39. Pest, 1849 április 24. Kossuth rendelete a kerületi bányatörvényszékekhez: a bányászat ügyében május 15-én az összes bányatár…
39.
Pest, 1849 április 24.
Kossuth rendelete a kerületi bányatörvényszékekhez: a bányászat ügyében május 15-én az összes bányatársulatok küldötteinek részvételével megbeszélést tart.
Pest, 1849 április 24.
Kossuth rendelete a kerületi bányatörvényszékekhez: a bányászat ügyében május 15-én az összes bányatársulatok küldötteinek részvételével megbeszélést tart.
Kossuth a selmecbányai, szomolnoki, nagybányai és oravicabányai kerületi bányatörvényszékekhez a következő rendeletet küldte:
Az országos bányászatnak foganatos javítása és elrendezése, nem külömben az országos jövedelmeknek a bányászati magán ipar felvirágoztatásának kellékeivel összhangzásba hozatala tekintetéből, czélszerűnek tartom az ország magán bányatársulatainak küldötteit összehívatni; itt Buda-Pesten folyó évi Majus 15-kén velök együtt és külön is a fennebb érintett tárgyakról értekezendő.*
Kossuth nemcsak az országos bányakerületek igazgatóit, de a magán bányatársulatok megbízottait is értekezletre hívja össze. A magánbányák bevonása arra utal, hogy a kincstárnak nagymértékben van arany-, és ezüstfémre szüksége. Egyrészt azért, hogy a pénzverés fokozásával segítsen az aprópénz hiányon, másrészt ez az intézkedés sejteti, hogy Kossuth önálló bankjegy kibocsátást tervez, amelyhez ércfedezetre van szüksége.
Ennél fogva e kerületi Bányatörvényszék* szoros kötelességének ismerendi, ezen intézményem tartalmát a kerületebeli valamennyi bányatársulatoknak halasztás nélkül szokott köröztetési úton olly figyelmeztetéssel juttatni tudomásukra, hogy a fen kitett czélra haladéktalanul olly küldötteket válasszanak s a kitűzött napon Budapesten megjelenésre utasítsák, kik nem kevésbé a bányamívelésnek minden ágazataiban jártasok, mint a status gazdászat ezen fontos ágának viszonyaiban úgy jog, mint országgazdászati tekintetben avatottak.
A bányatörvényszékek bányaügyekben bírói hatalommal felruházott királyi törvényszékek voltak. Ezt a feladatot a XVIII. században a bányakapitányságokra akarták bízni, de azután kerületenként egy-egy bányatörvényszéket szerveztek, amelyek a bányászati igazgatási hatóságoktól függtek. 1848-ban mind a négy bányakerületben egy-egy bányatörvényszék működött és ezek alá 18 „helyettes bányaszék” tartozott. A bányatörvényszékeknek az igazgatásban is szerepük volt. Tervezett átalakításukra ld. a 202. számot.
Egyébiránt valamint minden egyes bányatársulatnak szabadságában álland, a többször érintett értekezés végett képviselőjét hozzám küldeni, a nagyobbszerű bányatársulatok és bányászati vállalatok nem külömben bányatársulati egyesületek részéről képviselőkül több egyén is utasítható.
A kerületi Bányatörvényszéktől ezen rendeletem végrehajtásáról s a választandó képviselők neveiről jelentést várok.*
A május 15-i bányászati értekezlet hírét a Pesti Hírlap is közzétette, ezt a megjegyzést fűzve hozzá: „A pénzügyminister, minden szakértőnek czélszerű javaslatait s az alkalmas egyéniségek feltalálása iránti ismertetéseit, kedvesen veendi, – mert szorosan el van határozva, az ország hivatalainak betöltésében, minden kegyosztási hajlamtól távol, egyedül az érdemre és képességre tekinteni.” 1848 április 21. (36. szám) 355. l.
Fogalm. Kossuth s. k. javításaival és kiegészítéseivel. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 89/1848.
