves pedig s Torontál, Baranya és Pesth nem szavaztak. – Verőcze részéről SZALOPEK arra szavazott, hogy lehet elnök a földesúr, HEGEDÜS hogy nem lehet. Nem értvén a messze ülő Elnökség a feleletet, Hegedüs kijelentett voxát ismételé, Szalopek pedig nem contradicált. A többi 28 megye arra szavazott hogy nem lehet és igy nagy többséggel végzéssé lőn, hogy a földesúr a kérdésben forgó úriszéken praeses nem lehet. ZMESKÁLL voxolás közben állitá, hogy Magyarországon azon elv: nemo in causa propria judicem agere potest nem alkalmazható, mert az országgyülésen is csak a nemesség maga van jelen, s maga ügyében önmaga hoz törvényt (nevetés) – ami ellen, úgy mond, épen nem lehet ellenvetni, hogy a kir. városok is jelen vannak, mert ők is csak ugy vesznek részt, mint moralis nemesek, s különben is collective csak egy voxal birnak. Ennek VÁGHY, KRICSKE, BUJANOVICS élénken ellentmondottak, s ellenmondásukat a többi kir. városi követek is magokévá tették.*
A városi követek minden alkalommal tiltakoztak, valahányszor elvként került szóba az a törvényen nem alapuló országgyűlési gyakorlat, hogy az összes királyi városok szavazatát egyetlen megye szavazatával vették egyenlő értékűnek. L. pl.: az 1833. dec. 14-i kerületi ülés vitáit: Országgyűlési Tudósitások. II. köt. 471. kk.
December 16-án következett azon kérdésnek eldöntése: hogy a földesúr maga praeses nem lehetvén, ő maga nevezzen e előlülőt, vagy pedig a vármegye? TORKOS azt felelé, hogy a kir. resolutio el van fogadva, – ez azt mondja nomine Domini szolgáltasson igazságot az uriszék, ha pedig a vármegye nevezné az előlülőt, az többé nem a földesúrnak, hanem a vármegyének nevében itélne. – Ennek ellenére PRÓNAY és NAGY úgy nyilatkoztak, hogy ha maga fogja nevezni úriszékének elnökjét a földesúr, mind egyre megy, akár maga praesidiálna, mert olly közönségesen gyülölt embert képzelni sem lehet, aki egy jóbarátra ne akadjon az egész megyében, ki ügyét szint olly jól védelmezze, mint maga, sőt jobban, mert a földesúr, ha in propria persona hoz igazságtalan itéletet, legalább néha elpirúl, de akit maga helyébe tesz oda, az szemtelenebbül fogja őt védeni, s még csak el sem pirúl. – Azonban mindez hiában emlittetett, hiában lőn azon elv is kifejtve: mennyire ellenkezzék az igazságszolgáltatás elveivel, hogy egyik fél önkény szerint nevezze a biróság tagjait, 6 megye jelen nem lévén 23 megye, s a Jászkún, Hajdu kerületek ellen csakugyan az végeztetett, hogy a földesúr maga nevezehesse az előlülőt.
Ezután szóba jött: minő tulajdonságokkal kell az úr által nevezendő elnöknek felruházva lenni? táblabiró legyen e szükségképpen vagy nem? Criteriuma e a táblabiróság a birói tudománynak, vagy mennyiben az? Nevezheti e a földesúr előlülőnek tulajdon tisztjét, lekötelezettjét vagy atyafiát, s. a t. – Ezen kérdésekre nézve voxolás nélkül az határoztatott: Hogy senkit nem nevezhet elnökké a földesúr, aki törvényes tekintetben interessatusnak tekintethetik, és igy tulajdon tisztjét sem. Továbbá hogy csak táblabiró viselhet elnökséget. (Azon kérdéstől, valjon a táblabirói minémüség mellett megemlittessék e még az is: hogy jurisperitus legyen? praescindáltak a RR, mert nehéz azon mértéket kijelenteni, melly szerint elitéltethetnék, mellyik táblabiró okos, mellyik bolond, vagy mellyik tudatlan.) – Továbbá azon kérdésre: Magistratualis tiszt, meghivathatik e uriszéki elnöknek? 28 voxal 18 ellen az határoztatott, hogy meg nem hivattathatik, mert a magistratuálisoknak kötelességökben áll a törvényszéken itélni, s el kell minden alkalmat kerülni, melly őket a földesurak lekötelezettjévé teheti.
(Az uriszékek coordinatiója – s a VII-ik cz[ikkely] 5-ik §-ának a megváltozott országos végzéshez alkalmaztatása bérekesztetett – a Karácson előtti két nap nehezen fog a közlésre elég tárgyat nyujtani – a folytatást tehát jövő levelemre halasztom.)
