b) A RR kerületileg befejezik az urbéri 2-ik királyi válaszra költ főrendi viszon izenet felett tanácskozásukat. – Béfejezik a sé…
b)
A RR kerületileg befejezik az urbéri 2-ik királyi válaszra költ főrendi viszon izenet felett tanácskozásukat. – Béfejezik a sérelmeket is kerületileg.
A RR kerületileg befejezik az urbéri 2-ik királyi válaszra költ főrendi viszon izenet felett tanácskozásukat. – Béfejezik a sérelmeket is kerületileg.
Junius 1-ő 2-ik és 3-ik napjain, Jeszenszky és Török elnökségök alatt tartatott kerületi ülésekben az idő szerintén napi renden lévő minden tárgyakon keresztülmentek a KK és RR. – Nevezetesen:
1-ör az úrbéri tárgyban költ főrendi válaszon.* – Következők a pontok, mellyekre nézve a fő RR meg nem egyeztek: – a) Sclavonia nevezetének, az illető 3 megye külön megnevezésére leendő átváltoztatása, – b) a jobbágyoknak meghatározott taxa fizetés mellett megadatni kivánt boltnyitási jus, c) a helységek bíráinak minden lakosok szabad voxávali választása, – és d) a RR által el nem fogadott azon aprób érdekű módositások, mellyek a királyi válaszban, az urbéri kicsapongások fenyitékiről rendelkező VII-ik t. czikkelyi 5-ik §. iránt javaltatnak.
A főrendek válaszát l.: Iratok. IV. köt. 207. kk.
Mind ezek között csupán és egyedül a bolt jus az, mire nézve a KK és RR némi közelitő módositásra hajlottak, a többiek eránt előbbi értelmöknél* változtatás nélkül megmaradtanak. – A boltnyitás tárgyánál ugyanis a többség közelítőleg a fő RR értelméhez, közbátorság tekintetéből szükségesnek itélt némi politialis felügyelést, nehogy akármi veszedelmes és rossz tettekkel bélyegezett ember magát mint kereskedő a helységekbe béfurhassa. Minthogy azonban már az 1-ő czikkelyben meg vannak az okok határozva, mellyek miatt a jobbágy vagy zsellértelket venni akaró személytől a földesúr jóváhagyását megtagadhatja, vagy a jobbágyot helyéről elmozdithatja,* és igy akik ellen bé nem fogadásra, vagy elmozditásra elegendő ok fel nem forog, azokra nézve a boltnyitás is minden további vizsgálat nélkül megengedtethetnék; arra nézve, hogy a helységben lakó jobbágyok és zsellérek minden további engedelemkérés nélkül boltot nyithassanak, a RR 30 megye, az Egyházi Rend s kerületek voxával 17 megye ellen a bolt nyitásnak általános engedelme mellett most is állhatatosan megmaradtanak, de 24 voxal 22 ellen szükségesnek tarták a szabadon nyitandó boltnak kibérlése eránt némi korlátul elhatározni: hogy erre a földesúr engedelme megkivántassék, ugy mindazonáltal, hogy a földesúr engedelmét csupán (az 1-ő t.cz. 11-ik §-sa b) pontja szerint) azon egyetlen egy esetben tagadhassa meg ha a boltot kibérleni akaró személy a gravibus, vel publico perniciosis excessibus lenne ösméretes. Biztositékul hozzátévén, hogy az ok nélkül megtagadott engedelem esetében a folyamodó a közgyülésből kirendelendő alispány által hatalomkarral is béhelyeztethetik, az engedelemadás hatalmával a kereskedés gátlására, vagy monopolium gyakorlására visszaélni akaró földesúr pedig ezen felül 200 ft büntetéssel büntettetik.
Az érintett tárgyakkal kapcsolatos rendi vitákat és határozatokat 1. előbb, 435, kk, a rendek által a főrendeknek küldött izenetet l.: Iratok. N. köt. 42, kk.
Az úrbéri I. tc. 7. §-ának a) pontja szerint „az igazságos megtagadás esetei csak azok lehetnek, mellyekben a jobbágyok elmozditásának helye lészen”. Az elmozdítás eseteit viszont az I. tc. 11. §-a határozza meg: a) ha a jobbágy az úri és közterhek viselésére nyilvánvalóan képtelen (pl. nincsenek igás állatai), b) ha kicsapongó, c) ha kötelességeinek teljesítésében több izben nyakasnak bizonyult. L.: Iratok. III. köt. 454, 457.
A boltnyitásért megállapitott osztályok szerinti taxák fizetésére nézve a KK és RR 25 voxal 20 ellen most is előbbeni értelmöknél maradtak.
Az urbér feletti tanácskozás bérekesztésén kivül az e tárgybani izenet is nagyrészben megrostáltatott; hasonlókép azon izenetek is, mellyek az előleges sérelmek, Erdély s az V-ik Ferdinándi nevezet tárgyában, – nem különben az ügyvédi censura tilalmának elenyésztetése iránt, – amazok másod, ez pedig a felirás javallatával egyetemben első izben lésznek országos ülésbeni helybehagyás után a fő RRhez általküldendők.
Végezetre a sérelmek és kivánatok hátra lévő részének megvizsgálása is tökélletesen bérekesztetett. (Reménlem, hogy a legközelébbi napokban semmi sem jő közbe, ami ezekről, mennyiben még hátravan, részletesb jelentésemet akadályozhatná.)* – A kivánatok sorában méltó figyelemre vették a RR Borsod v[árme]gyének a szenvedő emberiség feletti szánakodásból eredett ama dicséretes javaslatát, hogy a tébolyodottak ápolására alkalmas intézetet kiván felállitatni; és miután Buda városának követje ezen czélra alkalmatos helyet, és minden kitelhető segedelmet ajánlott, az intézet létesitése felőli javallat kidolgozására országos választmányt kivántak nevezni a fő RRket különös izenet által felszóllitván, hogy magok részükről is tagokat nevezzenek a választmányhoz. – Ezen izenet szintén megrostáltatott.*
A következő leveleiben Kossuth nem tudott eleget tenni ennek az ígéretének.
Az e tárgyban a főrendekhez intézett izenetet l.: Iratok. IV. köt. 224.
