c) A külügyminisztériumnak, a moldvai csángók hazatelepítéséről:
c) A külügyminisztériumnak, a moldvai csángók hazatelepítéséről:
Biztos helyről az esett értésemre, miszeint a Moldvában tartózkodó csángó magyarok – számszerint 40 ezer család – hajlandók volnának Magyarhonba letelepedni, csak mód, alkalom és költség legyen ennek kivitelére. – Minthogy eddig Bánátba és Bácskába a magyar faj szaporitása tekintetéből beszállittatásuk igen kivánatos, ennélfoga felkérem a ministeriumot, hogy a belügyministeriummal egyetértve, megtelepitésökre tervet késziteni, s az iránt velük titkos ágensek által érintkezésbe bocsátkozni alkalmat keressen.*
A moldvai magyarok ügye élénken foglalkoztatta a reformkor közvéleményét. Az Akadémia 1840-ben fontos kezdeményezéseket tett nyelvtanokkal, magyar könyvekkel való ellátásuk érdekében, 1844/45-ben pedig a magyarok őshazáját kutató tudós utazó, Jerney János irányította rájuk a figyelmet és javasolta hazatelepítésüket. (Vö. Mikecs L.: Csángók. Bp. 1941. 290. s köv. l.) Jerney beadványa alapján 1845-ben Pest megye közgyűlését is foglalkoztatta a csángók ügye, a vita egyik résztvevője Kossuth volt. (Vö. Viszota Gy.: Széchenyi I. naplói. VI. köt. 180. l.)
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével.
O. Lt. OHB 1849: 8490.
