1.
Kossuth Hírlapi és egyéb cikkei a legfontosabb reformkérdésekről az országgyűlés előkészületi szakaszában és az országgyűlés alatt.
1. Késő! – A Hetilap 1846 március 26-i számában kellett volna megjelennie, de a cenzura nem engedélyezte megjelenését. A cikk egyes részeit Kossuth felhasználta Ne ámítsunk (1846 máj. 26.) és Akarat és siker (1846 jún. 25.) c. Hetilap-beli névtelen vezércikkeiben. (Kiadta Viszota Gy.: Széchenyi István gróf írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp. 1930. II. k. 989–993. 1.) – Tárgya: A magyar mindig későn cselekedett; az úrbéri törvény 1790-ben jó lett volna, 1836-ban már sokkal több kellett volna; 1840-ben jött a tetszőleges örökváltság, kevés volt; 1843-ban jó lett volna a kötelező örökváltság, 1847-ben talán már az is késő lesz. Ugyanez a helyzet az adóval is: ami jó lett volna 1843-ban, kevés lesz 1847-ben, csak a teljes közteherviselés jöhet. A vámkérdésben hasonló a helyzet: nem a vámvonal megszüntetése, hanem a magyar ipar védelme szükséges.
2. Úrbéri viszonyok. – A Hetilap 1846 ápr. 3-i számában jelent volna meg, de a cenzura betiltotta. (Kiadta Viszota, i. m. II. k. 993–997 1) – Tárgya: Az úrbér kártékony, számtalan baj forrása, a fejlődés gátja, ki kell belőle bontakozni, még hozzá rövid úton, mert az idő nem vár. A megoldás: megváltás, még hozzá állami úton, közteherviseléssel egybekötve.
3. A teendők legfőbbike. – Megjelent a Hetilap 1846 július 28-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 473–78. 1. – Tárgya: A legfontosabb teendő az úrbéri viszonyok rendezése, de nem magánjogi, hanem közjogi úton. A fennálló helyzet mind a paraszt, mind a földesúr, mind az állam szempontjából a legrosszabb. A galiciai parasztfelkelés és az azt követő kormányintézkedések a jobbágyok javára óva intenek, nehogy nálunk is – mint Mária Terézia idejében – ne a magyar országgyűlés, hanem a bécsi udvar hozzon megoldást ebben a feltétlen cselekvést sürgető kérdésben.
4. Kossuth Lajos orsz. védegyleti igazgató értekezése a Védegylet közgyűlésén 1846 augusztus 20-án. Megjelent a Magyar szózatok c. 1847-ben Hamburgban kiadott kötetben, 65–217. l. – Tárgya: A Védegylet keletkezése, célja, eddigi tevékenysége; a kizsákmányoló osztrák vámpolitika leleplezése hivatalos statisztikai adatok alapján; a kibontakozás útja: „Oda irányozni a jövő országgyűlés intézkedését, hogy a vámvonal köztünk és Ausztria között – mely ekkorig védvám volt, Ausztria javára mi ellenünk – a szerint szabályoztassék, miszerint kölcsönös méltányosság alapján védjen jövendőben minket is ő ellenök, s ekkint készítse elő annak lehetségét, hogy egykoron eltörlésébe romlásunk nélkül beleegyezhessünk.” Ennek a célnak az elérésére kell mozgósítani a Védegylet egész szervezetét.
5. Adó. – Megjelent a Hetilap 1846 dec. 15-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 479–485. 1. és Viszota, i. m. II. k. 671–676. 1. – Tárgya: A teendők legfőbbike c. cikk gondolatmenetének folytatása. Az örökváltság csak állami úton valósítható meg, a parasztság maga nem tudná viselni a birtokosok kártalanításával járó terheket, szükséges tehát, hogy mindenfajta adóteher viselése közös legyen.
6. Adózzunk! – Megjelent a Hetilap 1846 dec. 25-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 485–490. 1. és Viszota, i. m. II. k. 676–681. 1. – Tárgya: A ,,nem adózunk” jelszó hangoztatói a haladás ellen küzdenek, s adózni fognak, ha nem önként, akkor kényszerítve. Az ellenzékre vár a feladat, hogy élcsapata legyen a közteherviselésért folytatandó harcnak.
7. Programm. – Meg kellett volna jelennie a Hetilap 1847 jan. 26-i számában, azonban a cenzor visszautasította. – Tárgya: Programmot adott a konzervatív párt, programmot adott Széchenyi a Jelenkor-ban, de a népről, az úrbér ügyéről, a közteherviselésről egyik sem tesz említést. Pedig a kövélemény ezekre a kérdésekre határozott választ vár. Kossuth szembenéz a kérdéssel és kijelenti: Teljes közteherviselést akar, amit a nép így nyer, az fordíttassék az állam által a földesurak kártalanítására fordított tőke törlesztésére. Így a jobbágy azonnal megszabadul az úrbéri terhektől, 20–25 év mulva pedig a reá eső közterhek felétől is.
8. Adjunk a szavaknak valódi értelmet. – Megjelent a Hetilap 1847 február 19-i számában. – Tárgya: Kevés, lényegtelen változtatással ugyanaz, mint a „Programm” c. cikké.
9. Kossuth válasza a Politikai Programmtöredékekre. – Meg kellett volna jelennie a Hetilapban, március elején, megjelenését azonban a cenzura nem engedélyezte. Kiadta Viszota, i. m. (883–34. 1.) – Tárgya: Széchenyi írása „olygarchikus döjffel s keserű epével saturált betyáros gorombaság; s vagy ellenséges indulatú, vagy ha nem ez, úgy szánakozásra méltó vak rémlátás s revolutio szaglálás”. Kossuth betegnek, kedélyzavart szegény boldogtalannak tekinti Széchenyit s gondolkozni fog, hogy feleljen-e vádaskodásaira.
10. Kossuth válasza (Szentimrey álnéven) a Politikai Programmtöredékekre. – Megjelent a Jelenkor 1847 ápr. 15-i és a Hetilap ápr. 19-i számában. Újra kiadva e kötetben, 132. s köv. 1.
11. Ellenzék és Pecsovics. – Megjelent a Bajza-féle „Ellenőr” c. ellenzéki zsebkönyvben 1847 végén A magyar politikai pártok értelmezése címen, Deregnyei álnév alatt. Készült 1847 tavaszán. Újra kiadta Viszota, i. m. II. k. 835–875. 1. – Tárgya: A „konzervatív”, „fontolva haladó”, „kormánypárt”, stb. elnevezések fonákságának bizonyítása, a konzervatív programm kritikája; ellenzéki párt szükségessége, feladatai különösen a bécsi kormányrendszerrel szemben.
12. Adó. – Megjelent a Bajza-féle „Ellenőr” c. ellenzéki zsebkönyvben 1847 végén. Készült 1847 júniusban. Újra kiadta Viszota, i. m. II. k. 876–945. 1. – Tárgya: Érvelés a közteherviselés mellett a legközelebbi országgyűlésre; a nemesi adómentesség fenntartásának lehetetlensége, a megoldás módja, a megoldandó feladatok sorrendje: házi adó, országos pénztár; az utóbbinak történeti előzményei, szóbajöhető forrásai. „A kérdés nem az: fogunk-e adózni, vagy nem? mert ez kikerülhetetlen, ez olly bizonyos mint a fatum kérlelhetetlen ítélete; hanem a kérdés az: elég korán s elég önakarattal adjuk-e meg magunkat e fatumnak, miszerint magyar s alkotmányos nemzet maradjunk s nemzetiségünket, alkotmányos életünket, országos önállásunkat megszilárdítsuk, vagy pedig késedelmünk miatt ostorul legyünk kénytelenek azt elfogadni, mit áldás bőség szaruja gyanánt fogadhatánk, ha el nem késünk.”
13. Örökváltság. – Nyilvánvalóan ujságcikknek készült fogalmazvány, annak azonban nincs nyoma, hogy a cenzura elbírálása alá került volna. Készült 1847 nyarán. Kiadta Viszota, i. m. II. k. 998–1004. 1. – Tárgya: Rengeteg a tennivaló, de különösen három kérdés van, amelyek megoldatlansága végzetes következményekkel járhat. 1. Hogy az adót csak a nép viseli, 2. hogy a nép a nemesség jobbágya, 3. hogy a nép ki van zárva a politikai jogokból. Az orvosság: Közteherviselés, kötelező örökváltság, népképviselet. Az elsőről már többször elmondta véleményét, itt azt bizonyítja be Kossuth, hogy minél később történik meg az örökváltság, a földesúr annál kevesebbet kaphat a jobbágyszolgáltatások megváltása fejében.
14. A Pecsovicsok utolsó fortélya. – Névtelen röpirat 1848 márciusából. Kossuth szerzőségét bebizonyította és újra kiadta Viszota, i. m. 946–974. 1. – Tárgya: Széchenyi bírálata, aki Kossuth szerint évek óta a közteherviselés megbuktatásán dolgozik, s utolsó javaslatával a magyar közlekedésügy rendezéséről ugyanezt a célt akarja elérni.