525. Debrecen, 1849 április 14. Kossuth válasza Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos április 10-i jelentésére: utasításokat a…

Full text search

525.
Debrecen, 1849 április 14.
Kossuth válasza Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos április 10-i jelentésére: utasításokat ad neki a visszaszerzett csajkás kerület politikai szervezetére vonatkozólag, közli vele a függetlenségi nyilatkozat várható elfogadását és felajánlja neki az új kormányban a külügyminiszteri helyet.
Batthyány Szabadkáról, ápr. 10-én írt levelében jelentette, hogy a csajkás kerület községei egymásután meghódolnak, ismertette Perczel rendeletét a kerület új polgári szervezetéről s közölte, hogy nem helyesli azt, mert nem kivánja a kiváltságos kerületek számát szaporítani s a csajkás kerület különben is Bács megye szerves része volt korábban.* A Bizottmány véleményét kérte, valamint utasítást arra, hogy »a kerület polgári és politicai tekintetbeni rendezését illető milly szabályokat és intézkedéseket léptessen életbe.« Kérte azt is, hogy a zavarok elkerülése végett világosan jelentsék ki, kit illet az ilyen természetű intézkedések joga, a seregvezért-e, vagy a kormánybiztost? Kossuth közvetlenül a nagyjelentőségű képviselőházi ülés előtt az alábbi választ adta neki:
A csajkás kerületet Mária Terézia létesítette 1763/64-ben, Bács-Bodrog megyének akkor a péterváradi határőrvidékhez tartozott, a Tisza és a Duna összefolyása által alkotott szögletéből, Titel székhellyel. Lakosai katonai szervezetben éltek és a Dunán és Tiszán teljesítettek szolgálatot.
Gróf főispán úrnak f. hó 10-éről írt levelére következőkben sietek válaszolni:
Perczel tábornok úrnak a visszaszerzett csajkások kerületébeni politicai organisatióra vonatkozólag – ide mellékelem nevezett tábornok úrhoz mai napról írt levelem másolatát.*
Kossuthnak ezt a levelét, amelyet még valószínűleg Perczel fentebb, a 876. l. 2. jegyzetében említett levelére írt válaszul, nem ismerjük. Tartalma lényegében azonos lehetett a Batthyánynak írt levélben foglaltakkal.
Ebből megérteni méltóztatik gróf főispán úr nézeteimet, és meghatározva találni azt, mi teendője a hadvezérnek a visszaszerzett részekben, úgy azt is, mi a kormánybiztosoké.
Megírtam Perczel tábornok úrnak, hogy az országgyűlés által sanctionált kormányzati elv, a politicai dolgokat polgári biztosok által intézni.
És azért neki, mint vezérnek intézkedési köre addig terjed, hogy a visszaszerzett részt az országhoz visszacsatolja, s a kormány további intézkedéseig haditörvény alá helyezi – és tovább nem.
Kijelentettem, hogy a csajkások kerületére vonatkozó intézkedéseit nem helyeselhetem.*
Perczel nyilt rendeletében – amelyet fentebb említett jelentésében megküldött Kossuthnak és amelyet Batthyány is mellékelt másolatban leveléhez – a csajkás kerületet »szabad polgári kerületnek« nyilvánította, hivatalos nyelvévé a szerbet jelentette ki, megadta nekik a jogot tisztviselők választására, önmaguk igazgatására, a »legszentebbül« biztosította minden lakosnak az 1848-i törvények által nyujtott összes jogokat, s csak a jövőbeni felkelés esetére helyezte nekik kilátásba azt a büntetést, »mellyet már eddig is megérdemlének és melly csak az emberiség tekintetéből és a való kereszténység törvényeinél fogva engedtetik el a magyar nagylelkűség által.« Teljes amnesztiát adott tehát Perczel a szerbeknek és ez ellen foglalt állást Kossuth mind a Perczelhez, mind a Batthyányhoz írt levelében.
Miknek következtében határozottan megírván neki azt is, mi a teendő a Csajkás kerületben s általában Bácsban politicai tekintetben, s hogy ez Gróf főispán úr által leend eszközlendő.
Ezennel felkérem Gróf főispán urat, méltóztassék:
1. A csajkás kerület katonai szerkezetét megszüntetni, a csajkás bataillont feloszlatni, a kerület népességét lefegyvereztetni, s a határőri szolgálat alól felmenteni.
2. Ezen kerületet Bács megyébe visszakebelezni, azomban kijelenteni, hogy a kerület, mint Bács megyének egyes választó kerülete, követválasztási jogát a törvénynek értelmében megtartandja.
Az amnestiára nézve azt tartom: hogy a rablásokban, bujtogatásokban és öldöklésekben résztvett criminalisták – legyenek azok eggyesek, vagy egész községek mint p. o. Szenttamás, amelly azonfelül nyílt harczba is szállt a nemzettel s a szomszéd magyar lakóú helyeket pusztítá – amnestiára nem méltók s a nekik adandó amnestia igen káros leendene az országra.
S ennélfogva méltóztassék Gróf főispán úr egy egész Bácsra kiterjendő visgáló törvényszéket alakítani, s ez által a most elsoroltak közé tartozó akár egyeseket, akár községeket összeiratni, s vagyonukat zár alá vétetni, hogy abból a károsultak kármentesítethessenek.
Nem lehet, hogy az ország a kármentesítés iszonyú terhét magára vegye egyrészről, más részről pedig a rablókat, nyílt árulókat amnestiálja, s annyi rablás, pusztítás, gyilkolás után javaikban békén ülni engedje. – Mi végre Gróf főispán úrnak teljhatalmú orsz. biztosi hivatalátoli felmentését illeti,* erre nézve válaszom abból áll:
Erről nincs szó Batthyány fentebbi levelében, de az ugyanaznap érkezett két másik jelentésében sem. (L. OHB 1849: 5509. és 5510. sz. alatt.)
Hogy a nemzetgyűlés éppen ez órában mondja ki az ország függetlenségét az osztrák uralomtól, – s egyszersmind új kormányalakításról is határoz.
Én Gróf főispán úrban azok között, kik szegény elárult hazánknak a vészek perczeiben is mindig hű, és minden áldozatra kész fiai maradának, egyikét tisztelem azoknak, kik bölcs belátás, szilárd akarat, férfias elszántság s csüggedetlen buzgóság által igen sokat tevének ahhoz, miszerint a magyar nemzet ma innepeinek legnagyobbikát, legdicsőbbikét, a függetlenség napját ülheti – és azért
én Gróf főispán urat a nemzetgyűlésnek ma meghozandó határozata után arra fogom felkérni, miszerint az újan alakítandó kormányban egy helyet, különösen a külügyministerséget, elfoglalni méltóztassék.
Addig pedig szívesen arra kérem; hogy Bácskára nézve méltóztassék a fenebb megírtak szellemében – a hazának örök háláját kiérdemelte kormánybiztosi működéseinek befejezéseül, a szükséges rendeléseket s intézkedéseket megtenni, hogy a hazának ezen áldásdús része, mellyért annyi hű honfi vér lőn a mult évben elpazarolva, az országnak biztosítassék.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 5511.
Közli Thim. J. i. m. III. k. 645. s köv. l.
Mellette Batthyány Kázmér fent ismertetett jelentése, mellékelve hozzá Perczel tábornok Csurogon április 9-én kelt nyilt rendeletének másolata a csajká kerület polgári viszonyait illetőleg.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi