203. Debrecen, 1849 február 8. Kossuth utasításai Kiss Ernő altábornagynak a Nagyváradon lévő hadifoglyokkal való bánásmódot ille…

Full text search

203.
Debrecen, 1849 február 8.
Kossuth utasításai Kiss Ernő altábornagynak a Nagyváradon lévő hadifoglyokkal való bánásmódot illetően.
Kossuth febr. 3-i intézkedéseire a hadügyminiszter válaszolt,* a választ azonban nem ismerjük, mivel az OHB iratai közül hadbírósági eljárás céljára kiemelték. Némileg következtethetünk tartalmára abból a válaszból, amelyet Kossuth egyidejűleg adott rá Mészárosnak és Kiss Ernő altábornagynak:
Kossuth intézkedéseit ebben a kérdésben l. 161. sz. alatt, 297. l.
A bánásmódot, mellyel a magyar kormány a hadifoglyok iránt viseltetik, bátran terjeszthetjük Európa közvéleményének ítélete alá. Nem csak emberi, hanem mondhatni, túlságig lágy és kedvezményes volt az. Pedig e foglyok közül számosan, nevezetesen a horvátok is, midőn fegyvert fogtanak, a korona egysége s az ez iránti hűség ellen voltak pártütők, kiket tehát nem óvhat vala meg a hadifoglyok iránti népjogilag tartozó kímélet, hanem azonnal a honárulókra szabott törvényszerű fenyítés alá lehete vétetniök.
Ellenben a foglyok, kik a mi táborunkból jutnak ellenségeink hatalmába, embertelen bánalommal zaklattatnak, haditörvényszékileg ítéltetnek, sőt mint Söll őrnagy agyonlövetnek*, mint ennek segédje »kegyelmileg« 8 évi sánczfogságra kárhoztatnak. S ez embertelenség a népjog azon sérelmével tetéztetik, mi szerint parlamentáirünk fosztatik meg szabadságától*, – s az országgyűlés küldöttei tartóztattatnak le.*
Szöll Vitalis őrnagy december folyamán egy tiroli vadászcsapatot toborzott; január elején Windischgrätz fogságába került, aki kivégeztette.
Ivánka Imre esetére céloz Kossuth. (V. ö. előbb, 198. l. 3. jegyzet.)
Batthyány Lajost, az országgyűlés által dec. 31-én Windischgrätzhez küldött követség tagját Windischgrätz a küldöttség Pestre való visszatérése után letartóztatta és bűnvádi eljárást indított ellene.
Az ellenség részéről tápasztalt e kíméletlenség, sőt jogtapodás a honvédelmi bizottmányt arra határozta, hogy jövendőben az ellenségtől elfogandó hadifoglyok irányában a legteljesebb visszatorlási rendszer alapján intézze a bánásmódot. A kormány azonban ezen bánásmódot, mellyel honunk azon harczosainak, kik netalán ellenség kezébe juthatnak, sorsa iránti figyelemből köteles, sem a múltra kiterjeszteni, sem a netalán tömegestől capitulatio mellett elfogott foglyok capitulationalis feltételeit megszegni nem akarja, hanem disciplinát ezektől is mulaszthatlanul követel.
Botránykozással kellett azonban a kormánynak tapasztalnia, hogy a Nagyváradon fogva lévő horvát tisztek a túlságos kímélettel nekik engedett szabadsággal elannyira visszaélnek, s olly gúnyos felfuvalkodással viselik magokat, hogy a lakosság erkölcsi érzetében közbotrányt okoznának.
Altábornagy s főhadikormányzó úr fölkéretik, hogy valamint e részben már f. hó 3-án 1420/e szám alatt kelt rendeletnél fogva a Hadügyministerumnál, Hodossy kormánybiztosnál és Szathmár városánál az illető intézkedések ·/· alattiak szerint megtétettek, a Nagyváradon levő fogoly tiszteknek – kivevén az illyeneket, mint Rott és Philippovits tábornokok, gr. Montecuccoli ezredes, Fligelli és Scudier őrnagyok, s minden a Rott táborához nem tartozó foglyok, kik továbbá is Nagyváradon lesznek ellátandók – Szathmárra leendő elszállítását eszközölje, kijelentvén a foglyoknak, hogy az ezentúl tapasztalandó szigorúbb bánalmat saját fővezérségök embertelenségének s népjogokat tipró kíméletlenségének, de különösen indisciplináris viseletüknek s a nekik megengedett szabadsággali visszaélésnek tulajdonítsák; utasítván továbbá Szathmár városát a foglyokkal bár minden egyéb tekintetben emberségesen, becsülettel és tisztességgel, de még is a legszigorúbb felelősséggel kapcsolatos őrködéssel s úgy bánjék, hogy szabadságul minden esetre kórlátolt legyen, s bár az egészség föntartására megkívántató szabad mozgás meg nem vonathatik, ez is mind e mellett csak szorosan kiszabandó téren s őrizet mellett engedtessék meg, de semmi esetre az éjjelenkénti künmaradás s politialis őrködés nélküli járás kelés meg ne engedtessék.
Altábornagy úr továbbá fölkéretik, hogy a mennyiben netalán a foglyok elszállítása rögtön meg nem történhetnék, s ha nekik csak fél napig is ott kellene maradniok, őket e rövid időre is megfossza azon túlságos szabadságuktól mellyekkel ők olly botránkoztatólag visszaéltek.
Az ezentúl hatalmunkba kerülendő foglyok pedig a nagyváradi foglyok ellenében, most megrendeltnél is keményebb szigorúság alá fognak véttetni, a szerint, mint az ellenség jogtiprásai tovább is folytatva lesznek vagy sem.*
A hadügyminisztériumhoz e tárgyban febr. 12-én kelt újabb utasítást l. alább, 231. sz. alatt, 416. s köv. l.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1849: 1697.
A Kiss Ernőnek szóló rendelet ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 2552.
Párhuzamos szövegű átirat ment, a szükséges változtatásokkal, a hadügyminisztériumnak, valamint utasítás Szatmár városának, hogy az átviendő foglyokkal emberségesen, de az előírások szigorú betartásával bánjanak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi