a) Dorgáló rendelet Lukács Sándor felszerelési kormánybiztoshoz, a Ruhabizottmány elsietett Pestre költöztetése miatt:
a) Dorgáló rendelet Lukács Sándor felszerelési kormánybiztoshoz, a Ruhabizottmány elsietett Pestre költöztetése miatt:
Lukács máj. 7-éről Pestről jelentette Kossuthnak, hogy két hét alatt akár 200 000-nyi sereget képes két pár fehér ruhával ellátni, hogy felhívására a pesti kereskedők 130–10 000 rőf posztót jelentettek be, de legalább ugyanannyi lehet elrejte s csalódásának adott kifejezést, hogy a kereskedők egyrészt túlmagas árakat szabnak, márészt elrejtik a készleteket. Közölte, hogy első teendője lesz »a felállítandó és már létező hadsereget fehérruhával, blouse-zal, nyári nadrággal, bakanccsal és köpennyel ellátni« és ígérte, hogy a nyári hónapokban előállítja az egész hadsereg téli szükségletét. Jelentette, hogy a budai fonógyárral még nem lépett érintkezésbe a folytonos ostrom miatt, de mielőbb eleget tesz Kossuth utasításainak.* Közölte, hogy a felszerelési cikkeket készítő gyárosokat május 25-ére az egész országból magához rendelte tanácskozásra s azt, hogy a nagyváradi Ruhabizottmány tagjai közül néhány már Pesten van, két nap alatt az egész személyzet fent lesz és akkor megkezdik az anyagok, készletek átvételét és a ruhakészítést. Kossuth a következő utasítást intézte Lukácshoz:
Ez ügyben Lukácshoz intézett utasítást l. előbb, 85. sz. alatt, 158. s köv. l.
Kormánybiztos ur e hó 7-ről 81/849. szám alatt kelt jelentéséből nem kis megütközéssel értesültem arról, hogy Buda vára visszavételét, s Pesten a rendes állapot visszaállását megsem várva – a hadsereg felruházására eddigé meglehető szorgalommal müködő személyzetet minden tudtomra s hirem nélkül Pestre áttevé, s ezáltal oly helyzetbe tevé, hogy az, miután az ostromállapot alatt Pesten nem folytathatja munkáját olly eréllyel, mint azt a körülmények fontossága, s így a sereg szüksége kivánja, – jelenleg majdnem tétlen hever s hivatásának meg nem felelhet! Kötelességévé teszem azért Kormánybiztos Urnak, kövessen el mindent, hogy ezen munka nélkül elpazarolt idő kettőztetett szorgalommal kipótoltassék.*
Kossuth dorgálása nem egészen indokolt, hiszen ápr. 28-ik nyílt rendeletében (l. az előző jegyzetet) ő maga utasította Lukácsot »Pesten egy az egész magyar hadsereg szükségleteit fedező országos ruhabizottmány« felállítására.
Jelentése azon pontját illetőleg, – mellyben a nyári ruha kiállitásával a télinek elkészitését is igéri, azt jegyzem, hogy mindaddig, mig a sereg nyári ruhával ellátva nincs, a téli öltöny csinálásához fogni nem szükséges, sőt ez ellen tiltakozom is, s felszólitom Önt, iparkodjék ugy, hogy 15 nap leforgása alatt 12.000 főből álló sereg számára a szükséges ruhát eléállittathassa.
Oda utasitom továbbá, hogy a ruha formáját illetőleg tegye magát Görgey hadügyminister s fővezér urral értekezésbe, – kinek is rendeletit pontosan tellyesiteni, Önnek kötelessége teszem. – A foszlányok* helyébe a blousek mint czélarányoabbak lesznek alkalmazandók.
A császári seregnél használt Kittel (ujjas mellény) magyar neve.
Munkássága eredményéről hetenkint a jelentést bévárom.
Ered. fogam. O. Lt. OHB 1849: 6832.
Mellette Lukács ismertetett jelentése, mellékelve hozzá máj. 1-i, ill. 4-i Pesten nyomtatott rendelete a fővárosban található posztó-, vászon- és bőrkészletek bejelentéséről, ill. nyilatkoztatá a felszerelési cikkek árának emelése ellen.
