13. Budapest, 1848 szeptember 28. Kossuth jelentést tesz Batthyány miniszterelnöknek a Lamberg fölött végrehajtott népitéletről.
13.
Budapest, 1848 szeptember 28.
Kossuth jelentést tesz Batthyány miniszterelnöknek a Lamberg fölött végrehajtott népitéletről.
Budapest, 1848 szeptember 28.
Kossuth jelentést tesz Batthyány miniszterelnöknek a Lamberg fölött végrehajtott népitéletről.
A képviselőház szept. 27-i nyilatkozata a végsőkig felizgatta a főváros népét. Szept. 28-án a déli órákban terjedt el a hír, hogy Lamberg megérkezett és Budán van Hrabovszky főparancsnoknál. Az önvédelmi harcra készülődő nép a hírre tömegesen összeverődött, megtámadta a Pestre, az országgyülés feloszlatására induló Lamberget és megölte. Kossuth azonnal tudósította a történtekről a táborban tartózkodó Batthyány miniszterelnököt. Levelében ismertette Lamberg halálának körülményeit,* majd így folytatta:
A nagyfontosságú levél eredetijét Horváth Mihály használta, de irathagyatékában nem található. Művében a levél elejét elhagyja és csak a fenti részt közli.
A legőszintébb indulattal kérjük és kérjük a haza szent nevére, kérjük elnök urnak előttünk mind ekkorig még fényben álló hazafiui érzetének szentségére: ne hagyja kormány nélkül elárvult és minden oldalról árulással és pártütéssel körülvett hazánkat. Sőt kérjük, méltóztassék sietni körünkbe, a képviselőház körébe, intézni legnagyobb, legkétségesebb perczeiben az ügyeket, melyek sorsunk felett határozhatnak, s kormány nélkül mégis elintézetlenül vannak.
Azon ponton állunk, hol egyedül elnök gróf ur tarthatja meg a hazát a legalitás terén. S azért ismételve kérjük, tartsa meg a kormányt s méltóztassék jőni. Ha elnök gróf ur a kormányt most letenné, az egyik ostromállapot a másikat, az egyik provisorius kormány a másikat követendi. Mindezeket pedig egy nagy sír, melyben a halott a kivivott szabadság légében üdülni kezdett szegény nemzetünk leend.
Elnök gróf ur a márcziusi diadal fő hőse. Mi hisszük erősen és bizunk erősen elnök gróf ur hazája iránti szeretetének őszinteségében, hogy a százados iga után még szabadon lélekzeni is alig megtanult nemzetet, veszni nem hagyandja.
Tehát ismét és ismét kérjük elnök gróf urat, méltóztassék sietni, mert ha egyszer a nép dühe veszi át a hatalmat, akkor minden veszve van. Ez titok, egyedül s kizárólag elnök gróf ur által tudható.
Kelt Budapesten, szept. 28-án 1848-ban.
Kossuth Lajos
A bizalmas levél mellett a késő esti órákban, a képviselőház állásfoglalása után hivatalos formában is irt Kossuth a miniszterelnöknek és felszólította, hogy minél előbb térjen vissza a fővárosba, az ügyek továbbvitelére:
A déli borzasztó esemény* után a feldühösödött nép háborgása csak nem estig tartott, különösen nevelte ezt néhány üres rakhajónak a felső Dunáról leérkezése, melly azon gyanura adott alkalmat, mintha Váczon, vagy hol, ellenséges katona szállott volna le azokról. E hír azonban valótlannak bizonyodott, s végre sikerült a csendet helyre állítani.
Az egykorú leírások szerint Lamberg 2–3 óra között indult Hrabovszkytól Pestre, a támadás tehát 3 óra felé történhetett.
A képviselőház mély megilletődését fejezvén ki a szomorú esemény felett, Minister elnök urat oda utasítja, adná ő felségének tudtára a ház ezen érzelmét, mellyet mind a mellett sem késik kijelenteni, hogy a szerencsétlen tábornok törvényellenes kineveztetése, melly hazánknak felelősen álló kormányzatát a ministeri ellenjegyzés mellőzésével megsemmisíteni látszatott, lehetett csak képes a kormánynak s országgyülésnek a fővárosi nyugalom fenntartására több hónapokon át sikerrel intézett gondjait annyira megsemmisitni, hogy a sok törvénytelenség által dühösségig ingerelt nép minden féket elvetett s az öldöklésig ment lecsillapithatlan ingerültségében, s azért figyelmeztetné Minister elnök ur ő felségét, minő borzasztó következményekre vezet az alkotmány megcsonkitására intézett camarillai politica. A ház egyszersmind megkérni határozá méltóságodat, ne hadja el most semmi esetre a kormányzatot, sőt siessen, – megrendelvén a táborban, hogy seregeink megütközzenek haladék nélkül – mielébb Pestre, minister elnöki állásával a megindult bomlást megakadályozni.
Nekem erős meggyőződésem, hogy ha ezt Méltóságod most nem teszi, a következmények szegény hazánkra kiszámithatlanok. Minden perczben ezer intézni való van, és nincs constituált auctoritás, még csak egy pár száz forint köz költséget sincs, ki utalványozzon, s a magát elhagyatva vélt nép kétségbeesése borzasztó kitörésekre fajulhat, mi különben, kivált ha seregeink, Velenczénél sikerrel megütköznek, még a mai esemény után is elhárítható, most tétetnek a rendelkezések, hogy a Prinz Preusen két századja, melly saját tisztei alatt nagynehezen megmaradt, de nemzeti zászlót követelt, és ismét más két compania, melly Kassán a honvédekhez áttérvén nemzetőr tisztek által vezettetett le Pestre, együtt egy gőzhajón menjenek Ercsényig, s ott kiszállván, hajnalban Velenczén lehetnek. Szekereken kellett volna menniök, de semmiféle hatóság nem volt képes szekereket teremteni. Az elsőbbi két compániának csak négy tisztje van, s ezek közt legfőbb egy főhadnagy, méltóztassék méltóságod ezeknek előléptetése s az üres állomások betöltése iránt rendelkezni, annyival inkább, minthogy csak 4-en maradtak, kik a haza védelmére éltüket s vérüket felajánlani lelkesek voltak.
Eredeti. O. Lt. OHB 1848: 2241.
