435. Tiszafüred, 1849 március 27–28. Kossuth utasítása Illésy János kormánybiztoshoz jászkun huszárújoncok toborzására.
435.
Tiszafüred, 1849 március 27–28.
Kossuth utasítása Illésy János kormánybiztoshoz jászkun huszárújoncok toborzására.
Tiszafüred, 1849 március 27–28.
Kossuth utasítása Illésy János kormánybiztoshoz jászkun huszárújoncok toborzására.
A hadseregnek huszárokra van szüksége. Ide zárok egy a jászkun néphez intézett szózatot.
Ön népgyüléseket tartván s e szózatot azokban felolvasván, a jászkunság ős szokásai szerint toborzást rendelend el kerületeiben – községenkint, s azokat az előljárók által vétetendi eszközlésbe.
A hadügyministeriumot utasítottam, hogy önnel tudassa mindazon beneficiumokat s kötelezettségeket, mellyekkel a kiállítandó újonczok besoroztatni fognak a huszár ezredekbe.
Bizom önnek erélyességében és buzgalmában, mikép e részbeni intézkedései a legfényesebb eredménnyel fogják megörvendeztetni a hazát.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 4233.
Ugyanakkor – márc. 28-i kelettel – Kossuth az alábbi utasítást küldte Mészáros hadügyminiszternek:
A hadseregnek huszárokra van szüksége. – A jászkun kerületekben toborzást rendeltem el huszár újonczokra. Reménységem van innen sehány ezeret kaphatni.
Minélfogva ezennel hivatalosan felhívom minister urat, hogy Illési János jászkun-kerületi kormánybiztost értesíteni szíveskedjék mindazon specialis beneficiumokról és kötelezettségekről, mellyek mellett a beállandó újonczok besoroztatni fognak.
Valamint arról is, hogy a beállandó újonczoknak hová és mikép elszállítása iránt a kormánybiztosnak felakadása ne legyen.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 4233.
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 8380.
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 8380.
A tisztázat mellett a hadügyminisztérium március 31-én kelt válaszának fogalmazványa Kossuthhoz, melyben értesíti az Illésyhez intézett utasításról. Mellette az Illésynek és Vetter altábornagynak ez ügyben írt rendeletek fogalmazványai is.
Kossuth szózata, amelyet – márc 28-i kelettel – az Illésynek küldött rendelethez mellékelt, az alábbi volt:
Szózat a Jászkunokhoz.
Az ország hadseregének huszárokra van szüksége.
Síkság a magyar huszár termő földe.
Kedves hazája az áldásdús Jászkunság.
A jászkun szittya vér, félig lóháton születik.
Síkság a magyar huszár termő földe.
Kedves hazája az áldásdús Jászkunság.
A jászkun szittya vér, félig lóháton születik.
És a Jászkunság virágzó fiai nem született lovasok csupán, de ereikben dicső ősök vére is foly – kik nemzetünknek már századok előtti szabadságharczaiba hervadhatlan babért hagyának unokáiknak örökségül Bocskai és a Rákócziak idejéből.
És e babérnak legtündöklőbb levele az: mellyen letörülhetlen betükkel írva áll: hogy a tiszta ősvérű jászkunok szép sík hazája annyi ezer vész között megállott, s rajta nép él, melly tiszta magyar, és egyik fentartó oszlopa nemzetének, – a miként megtartója volt ősapai földének, szabadságának.
Anyátok, német rablók dulásai alatt nyögő elárult édes hazátok síró szava hív fel benneteket, hős ősöknek romlatlan szívü unokái!
A síró anya közelgő diadalünnepében résztvenni hív fel benneteket.
És hiszi, mikép ezrenként sietendetek szabadsági harczaink szentesítette kürtötök* – s lobogóitok alá – a lobogók alá, mellyek alatt társaitok már a csatatéren állanak.
Célzás a Jászberényben őrzött ősrégi kürtre, amelyet a közhit – a 18. század végén az irodalomban felbukkant vélemény hatása alatt – Lehel vezér kürtjének tart.
Ti tudjátok, Ti éreztétek, mit tesz a zsarnok németet uralni.
Ti összezuztátok ez uralomnak utált bilincseit akkor, midőn a hütlen uralkodó a német rendnek adott el portékaként benneteket.*
A jászkun kerületet I. Lipót 1702-ben 500 000 forintért törvénytelenül elzálogosította a német lovagrendnek. A jászkunok 1745-ben önerejükből megváltották magukat.
Harczra keltetek ellene Rákóczi Ferencz alatt, megfenyitettétek, és megszabadítátok Zádor János szent halmát, melly sok más ősötök szent hamvait fedi.*
Zádorhalma Karczag határában van, számos monda fűződik hozzá.
Most a német szentségtelen rabló kézzel mindünknek ezredéves szent földe után nyújtá ki kezét – s elkáromlá, hogy kiirt bennünket e földről, az Árpádok és Lehelek földéről.
Ti ezt még kevésbbé fogjátok tűrni.
Lóra tehát ti virágai az ős magyarságnak – siessetek társaitokhoz, megásni sirját ellenségünknek és megülni felette a temetkezési tort.
És megülni nemzetünk függetlenségének nagy ünnepét, mellyért áldozatul annyi hű véretek folyt és maiglan is foly.
A haza erős hittel, bizalommal várja készségteket.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 4332.
Egykorú másolata O. Lt. Vörös Antal gyüjt. 1092. sz.
Egykorú másolata O. Lt. Vörös Antal gyüjt. 1092. sz.
