461. Szeged, 1849 július 24. Kossuth levele Görgeyhez: találkozót kér tőle »tájékoztató bizodalmas értekezésre«.
461.
Szeged, 1849 július 24.
Kossuth levele Görgeyhez: találkozót kér tőle »tájékoztató bizodalmas értekezésre«.
Szeged, 1849 július 24.
Kossuth levele Görgeyhez: találkozót kér tőle »tájékoztató bizodalmas értekezésre«.
Görgei serege – az 1., 2. és 78. hadtest – júl. 12-én és 13-án indult el Komáromból a Duna balpartján Vác irányába, hogy megkísérelje a levonulást a szegedi összpontosítási helyre. Az elővédet képező 1. hadtest 15-én megszállta Vácot és heves ütközetet vívott a Váctól keletre felvonuló cári erők elővédjeivel. Júl. 16-án úgy látszott, hogy a 30–32 000 főnyi magyar sereg nagy túlerővel áll szemben és ezért a haditanács elhatározta, hogy a déli irányú áttörés megkísérlése helyett a sereg Losonc irányában elvonul és erőltetett menettel Tokaj felé, a felső Tiszához igyekszik. Júl. 17-én hajnalban kezdődött meg az elvonulás a cári csapatok heves támadása közepette; később a cári főerők figyelmét Perczel seregének mozdulatait kötötték le és Görgey serege viszonylag csekély erőktől követve Balassagyarmaton, Losoncon, Rimaszombaton, Sajószentpéteren át vonulva júl. 22-én megérkezett Miskolcra. Innen még nyitva állott előtte két lehetőség a Szeged irányába való gyors levonulásra: az átkelés a Tiszán Tokajnál, vagy Tiszafürednél. Görgey azonban értékes napokat vesztegetett el Miskolcon, s időt adott a cári seregeknek arra, hogy Tiszafüred irányába vonulva ismét elvágják a dél felé vezető utat. Kossuth és a kormány hosszú ideig a legnagyobb bizonytalanságban volt Görgey seregének holléte felől s amikor végre hír érkezett Szegedre arról, hogy a sereg Miskolcra érkezett, Kossuth azonnal levelet írt Görgeynek és találkozót kért tőle, hogy az önvédelmi harc égető kérdéseit megbeszéljék.
Az ország kormányzója
Görgey Arthur tábornok és hadseregvezér urnak.
Megértvén mellékes, de hitelt érdemlő kutfőkből, hogy Tábornok Ur az I., III. és VII. hadtesttel és Görgey Ármin és Beniczky csapataival Miskolczon innenre megérkezett.
Édes hazánk megszabaditásának minden tekinteten felül álló érdeke, a veszély nagyságánál fogva, okvetlenül megkivánja hogy a nemzet különböző hadseregeinek összevágó munkálata eszközöltessék.
E czélt, csak egymást a fenforgó körülményekről tájékoztató bizodalmas értekezés utján lehetvén elérni, Tábornok Urat ezennel szives bizodalommal felszólitom, legyes szives e levelet átadó futár által engem értesiteni, melly helyet tart jelen állomásához s munkába vett hadjáratához képest legalkalmasabbnak arra, hogy julius 26-án estve, vagy 27-kén délben Tábornok Urral én és az alulirt hadügyminister személyesen találkozhassunk, s a teendők iránt értekezhessünk.
Én s az alulirt hadügyminister holnap, 25-én éjszakára Czibakházára menendünk, s oda várjuk Tábornok Urnak e levelét átadó futár általi értesitését.
Tudósitom egyszersmind Tábornok Urat, hogy ezen értekezés annál szükségesebb – minthogy Mészáros altábornagy a reá ruházott fővezérségről lemondott.* Az operatiok egysége pedig semmi esetre sem tűrhet a haza kiszámithatalan veszélye nélkül időveszteséget.
Mészáros azért adta be lemondását, mert Perczel ekreken megtagadta annak a parancsának a teljesítését hogy a pest-szolnoki vasútvonal mentén foglaljon állást seregével és igyekezzék késleltetni a Haynau-vezette osztrák fősereg déli irányú előnyomulását. Perczel ehelyett a júl. 20-i turai ütközet után Nagykőrösre vonjult, majd déli irányban a Tisza jobbpartján levonult Szegedre, ahová júl. 29-án érkezett meg.
Gyors válaszát Czibakházára kikérem.*
Jellemző, hogy Szabó Imre ezredes, aki bírta Kossuth bizalmát, valójában azonban Görgey feltétlen híve volt a hadügyminisztériumban, még júl. 24-én bizalmas levélben tudósította Görgeyt Kossuth és Aulich tervezett útjáról és óva intette őt, nehogy a fővezérség kérdésében engedje érvényesülni Kossuth szándékait. (Szabó levelét l. Hadtört. Lt. 1848/49-i vegyes anyag 131. csomó.)
Szegeden Julius 24-én 1849.
Aulich
Hadügymin.
Hadügymin.
az ország kormányzója
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
Ered. tiszt. Hadtört. Lt. 1848/49-es vegyes iratok 10. csomó.
