26. Debrecen, 1849 február 8. Kossuth Miskolc felszabadítása után hadfelszerelési és ellátási készletek gyűjtésére szólítja fel S…
26.
Debrecen, 1849 február 8.
Kossuth Miskolc felszabadítása után hadfelszerelési és ellátási készletek gyűjtésére szólítja fel Szemere kormánybiztost.
Debrecen, 1849 február 8.
Kossuth Miskolc felszabadítása után hadfelszerelési és ellátási készletek gyűjtésére szólítja fel Szemere kormánybiztost.
Szemere Bertalan felső Magyarországi teljhatalmu kormánybiztos urnak!
Öröm érzettel üdvözlöm Önt Miskolczon. A nemzet Istene legyen Önökkel.*
Szemere febr. 6-án jelentette Kossuthnak, hogy Dembinski seregének egyrésze aznap bevonult Miskolcra. A jelentés errevonatkozó részét Kossuth febr. 8-án levélben közölte a képviselőházzal. (A levelet l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, II. rész 358. l.)
De vigyázni, nagyon vigyázni kell, hogy messze ne távozzunk nagyon, mert az ellenségnek a Tisza mentiben 32.000 embere van (Pesten azonkivül 8000) s nagy baj volna, ha concentrált erővel közé vetné magát hadseregeink közé, elvágna egymástól, s az öszpontositott erőveli müködést megsemmisitené. De hisz az öreg Dembinszki gondol erre, ismerem nézeteit.
Azt tudja Ön, hogy harczaink czélja nem lehet egyes városokat azokbani táborozás által védeni. Miskolcz birtoka végett tehát Dembinski nem fog ott időzni. Miskolczot az assecurálja, ha hátamögött nem lesz ellenség, azaz ha Görgey és Klapka két tüz közzé vehetik Schlicket, s decisiv megverhetik. Ez csak ugy lehet, ha Görgeyvel érintkezésbe tehetik magunkat, mert az rettenetes ember a maga hallgatásával. Ha ez nem történik, ha Görgey nem győz, vagy Klapkát visszaverik, ugy Miskolczot meglehet, nem soká birjuk. Ha ellenben Görgy győz, Dembinszki pedig a Tiszánál foglalva állást Miskolczot előrül fedi, akkor Miskolczoni táborozás nélkül is e város fedezve van.
Mivel tehát a harcz koczkavetése bizontalan, minden esetre szükséges Miskolcz birtokát a leghirtelenebben ugy felhasználni, amint csak lehet.
Kérésem tehát, hogy ami élelmezési, felfegyverzési, ruházási s a t. tekintetben Miskolczon és környékén előteremthető, azt Ön mind teremtse elő s vegye meg, és szállittassa a Tisza ezen oldalára, olly helyre, mellyet Dembinszkivel erre legalkamlaosabbnak itélend. Gabonát, lisztet, marhát, bőrt, posztót, vászont, csizmát, ónt, vasat (szuronyoknak, lándzsáknak valót) minden szijjártó munkát, zablákat, kengyelvasat s a t. – az ujonczokat, ha még hátra vannak, azonnal kiállitani – a pseudo alispánokat elfogatni, s rögtön itélő törvényszék elibe állitani – Szirmay Istvánnak az árulónak, s akik vele tartatnak, birtokát (ha van ott Miskolcz táján) elfoglalni, az ingókat, a mennyire felhasználhatók, azonnal felhasználni, az ingatlanokat pedig 10 holdjával jóérzésü zsellérek kzöött a lehető legolcsóbb árenda alapján például 15–30 kr. egy holdtól, kiosztani, hogy sok ember érdeke olvadjon bele – vagy pedig harcztehetetlen invalidusoknak tulajdonul is adni – ezek s hasonlók most Önnek hazafiui erélyét teljes mértéken igénybe kell hogy vegyék.
Az ezüst pénz összeszedése, a diósgyőri hámoroknak lándzsák, szuronyok, [puskave]sszők,* ha [leh]et kardvasak készitésére felhasznállása [szükséges] volna, ide szállittatása nagyon fontos teendő.
A [ ]-be tett részek a rongált kézirat valószínű kiegészítését tartalmazzák.
[Ha pén]z kell Önnek, küldjön futárt – ha egyes emberektől nagyo[bb mennyiség]et veszen valamiből – küldje ide assignatióval kifizetésre.
Korházszerekre, seborvosi szerszámokra legyen figyelemmel. Szóval Miskolcz birtokát amire csak lehet használja fel haladéktalanul.
290-ik számu levelére van szerencsém válaszolni, hogy só, főzelék, főzésérti 3 kr. fizetést nem adó beszámitásban, hanem készpénz fizetésben értjük, olly formán, hogy hetenkint a község adja be az illetéket, az in massa fizettessék ki a községnek, az ossza ki fejenkint, de olly meghagyással, hogy a mult évekrőli adó tartozása kinek kinek egy részben, aztán mindjárt szedessék be.*
Az erre vonatkozó jan. 26-i rendeletet l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, II. rész 240. s köv. l.
Azon Szatmári, ki Dembinszkitől megszökött – gaz áruló, de nem Szatmáry, Barna, más Szatmáry* – történetesen árulása nem ártott, mert nem azon terv szerint dolgoztunk, mellynek projektumát ellopta.
Úgy látszik, Kossuth ekkor még nem ismeri Szathmáry szökésének részleteit s nem tudjak, hogy a Dembinski megszökött segédtisztje Szathmáry Barnával azonos. (A szökés részleteire l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, II. rész 340. l. 1. jegyzet.)
A 31-iki Közlöny pórias kifejezései nagy botrányunkra szolgáltak nekünk is.* – Vette észre, minő intézkedéseket tevénk annak következtiben. – Küldök Miskolcz számára néhány Közlönyt. Isten áldja Önt.
Az ügy részleteire l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, II. rész 151. sz. iratot és a hozzátartozó jegyzetet.
Debreczen, február 8. 1849.
Kossuth Lajos
Másolat. Borsod-Miskolci Múzeum, 184849-es anyag.
Fényképmásolat O. Lt. 100. sz.
