b) Rövid összefoglalás a március 30, 31-i és április 7-i délelőtti kerületi ülésekről: a törvényszékek reformjával kapcsolatos fő…
b)
Rövid összefoglalás a március 30, 31-i és április 7-i délelőtti kerületi ülésekről: a törvényszékek reformjával kapcsolatos főrendi változtatások további vitája.
Rövid összefoglalás a március 30, 31-i és április 7-i délelőtti kerületi ülésekről: a törvényszékek reformjával kapcsolatos főrendi változtatások további vitája.
Ugyancsak martius 30-ik s 31-ik és april 1-ő napjain a reggeli ülésekben, Majthényi (s részint Luka) és Almásy elnökségük alatt az itélőszékek elrendezésének munkálata folytattaték; s a vármegyei itélőszékekről szólló 6-ik t. czikknek hátralévő része, a turopolyai itélőszékekről rendelkező 7-ik, a praedialisták biróságáról 8-ik, a Jászkun, Hajdu kerületekről és szepességi 16 városokrul 9-ik, a tárnoki székről 10-ik, a banalis tábláról szólló 11-ik törvényczikkelyek az előbbi végzéseknek igen kevés változtatássali meghagyásával bérekesztettek.* Most a Királyi Tábla (12. cz[ikkely]) van tanácskozás alatt s ennek első §-nál 26 voxal 18 ellen némi viszalépéssel az határoztatott, hogy a felségsértést és hütlenséget bosszuló perekre mint legnagyobb fontosságuakra is kiterjesztessék a különben általánosan elfogadott azon elv, hogy ezek is nem (mint eddig volt) 2, hanem 3 biróság itéletén menjenek keresztül.* Mik légyenek ezen három biróságok? Hólnap fog elhatároztatni.
A sorrakerült törvénycikkeknek a rendek által megállapított szövegét l.: Iratok. II. köt. 338. kk. a főrendek módosító javaslatait velük kapcsolatban: Uo. III. köt. 83. kk. A Kossuth által mellőzött viták eredményeként kialakult újabb rendi izenetnek az országos ülésben is megvitatott és megerősített szövegét l.: Uo. IV. köt. 104. kk.
Felségsértési és hűtlenségi ügyekben 1790-ig az uralkodó által külön kiküldött bíróság ítélt. Az 1791: 56. tc. úgy intézkedett, hogy ezek az ügyek ne vonassanak el az ország rendes bíróságaitól, hanem a királyi tábla elé kerüljenek. A törvényszékek elrendezése során a rendek úgy döntöttek, hogy mivel az elfogadott elv szerint minden pernek három bíróság előtt kell megfordulni, a felségsértési és hűtlenségi perek is első fokon a megyei törvényszék előtt kezdődjenek. Vö.: Országgyűlési Tudósítások. II. köt. 507., III. köt. 81. – A főrendek ezzel nem értettek egyet s a rendek helyet is adtak észrevételeiknek amennyiben korábbi határozatukat oda módosították, hogy a szóban forgó esetek „A Királyi Tábla, mint első folyamodásu biróság eleibe terjeszttessenek, onnan a Hétszemélyes Táblára s végre az országgyülésről országgyülésre választandó törvényesen kijelelendő országos legfelsőbb biróságra vitessenek feljebb”. Így értendő Kossuth homályos közlése a második rendi izenet szövege alapján: Iratok. IV. köt. 110.
