332. [Budapest], 1848 július 26. Kossuth javaslata a képviselőházban a pénzügyi munkálatok tárgyalásmódjára.
332.
[Budapest], 1848 július 26.
Kossuth javaslata a képviselőházban a pénzügyi munkálatok tárgyalásmódjára.
[Budapest], 1848 július 26.
Kossuth javaslata a képviselőházban a pénzügyi munkálatok tárgyalásmódjára.
„A kincstári javakon eszközlendő magyar telepítésekről” szóló törvényjavaslat tárgyalásra történt elfogadása után Kossuth újabb előterjesztést tett:
Még egy dologra nézve kérek engedelmet; talán egy kis egoismus szól belőlem, de minden esetre szól a mindenek felett drága idő megkímélésének tekintete. Ha a ház a hadügyminister úr által előterjesztett törvényjavaslatot bevégezte, annak folytán a pénzügyi tárgyakat fogja tárgyalás alá venni: kérem alázatosan, már most azon helyeztetésbe jövök, hogy a pénzügyi munkálatnak minden pontjára nézve mind a 9 osztálynak* felvilágosítást kell adnom, és fogok is adni, mert ez kötelességem, s ha parancsolják, meg is teszem, de ez azután 3 hétig fog tartani, vagy pedig rögtönözve fog a ház elébe hozatni, s a ház mintegy hinni fog az embernek arczára. Már pedig akarom, hogy a ház mindent vizsgáljon meg. Bátor volnék tehát, és pedig a hadügyminister úr javaslatára is kiterjesztve kívánatomat, azt kérni, hogy ha az osztályok megkezdik a tanácskozást, a mellyek már bizonyos elvekre nézve magok közt megállapodtak, de lehetnek a dolognak részletei kivitel tekintetében, mellyekre nézve az osztályok azt mondják, hogy az illető ministerrel kívánnak értekezni, nem lehetne-e a dolgot úgy egyeztetni, hogy minden osztály a maga kebeléből két-két tagot kirendelne, s így 18-án együtt ismerkedjenek meg a dologgal, és azután mindenki a maga osztályának referáljon? Lehet, hogy a hadügyminister úr javaslatára nézve az nem tenne különbséget; de mit fogunk tenni a budgettel, ha mind a 9 osztály külön fog a pénzügyi ministerrel értekezni? A dolog legalább is egy hónapig fogna eltartani. Kérném tehát, hogy az osztályok nevezzenek bizottmányt, fenmaradvan mindig a mellett, hogy ha akármelyik osztály azontúl is a ministeriumtól valamelly felvilágosítást kívánna, ezt a minister megajánlani s teljesíteni köteles; de lehet sok ollyan, a mit egy úttal egyszerű előadással elvégezni lehet.
Az országgyűlés a képviselőkből kilenc osztályt alakított, úgy hogy az egyes osztályok tagjait sorshúzás útján jelölték ki. Az osztályok készítették elő a képviselők igazolását és tárgyalták le előzetesen a törvényjavaslatokat. Beér J.–Csizmadia A.: i. m. 32. 1.
Majd újabb adatokkal támasztja alá mondanivalóját:
Ha gyakorlatilag veszszük a dolgot, nem gondolom, hogy nehézség nélkül megtörténhetnék. Hogy példát mondjak: a pénzügyminister előterjeszt egy rovatot, nyugpénzről szólót, melly tesz 585,000 és annyi forintot; most e körül azon kérdések fognak előjönni, honnan húzzák ezen nyugpénzt? kik azok a kik húzzák? sat. Már illy esetekben teljes lehetetlenség, hogy a bizonyító oklevelek minden bizottmány számára külön leírassanak, mert az illy számadásokról szóló rovatok leíratása igen nagy időveszteségbe kerül. Elvekről számolni lehet, de számadásokat mutatni be, a szükséges bizonyításokkal 9 külön osztály előtt, ha nem lehetetlen, de tetemes időpazarlásba kerül. Sokkal czélszerűbb lesz, ha a bizottmányok tulajdon kebelükből bíznak meg egyéneket, kik a dolgot megvizsgálják, rendben van-e vagy nincs. – Ez igen könnyíti és rövidíti a tárgyalást. Más részről is ajánlható e mód, hol elvkérdés van. Felteszem: a hadügyi dolgokra nézve az osztályok azon véleményben lesznek, hogy a hadsereget magyar önálló lábra kell állítani.* Már e kérdésnek megvannak a maga részletei, hogy miként? erre nézve a hadügyminister úr mind a 9 osztállyal fog értekezni, és többféle ellenvetéseket hallani a nélkül, hogy combinálhatná előre a háznak e kérdésben nyilatkozó akaratát; meglehet, hogy mikor a 9-ik osztálynál végzett, az első osztályra kell visszamennie, s itt olly kérdést vetnek eléje, melly nincs összhangzásban azzal, mit a 9-ik osztály hallott. Ha tehát ezen modor a formákkal megegyezik, a dolgot gyakorlatilag igen fogja könnyíteni; ha egyébiránt meg nem fér, méltóztassanak intézkedni.
Kossuth ezzel az odavetett megjegyzéssel határozott állást foglalt a felállítandó hadsereg kérdésében. Vö. a 410. számmal.
Kisebb vita után a képviselőház azt a határozatot hozta, hogy a pénzügyi törvény javaslatokat az osztályok tárgyalják be, a számadások felülvizsgálatára pedig minden osztály két tagot küldjön ki, ez a 18 tagú bizottság értekezzék a pénzügyminiszterrel és minden osztálynak a küldött 2–2 tag számoljon be.
Közlöny, 1848. július 28. (49. szám) 229. l.
Közli K. L. I. XI. 240–241. l.
Közli K. L. I. XI. 240–241. l.
