124. [Budapest], 1848 május 20. A magyar minisztertanács határozata a nádor és a miniszterek arcképének Zágrábban történt elégeté…
124.
[Budapest], 1848 május 20.
A magyar minisztertanács határozata a nádor és a miniszterek arcképének Zágrábban történt elégetése ügyében szükséges vizsgálatról, a király Magyarországra hívásáról, a Márczius Tizenötödike elleni sajtóperről, kincstári utalványok és bankjegyek kibocsátásáról.
[Budapest], 1848 május 20.
A magyar minisztertanács határozata a nádor és a miniszterek arcképének Zágrábban történt elégetése ügyében szükséges vizsgálatról, a király Magyarországra hívásáról, a Márczius Tizenötödike elleni sajtóperről, kincstári utalványok és bankjegyek kibocsátásáról.
1848. Majus 20.
Ministeri tanácsülés:
A ministerelnök Csányi László k. biztos levelét terjeszti a tanács elibe, mellyben az a Zágrábban történt újabb botrányokról tesz jelentést, különösen arról, hogy a Zágrábban féktelenkedő illir párt ellenséges szándékainak bebizonyítására nemcsak a ministerium tagjainak, hanem a nádor s kir. helytartó arczképét is nyilvános helyen gúnyul elébb felakasztatá, azután pedig szidalmak között elégette a nélkül, hogy a bán által, kinek lakása előtt a királyi helytartó képével történt merények elkövettettek, abban akadályoztatott volna.
Határozat: A ministerium kötelességévé teszi Hrabovszky kir. biztosnak, hogy kiküldetése következtében Zágrábban megjelenvén a fentebbi jelentésben tudtunkra adott merényt szigorúan megvizsgálja, s ha azt valónak találná, mindazok ellen, kik a kir. helytartó arczképének felakasztásában és elégetésében részt vettek, úgy a bán ellen is, ki e bűntettet kötelessége szerint nem akadályoztatá, úgy járjon el, mint azt a törvény olly esetben, hol a felség sérthetetlen helytartójának személye bántatott, rendeli, figyelmessé tétetvén a kir. biztos Hrabovszky, hogy hasonló esetben, ha a vád bebizonyulna, törvényeink a vádlottnak ítélet előtti letartóztatását parancsolják.*
A május 21-i minisztertanács ezt a határozatot megváltoztatta. Ezen a minisztertanácson a nádor bemutatta Jelacsics hozzá intézett feliratát, amelyben tiltatkozott a báni hatáskört sértő nádori és királyi rendeletek ellen és bejelentette, hogy intézkedései jóváhagyása ügyében a múltban is a királyhoz fordult és ezt fogja tenni a jövőben is. Amíg a horvát tartományi gyűlés másként nem határoz, ragaszkodik eddigi irányához. Jellacsics feliratának megismerése után a minisztertanács Kossuth javaslatára úgy határozott, hogy az udvarhoz fordul. Károlyi Á.: Batthyány I. 134–136. l. (Vö. a 128. számmal.)
Az ország minden részeiből érkezett aggasztó hírek nyomán a ministerium azon meggyőződését fejezte ki, mikint az országot fenyegető veszélyek legbiztosabban úgy háríttatnának el, ha a király legalább egy időre e hazába venné lakását s az összes birodalom politikája határozottabb elvek szerint vezettetnék, s ezért a királyi helytartó megkéretett, hogy személyesen a királyi udvarba utazva, a ministerium ezen meggyőződését a fejedelemmel közölje, egyszersmind pedig őt lakásának Budapestre való áttételére kérje fel. – A királyi helytartó engedve a ministerium ezen kérésének, megígérte, hogy személyesen a királyhoz fog utazni.*
A nádor Eötvös J. kíséretében ment Innsbruckba.
A belügyminister jelenté, hogy a „Marczius 15-ke” czímű lap 56-ik számában azon hír foglaltatott, mintha a ministerium a nádort provisorius királynak kiáltotta volna ki. – Nehogy ezen álhír az országban szétterjedve, nyugtalanságot idézzen elő, a nevezett hírlap ezen számának lefoglalását rendelte el. – A ministeri tanács a sajtóvétségekről szóló 15-ik tcz. 19-ik §-a nyomán az igazságügy ministert azzal bízta meg, hogy az említett hírlapi közlemény bírói megfenyítése iránt az említett törvény 10-ik §-a értelmében a szükséges lépéseket tegye meg.* –
A Márczius Tizenötödike a márciusi ifjak lapja volt, március 19-én jelent meg az első száma. Szerkesztője Pálffy Albert volt. Az itt kifogásolt közlése május 19-én jelent meg: a Radical Körben a miniszterektől származó hír terjedt el, hogy a májusi bécsi mozgalom és a király menekülése miatt István nádort királynak akarják kikiáltani. Az elkobzott számot újra kellett nyomatni és a lap ellen eljárás indult. Augusztusban a szerkesztőket felmentették. Dezsényi B.–Nemes Gy.: A magyar sajtó 250 éve. Budapest, 1954. 90–93. l.
A pénzügyminister jelenté, hogy az országos pénztár rendes bevételei a naponkint növekedő közszükségek fedezésére nem elégségesek, azért felhatalmazást kér olly financialis operatio tételére, melly által egyszerre nagyobb öszveg pénz jusson rendelkezésére:
Határozat: A pénzügyminister felhatalmaztatott két millió pengő forintig terjedő s 5% kamatozó közpénztári utalványok kibocsátására. Úgy szinte felhatalmaztatott arra is, hogy 12 500 000. forint értékig papiros pénzt bocsásson ki azon feltétel alatt, hogy a kiadandó jegyek 5 forintosoknál kisebbek legyenek, s a kiadott jegyeknek mindig két ötöde legyen azoknak beváltására szolgáló ezüsttel és arannyal fedezve.*
Vö. a 137. számmal.
Azon esetben, ha az ország egyes bankároknál kölcsönt nem találna, mellynek megszerzésére a szükséges lépések megtétele szintén elrendeltetett, és a papiros pénznek kibocsátása halaszthatlan volna, felhatalmaztatott a pénzügyminister annak mentől előbbi kiadására, még azon esetben is, ha emiatt a pénzjegyek utánzás ellen nem tökéletesen lennének biztosítva, úgy azonban, hogy ezen rögtön készült pénzjegyek csak ideigleneseknek tekintessenek s később másokkal cseréltessenek fel. –
Vörös Antal egykorú másolata.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyző-
könyvek gy.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyző-
könyvek gy.
