b) [A sérelmek és kivánatok további vitája.]

Full text search

b)
[A sérelmek és kivánatok további vitája.]
A délutáni üléseket ami illeti, ezek május 5-ik és 6-ik napjain azon oknál fogva nem tartathattak, mivel a reggeli ülések a szokott időn tul terjedtenek. Május 4-én azonban délután a particularis sérelmek és kivánatok taglalása folytattaték.
Nevezetesen 26. Beregh vármegyének azon kivánsága, hogy a kormány Vásárosnamény és Ugornya között a Tiszán hidat épitessen, a fennálló rendszerben elegendő alapra nem találván, szótöbbséggel kihagyatott:* – Ellenben a Mármaros felé Tiszaújlaknak, Namény felől Debreczennek és Vereczke felé Galicziának vezető posta statiók felállitása iránti kérelme ugyancsak Beregh vármegyének, nem különben Árvának is a kebelében felállitandó postajárás dolgában ismételt kivánsága elfogadtatott.
Bereg megye a megjelölt helyen átmenő útvonalak országos fontosságával indokolta kérelmét; hivatkozott a megyét a tiszántúli részektől elválasztó Tisza vizén „sok nehézségekkel és akadályokkal egybeköttetett, hidasokon való késedelmes áltjárásra” s elmondta, hogy a szóban forgó helyen „a hidnak nemlétte miatt, kivált a Tisza vize áradásanak esetében, különösen a debreceni Szent György vásárkor a szekerek annyira öszvetolódnak, a hidasba lehető hamarábbi behajtás igyekezetéből, hogy emiatt gyakorta verekedésre s vérengzésre megyen a dolog, a közösülés pedig annyira fennakad, hogy némelly szegény utasok harmadnapig is kénytelenek a révnél várakozni, mig a sor reájok jut”. A küldöttség véleményében hivatkozott arra, hogy az 1825/27-i országgyűlés hasonló felterjesztésére a király kedvező választ adott, az intézkedések azonban késnek és ezért felterjeszthetőnek vélte a kívánatot. L.: Iratok. II. köt. 161. kk.
27. Szathmár vármegye és Szathmár-Némethi kir. város között az úgynevezett szathmári hegy s Oroszfalu és Résztelek iránt, nem különben ugyanazon megye és Felsőbánya városa közt Kitz-Bányára nézve fennforgó törvényhatósági kérdések* szokottan országos bizottság elitélésére bizatni határoztattak.
A bonyolult ügy lényege az volt, hogy a város az említett helyeken lakó nagyszámú nemtelen lakost ki akarta vonni a megyei törvényhatóság hatásköre alól. Részletes ismertetését l.: Iratok. II. köt. 163. kk.
28. Bács vármegyének Szabadka, s Ujvidék városai, és a Tiszai Coronalis Kerület* ellen ismételve feladott azon sérelme, melly a statera mértéknek s vásári, és utczakövezeti taxáknak önhatalmú meghatározásából ered, elfogadtatván, orvoslása sürgettetni rendeltetett. 29. ugyancsak azon Bács és Verőcze megyék közt a Zsiva szigete iránt fennforgó kérdésben mielőtt itélet hozatnék, a KK és RR az e tárgyban munkálódott országos biztosság irományait előlegesen megvizsgálni határozák.*
A tiszáninneni koronai kerület Bács megyébe kebelezett öt mezővárosból (Ókanizsa, Zenta, Óbecse, Ada, Szenttamás) és öt kisebb helységből állt. Mária Terézia 1751-i kiváltságlevele létesítette s az először csak a szerbekre érvényes kiváltságok 1774-ben a magyar lakosokra is kiterjedtek. Az 1751: 7. tc. becikkelyezte, 100 000 lakosa volt az 1840-es években.
A felsorolt tárgyakat l.: Iratok. II. köt. 165. kk.
*
Lónyay zemplényi, s Bárczay Mihály abauji követek székeiket elfoglalák. – Érdemes kerületi jegyzőnk, Dessewfy megyéjében első alispánnak választatván, követségéről köz sajnálatunkra lemondott, helyébe Temes Rendei követül Laczkovics főszolgabírót választák.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi