356. Debrecen, 1849 március 10. A Honvédelmi Bizottmány intézkedése a napisajtó katonai tárgyú közléseinek előzetes vizsgálata és…
356.
Debrecen, 1849 március 10.
A Honvédelmi Bizottmány intézkedése a napisajtó katonai tárgyú közléseinek előzetes vizsgálata és a kártékony közlések megtorlása tárgyában.
Debrecen, 1849 március 10.
A Honvédelmi Bizottmány intézkedése a napisajtó katonai tárgyú közléseinek előzetes vizsgálata és a kártékony közlések megtorlása tárgyában.
Figyelmeztetés.
A hírlapok szerkesztői több ízben, úgy magánúton, mint országgyűlési nyilvános ülésekben figyelmeztetve voltak: hogy a hadi munkálatokra vonatkozó tudósításaikban óvakodók legyenek, s ne hagyják magokat a sokattudás mutogatásának ösztönétől annyira elragadtatni, hogy az országnak kárt tegyenek.*
A Bizottmány egy ilyen tárgyú rendeletét I. az előző kötetben, 490. sz. alatt, 832. l.
Ezen figyelmeztetések nem használtak, s gyakran jelennek meg a hírlapokban a hadi munkálatokra vonatkozó olly időelőtti tudósítások, minőnek megtudása végett háborús időkben gazdagon jutalmazott kémek tartatnak, és szerencsésnek tartja magát az ellenség, ha gazdag áron olly tudósításokat kapnak, minőkkel a magyar hirlapok neki menthetetlen könnyelműséggel gyakran ingyen szolgálnak.
Egy nagy könnyelműség a hazának gyakran többet árt, mint némely kis árulás.
Azért is, miután a természetes discretiora s hazafiúi érzetre alapított óvatosságra figyelmeztetés semmit sem használ, a hírlapok kora tudósításokkal, érdekessé tételének pedig a haza javát alárendelni nem lehet: a honvédelmi bizottmány ezennel elrendeli s közhírré teszi, miszerint az elnöki irodában rendelés tétetett, hogy a hadi munkálatokra vonatkozó tudósítások, midőn a Közlöny számára kiadatnak, egyszersmind a Debreczenben megjelenő többi hírlapok számára is egyúttal leírassanak s kiadassanak.
S ha a hírlapok szerkesztői e hasonlítást nem méltányolva, ezen tudósításokon túl, a függőben vagy folyamatban lévő hadi munkálatokra vonatkozó hírek közlésébe ereszkedendnek, azon kárhoz képest, mellyet a hazának, vagy személyhez képest, mellyet egyeseknek idő előtti híreszteléseikkel okozhatnak, vád alá fognak vétetni, s szigorú fenyíték végett törvény elibe állíttatni.
Hasonló történendik olly hírlapi czikkekért is, mellyek a haza megmentésére nélkülözhetlen katonai fegyelem bomlasztására irányoztatnak.
Egyúttal a »Martius 15-ke« és »Esti Lapok« azon tudósításai, mintha a fővezérség körül a legközelebbi napokban egymással összeütköző kormányrendeletek adattak volna ki, merőben alaptalanoknak nyilváníttatván,* a közönség ezekre nézve a Közlöny tegnapi számában megjelent s a nemzet nevében a hadsereghez intézett kormányelnöki proclamatióra azon megjegyzéssel utasíttatik: hogy az mindent, mi a felső középmagyarországi hadseregtestek vezérlete, s az ország összes hadereje feletti fővezérlet iránt rendelve volt, úgy a mint egymásra következett, egybefoglalva hivatalosan közhírré teszi.
A Márczius Tizenötödike márc. 9-i vezércikkében Vetter kinevezésével kapcsolatban bírálta, hogy egy hét alatt a harmadik fővezér került a sereg élére. Kifejezést adott abbeli aggodalmának, hogy az a kapkodás lehangolja a hadsereget és megingatja bizalmát a kormány irányában. Célzott arra is, hogy »hazánk legnagyobbszerű ügyeinek vezérletére némi coulissák melletti intriguek látszanak befolyást gyakorolni«. Az Esti Lapok másnap, márc. 10-én »Hírlapírói discretio« c. cikkében ártalmasnak tartotta, »ha a kormány ekkörüli eljárása bizonyos lapban feszegettetik« s hangoztatta, hogy tényekkel kapcsolatban lehet bírálni a kormányt, de a sejtéseken alapuló gyanúsítások ártalmasak.
Magasztos az időszaki sajtó hivatása, de nagyon sajnálatos, ha az idők súlyát tekintetbe nem véve, az érdekesség viszketege erőt veszen az óvatosságon, s viszálkodás magvai hintegettetnek, midőn minden erők és elemek egyesítésén kellene iparkodni.
Debreczenben, mart. 10-én, 1849.
A honvédelmi bizottmány,
Közlöny, március 11.
Közlöny, március 11.
