b) Országos ülés a RRnél: az előleges sérelmek, Erdély és V-ik Ferdinand nevezet iránti felirások egyértelmüleg jóváhagyatnak.
b)
Országos ülés a RRnél: az előleges sérelmek, Erdély és V-ik Ferdinand nevezet iránti felirások egyértelmüleg jóváhagyatnak.
Országos ülés a RRnél: az előleges sérelmek, Erdély és V-ik Ferdinand nevezet iránti felirások egyértelmüleg jóváhagyatnak.
A RR saját teremökbe térvén, itt legelébb a most érintett rescriptumok újon kihirdetettek, – utóbb a kerületi elnökök bényujták a circularis állapodásokat ily renddel: l.) Azon felirást, melly Erdély ügyében alkottaték, 2.) az előleges sérelmek irántit; 3.) Ő Felségének V-ik Ferdinánd névvel neveztetését tárgyazót,* – 4.) az urbéri újabb végzéseket.
A velük kapcsolatos végzéseket l. 323. kk., 342. kk., 341. kk.
A királyi SZEMÉLYNÖK legelsőben az előleges sérelmek tárgyát vélte felveendőnek. – BŐTHY a Kerületi tanácskozás folyamatjával megegyezőleg történt bényujtás rendjét megtartatni, s legelőbb Erdély ügyét felvétetni sürgeté. SZIRMAY, BEZERÉDY, SÁRKÖZY, HERTELENDY KÁROLY, GHÉCZY pártolák.
A PERSONALIS ezt a második helyen nyomban felvétetni nyilatkozék. GR. LA MOTTE az előleges sérelmeknek minden mások előtt elsőséget követel. Helybe hagyó felkiáltások.
Olvastatik I-ör Az előleges sérelmek tárgyában kedvező királyi választ sürgető felirás. – A PERSONALIS kinyilatkoztatja, hogy nincs ellene semmi észrevétele. – Köz értelműleg jóváhagyaték.*
A főrendekhez e tárgyban intézendő izenetet és a felirat javasolt szövegét l.: Iratok. 38. kk.
II. Olvastatik az Erdélyt tárgyazta izenet.
PERSONALIS: Miután a KK és RR már országgyűlése elején megkérték Ő Felségét az előleges sérelmek sorában, hogy az Erdéllyeli kapcsolatra szükséges értekezés végett Erdélynek országgyűlést hirdessen, s miután ezen felirásukat több izben, névszerint mai napon is megújitották,* bizton reménlhetjük, hogy Ő Felsége Erdély Rendeit országos gyűlésre egybehívandja, s ha a KK és RR kivánságukat az előleges sérelmek ismételt felterjesztésével elérik, ezen kivánatjok is teljesedésbe megyen, a külön felirás tehát szükségtelen. Ami pedig az erdélyi rescriptumokat illeti, azok Erdély országgyülésének körébe tartoznak, s Erdélynek Rendei fognak azokhoz jussaik szerint szóllani. Ezeknél fogva elállásra szólitja fel a Rket.
Az előleges sérelmek kérdésének előzményeire l. a 341. old. 17. jegyzetét.
A RR hangos maradjont! kiáltanak. – SZENTIVÁNYI szóllani kiván, s csak azon esetre áll el a szóllástól, hahogy a felirás jóváhagyatik. – Ujabb maradjon! maradjon! – PERSONALIS: Senki sem szóll ellene, és igy meg kell maradnia. – Erre maga a felirás előbb eredeti magyar nyelven, utóbb latin forditásban felolvastatik. – Az ELNÖK némi stylaris észrevételt tesz, egy kifejezést t. i., melly a nemzet s fejedelem közötti bizodalom csökkenéséről szóll, kihagyatni kiván; de észrevétele köz értelműleg elvettetik s a felirás szórul szóra megmarad.*
A kérdéssel kapcsolatban a főrendekhez intézett izenetet és a felirat javasolt szövegét l.: Iratok. 31. kk.
DUBRAVICZKY jelenti, miképen küldői e tárgyat olly fontosnak tekintik, hogy különös küldöttség által kivánják a felirást Ő Felsegének bémutattatni. RAGÁLYI nem kételkedik, hogy a tárgy fontossága felől Pest v[árme]gyével kiki rokonul érez, miután azonban a dolog sikerére nézve a szokott uton való felküldés sem tesz legkisebb különbséget is, a küldöttség utján kivánt kézhezadást csupán azon egy oknál fogva nem pártolja, hogy ezáltal a KK és RR munkállódásának szakadatlan folyama ne gátoltassék. – (Pest v[árme]gye kivánsága naplókönyvbe megyen.)
III. olvastatik az V-ik Ferdinánd czimzetet tárgyazta felirás.*
A kérdés előzményeire l. az ápr. 13-i kerületi ülés vitáit, 342. kk.
PERSONALIS: Midőn Fejedelmünk neve számolását a császársághoz kötötte, azon századoknak ösvényén indult, mellyekre magok a RR is hivatkoznak. Követte t. i. őseinek soha meg nem szakitott gyakorlatát. Tudva van minnyájunk előtt, miképen a császárság még az austriai ház országlását megelőzött időkben is (Zsigmond példája szerint) mindég a királyság előtt emlitetett. Igy maradt ez későbben is, midőn a magyarok az austriai házból választák uralkodóikat. Igy p. o. Maximilián magát 2-iknak nevezte, ámbár mint magyar király egyetlen vala, – igy Mátyás, ily néven 2-ik királyunk, mihelyt római császárrá választaték, 1-ső Mátyás nevezetjét vette fel. Ezen szakadatlan szokás gyakoroltatott századokon keresztül a legujabb időkig anélkül, hogy hazánk törvényes és kétségtelen függetlenségének legtávolabbról is ártott volna. És hogy különösen az austriai császári czimnek felvétele hazánk függetlenségét nem sértheti, azt az ország Rendei 1807-ben közértelmű végzésben kinyilatkoztaták.* Sem szokatlan ujitás fenn nem forogván tehát, sem aggodalomra ok nem lévén óhajtaná a Personalis, hogy a RR e felirástól elálljanak.
Az 1807-i országgyűlés bizottsága által összeállitott sérelmek sorában az 50. szám alatt a rendek törvény által szerették volna megörökíteni I. Ferencnek azt az ünnepélyes nyilatkozatát, hogy az osztrák császári cím felvétele nem érinti Magyarország jogait és alkotmányát. A sérelmek megvitatása során azonban ettől a kívánságuktól elállottak. Vö. az országgyűlés Irásaival, 240.
De ezen észrevételeire is csak egy közönséges maradjonnal feleltek a RR, s ellenkező értelmet senki sem nyilatkoztatott.
TÖRÖK tapasztalván, hogy a ma felolvasott rescriptumokban is 1-ő Ferdinándnak nevezi magát Ő Felsége, kivánná ez iránti fájdalmunkat különösen is kifejeztetni. – BEZERÉDY pártolja. – A PERSONALIS arra hivatkozik, hogy az expositio általánosan, s kivétel nélkül van megtéve. Mire a felirás mindénekben jóvá hagyatik,* s a fő RR szétoszlása miatt aznap át nem küldethetvén, az ülés eloszlik.*
A főrendekhez intézett izenetet és a felirat javasolt szövegét l.: Iratok. IV. kat. 35. kk.
A máj. 19-i 307. elegyes és országos ülés naplóját l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 283. kk,
