49. Kossuth, az Országgyűlési Tudósítások és a kormány 1833 elején.
49.
Kossuth, az Országgyűlési Tudósítások és a kormány 1833 elején.
Kossuth, az Országgyűlési Tudósítások és a kormány 1833 elején.
Az országgyűlés megnyitásának napjától kezdve Kossuth szorgalmasan dolgozott, hogy eleget tegyen ígéretének és részletesen tudósítsa megbízóit az országgyűlés eseményeiről. Egyidejűleg azonban erőfeszítéseket is tett, hogy vállalkozását kiszélesítse és a szabad sajtó hasznos voltáról vallott nézeteit a gyakorlatban is megvalósítsa. A rendek körében is nagy tábora volt annak a törekvésnek, hogy az ország közvéleménye minél részletesebben tájékozódjék az országgyűlésen történtekről. Újból elővették a szabad országgyűlési újság létesítésének már az előző országgyűlésen felvetett tervét, majd amikor az nem nyert többséget, a kerületi ülések naplóját akarták kiadni, végül a kerületi napló kivonatát próbálták kézírással sokszorosítva, előfizetés ellenében terjeszteni, minden terv megbukott azonban a követek többségének közönyén és a kormány aknamunkája következtében. Kossuth kezdettől élénk figyelemmel kísérte e terveket, jelentkezett szerkesztőnek, s tudósításainak első számai alapján el is nyerte volna a megbízatást, ha zempléni ellenségei meg nem rágalmazzák a követek előtt.* Az országgyűlési újsággal kapcsolatos tárgyalások napjainak életre szóló nyeresége volt Kossuth számára az ellenzék legjobbjaival, különösen Wesselényivel és Kölcseyvel való megismerkedése és egyre mélyülő barátsága. Ezekben a napokban ismerkedett meg Orosz Józseffel is, aki ekkor már ismert író volt,* s aki ugyancsak az országgyűlési újság szerkesztője lett Kossuth lapjának: egyidejűleg a követek körében is előfizetéseket gyűjtöttek, s rajtuk keresztül a megyékben is igyekeztek előfizetőket szerezni. A kormányt Pozsonyban tartózkodó ügynökei hamar figyelmessé tették Kossuth újszerű vállalkozására, s a kancellár rövidesen intézkedéseket tett, hogy a sajtócenzúrát kijátszó kezdeményezést elfojtsa.
Mindezeket részletesen l. Viszota Gyula tanulmányában: Kossuth Lajos írott hírlapjai. Budapesti Szemle, 1927. évf. Vö. még Kosáry D.: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp. 1946. 91. kk. és Kölcsey Országgyűlési napló-jának e napokra vonatkozó bejegyzéseivel.
Orosz József ügyvéd (1790–1851), ekkor egyik korai típusa a tollából élő értelmiséginek; szerkeszti a Századunk c. lapot, könyvet írt Széchenyiről (Gróf Széchenyi István, mint író. Pozsony, 1832. Németül is) és az előző országgyűlésről.
a) Reviczky kancellár 1833 január 1-i körirata a nádorhoz, Mérey személynökhöz és Majláth főispánhoz az Országgyűlési Tudósítások…
b) A nádor január 1-i válasza a kancellár érdeklődésére: tud Kossuth vállalkozásáról, a személynök majd bővebb tudósítást küld. Ú…
c) Mérey személynök január 4-i válasza a kancellár leiratára; beszámol az országgyűlési újság és a kerületi napló létesítése körü…
d) A kancellár újabb, január 4-i utasítása Méreynek: meg kell vizsgálni, milyen szelleműek Kossuth tudósításai.
e) Majláth Antal főispán január 6-i válasza a kancellár január 1-i felszólítására: úgy véli, hogy Kossuth be akarja csapni előfiz…
f) A kancellár beszámol Metternichnek az Országgyűlési Tudósítások elterjedéséről. (1833 február 20.)
g) Steinbach Ferenc kincstári jogügyigazgatósági ügyvéd beszámol a kancellárnak az Országgyűlési Tudósítások körüli nyomozásainak…
h) Királyi leirat a kancellárhoz, a nádorhoz és az erdélyi Gubernium elnökéhez az Országgyűlési Tudósítások ügyében. (1833 márciu…
