215. Buda, 1848 június 19. Kossuth rendelete Trangous Lajos bányászati osztályigazgatóhoz a székelyek és moldvai csángó magyarok …
215.
Buda, 1848 június 19.
Kossuth rendelete Trangous Lajos bányászati osztályigazgatóhoz a székelyek és moldvai csángó magyarok telepítéséről.
Buda, 1848 június 19.
Kossuth rendelete Trangous Lajos bányászati osztályigazgatóhoz a székelyek és moldvai csángó magyarok telepítéséről.
Perényi Zsigmond, Erdélybe kiküldött királyi biztos június 3-án a belügyminiszterhez fordult a székelyek ügyében. A székelység Háromszékben és Csíkszékben nagyon elszaporodott (a 10–12 tagból álló családok nem ritkák), ennek következtében földje nagyon elaprózódott. A székelyek között román jobbágyok laknak, ha ezek földje most felszabadul az úrbéri terhek alól, a kisebb székely birtokosoknak alig marad földje. Ez pedig a székelyek és a románok között kiélezi az ellentéteteket. A székelyek telepítésével lehetne a bajon segíteni, a telepítés helyéül a Bánság és a Bácska volna alkalmas. Itt a telepesek a magyar érdekek védelmezői is lehetnének. A telepítési felhívásnak sürgősen meg kell történnie, még mielőtt kihirdetik az úrbéri tartozásokat megszüntető törvényt. A telepítés előmozdítására a székelyek közül többen (így Berzenczey László) vállalkoztak. A székelyek erdős vidéken szeretnek élni, ezért javasolja elsősorban a Bánság erdős területét, majd a Tisza melletti kincstári pusztákat. Áttelepülésre csak szegények vállalkoznának, így állami támogatásra van szükségük. 20 ezer vagy még több székely átköltöztetésére lehet számítani. Felhívja végül a kormány figyelmét a Moldvában Iaşi közelében lakó székelyekre és a csángó magyarokra, akik 40 ezren vannak. Lehet, hogy ezek is áttelepülnének, de előbb pontosabban tájékozódni kellene, hajlandóságukról. Szemere B. belügyminiszter Perényi jelentéséből a telepítésekre vonatkozó részt átküldte Kossuthnak, aki a következő rendeletet adta ki:
A határszélek biztosítása egyrészről, – másrészről a nemzetiség érdeke igen fontossá tevén azt, hogy a túlnépesedett székely vidékek nem külömben a moldvai csángó magyarok* Magyar országba s különösen a Bánátba telepítessenek, – olly tömegekben, mellynek szükség esetében az ellenségnek ellenállani, minden esetre pedig nemzetiségüket fenntartani képesek legyenek. – Ezen emberek hegyes vidékre kívánkoznak, és azért közlése mellett báró Perényi Zsigmond országos biztos e tárgyra vonatkozó értesítvényének, kérdést teszek az iránt, ha valjon: a bányászati kerületben nem lehetne-e, és ha igen mennyit, és minő feltételek alatt megtelepíteni? – A dolognak gyakorlati kivitele tudom, hogy sok nehézségekkel jár, s azért nem is részletes tervezetet kívánok, hanem a dolognak mind honvédelmi, mind nemzetiségi érdekből kezdeményeztetnie kell, a halogatás káros következményű leendhetvén – minél fogva osztály igazgató úr fenebbi kérdésemre véleményt mi hamarébb kérem.
A székelyek kivándorlása már a XV. században megindult a Havasalföldre és Moldvába, az osztályviszonyok kialakulásakor a szabad székelyek így is megkísérelték, hogy meneküljenek a jobbágysorba jutás elől. A kivándorlókat később csángóknak nevezték. Több ezer család menekült ki az 1764. évi székely felkelés leverése után és Moldvában telepedett meg. Majd miután büntetlenséget biztosítottak számukra, áttelepültek az osztrák uralom alá került Bukovinába és hozzájuk más erdélyi kivándorlók is csatlakoztak. Thirring G.: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Budapest, 1804. 9–10. l.
Tisztázat Kossuth s. k. alárásával.
O. Lt. 1526 utáni gy. 97. (6) sz. –
(Pü. sz.: 1005. P. M.)
O. Lt. 1526 utáni gy. 97. (6) sz. –
(Pü. sz.: 1005. P. M.)
A bányászati igazgatóságon 87/B. O. I. számot kapott, innét emelték ki és a 87-es számot kitörülték. Perényi jelentésének másolata a 87/B. O. I. szám alatt található.
Kossuth rendeletét és Perényi jelentésének másolatát Trangous L. június 22-én megküldte Gränzenstein Gusztávnak, a bánsági bányászati igazgatóság főnökének azzal az utasítással, hogy mielőbb jelentse: milyen lehetőségek (üres házhelyek, felesleges majorsági földek) volnának az oravicai kerületben. (Uo.) Gränzenstein G. június 30-án részletes jelentésben válaszolta, hogy az oravicai kerületben Reşiţa közelében öt helyre 740 családot lehetne telepíteni és még további helyeket lehet számításba venni. Javaslatot tesz a telepítési feltételekre vonatkozólag is. Trangous L. július 6-án terjesztette a jelentést a pénzügyminisztériumhoz. (Uo. 101/1848. B. O. I. Mellette Gränzenstein jelentése.) Június 26-án Kossuth törvényjavaslatot terjesztett elő a kincstári javakon eszközlendő magyar telepítésekről. Ld. a 332. számot.
