74. Pest, 1848 április 29. Kossuth hivatalos közlési helyettesítéséről betegsége idején és a könyvvizsgálók fizetéséről.
74.
Pest, 1848 április 29.
Kossuth hivatalos közlési helyettesítéséről betegsége idején és a könyvvizsgálók fizetéséről.
Pest, 1848 április 29.
Kossuth hivatalos közlési helyettesítéséről betegsége idején és a könyvvizsgálók fizetéséről.
Hivatalos értesítések a pénzügyi ministertől.
I.
Gyöngélkedésem miatt, orvosi rendeletnél fogva, egészségem helyreállításaig hivatalos foglalatosságaimtól el kelletvén vonulnom,* azalatt a pénzügyministerium köréhez tartozó azon rendeletek, mellyek törvényhatóságokhoz intézendők, Klauzál Gábor, kereskedelmi ügy minister úr által fognak aláíratni; a tárczámat illető más egyébnemű intézkedésekre pedig állodalmi titkár Pulszky Ferencz úr van megbízva.
A Budapesti Híradó 1848 május 3-án így írt Kossuth betegségéről: „A pénzügyministert tőben megrázott egészségi állapota aligha hivataláróli lemondása nem kényszerítendi. Az országgyűlés roppant fáradalmai testi erejét kimeríték, s országgyűlés után pihenés helyett még terhesebb munkába ment át. Folytonos lázban szenved idegkimerültség miatt. Még eddig – bár gyengesége gyakran ágyba fekteté – betegen sem szűnt meg dolgozni egy perczig is; de hivataloskodásának ily állapotbani folytatása aligha veszéllyel nem járna. Ez esetben, úgy hisszük, annyit megérdemlett a hazától, hogy rosz néven ne vegye senki, ha egészsége helyreállításaig nyugalomba vonulna. Azonban jól esik hinnünk, hogy Isten, kinek mindenható hatalma nyilatkozott az újabb eseményekben, csakhamar jobbra fordítandja a tisztelt férfiú egészségét, ki mint magános polgár is fogna ugyan magának kört teremteni, mellyben a hazának használjon, de kinek fáradhatlan erélye és önfeláldozó munkássága a nemzet még nem rendelkezett első önálló kormányában, ez idő szerint annyira szükséges. A Pester Zeitung szerint már falura vonult, orvosai sürgős tanácsára, pihenés végett.” Május 3. (826. szám) 422 l. Kossuth ekkor Budára költözött. Vö. a 96. számmal.
Kelt, Pesten, april 29-én 1848.
Pénzügyminister
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
II.
A sajtószabadságnak törvényáltali biztosítása következtében, a censoroknak ezelőtt törvényellenesen viselt hivataluk megszűnvén, a ministeri tanácsnak april 20-kai határozata* által fizetésök is azonnal megszüntetett. Egyébiránt a tanulmányi bizottság* tagjai úgyis, mint a k. helytartótanács tanulmányi osztályának személyzete jövén tekintetbe, s illy minőségbeni fizetésökre nézve a törvény által biztosíttatván – hacsak más hivatalra nem alkalmaztatnak – fizetésökre csupán felét tartják meg, másik fele, censori minőségökre számítva, szintúgy megszűnik.
Ld. a 25. számot.
A tanulmányügyi bizottság a helytartótanács egyik bizottság volt, benne helytartótanácsi tanácsos elnöklete alatt helytartótanácsi fogalmazók működtek, ülnökei az egyetem, a budai és pesti iskolák vezetői közül valók voltak. 1840-ben egyesítették a központi könyvvizsgáló hivatallal. Ember Gy.: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724–1848. Budapest, 1940. 125–126. l.
Pesti Hírlap, 1848. április 30. (43. szám)
383. l.
383. l.
