Az akászfa ültetésének ajánlata, különösen honunkban.
531Az akászfa ültetésének ajánlata, különösen honunkban.
Az életnek szükségei közül az élelem (életszerek) után kiváltképen a fa jön tekintetbe, részint mint gyulható szer, részint elkerülhetetlen szüksége miatt a lakások és gazdasági épületek, a hidak, bányák és vasutak épitésére s a legszükségesebb házi szerek gyártására. Még is sok országban – honunkban is – a fatömeg nem aránylagos s elegendő a lakosok szükségeire, a habár ez által s a népesség szaporodása miatt a fa ára fölebb megy (Magyarországban is, nevezetesen azon időtől fogva, mellytől a honi gyárak szaporodnak), még is az ember inkább lát, öreg erdei fákat levágni s erdőket pusztitani, mint uj erdei fákat ültetni s uj erdőket teremni. Azért nagyon s valóban elkerülhetetlen szükséges édes honunkban is erdei fákat tüzelés s más használat végett bőven ültetni, hanem arra az erdei fák természete, használatának szoros ismerete kivántatik, hogy abból igaz nyereség eredjen. Mennyire elhanyagoltatik pedig hazánkban némelly fanemnek, melly sok hasznot hajtana, mivelése, az akászfa példája mutatja, melly most inkább elhanyagoltatik, mint ez előtt.
Az akászfa (Robinia pseudoacacia) ajánlja magát több jeles tulajdonsága által, mellyekkel bir. Ide tartozik: nagy gyökerezése, gyors növése, sebes keményedése, szijácshéjának (hárshéjának, Splint, alburnum), fájának tartóssága a külbefolyások mindenféle változása mellett, hasonnemüsége, tömöttsége, nyulóssága s hajlékonysága; továbbá az akászfa késő kibimbózása; ama tulajdonsága, hogy a földválasztásában koránsem kényes, hogy a hidegség nagy fokainak ellenállhat, s hogy a bogaraktól nem sértetik meg, végre hogy levelei a barmoknak egészséges táplálatot nyujtanak. Még nevezetesebb pedig fájának használata, mert alkalmatos legtöbb házi szerek, mellyekben tartósság, kivántatik, gyártására, valamint a vasutak felállitásánál igen jó sikerrel használtatik, azonkivül jó tüzifát s jó szenet is ad. Azért az akászfa ültetése hazánkban bizonyosan igen ajánlható.
Dr. Rumy Károly.
Népnevelést illető adatok. Népnevelés Walesben. Az angol parlamentben Williams inditványt tett, hogy vizsgáltatnék meg Walesben a népnevelés ügye. Szerinte 250,000 gyermekből 70,000 alig jár iskolába, a többi tudatlan marad minden ismeretekben, sőt még az angol nyelvben is, minthogy itt az alsó nép a walesi nyelvet beszéli. Az angol nyelv nem-tudásából sok baj, kellemetlenség, sőt valóságos kár hárámlik e szegény népre. Nem érti előljáróit, biráit; a közhatóság hivatalnokait, nem a törvényeket és rendeleteket, – s ez ártalmakat a minister, Graham is elösmerte, igazolta, s biztositá a hazát, miképen a kormány immár gondoskodott róla, hogy a walesi nép az angol nyelv tudásába beavattassék. – S nálunk nem uton utfélen kell e tapasztalnunk a magyar nyelv nem-tudásának épen illy ártalmait? – Azért az iparegyesület valóban mind az ország, mind a nép érdekében czélszerüleg és jól teszen, midőn a helybeli iparmüvesek számára magyarnyelvi leczkéket adat. Ezt már a mindennapi forgalomnak is naponkint magyarabbá létele szükségessé teszi. – Bár csak a vidéken is történnék e részben valami. Nem kételkedünk, hogy akad minden tájon buzgó hazafi és népbarát, ki aldozatból, vagy legalább idejének igen jutányos kárpótlása mellett, követni 532kész lesz az iparegyesület rendkivüli előadóinak példáját, kik szinte csak ügyszeretetből tartanak tanitásokat. Csak kell valakinek lennie, ki a dolgot meginditsa, s annak firmát adjon. Példaul: a gazd. egyesület fiókjai, a védegyesületnek osztályai nem tehetnének e czélszerün s bizonyosan sikeresen lépéseket? – Csak akarni kell s menend ez is, mint annyi egyéb kezdemény.
Örsy.
Bécs, apr. 2-kán 1846. Alólirt a Hetilapban következendő soroknak felvételét kéri:
„A Budapesti Hiradó érdemdús!! devalvátora már több izben Kossuth Lajos ur „magyar tenger” elnevezését gúnyosan emliti, de a mellett nem sejditi, hogy ez által legvastagabb geographiai tudatlanságát árulja el.
Minden tengert, a mint valami országnak partjait mossa, ettől mindjárt elnevezni, nem átalánosan divatos szokás ugyan, de mind a mellett a mint számos példák léteznek, már legrégibb időktől fogva megtörtént. ugy ha a Budapesti Hiradó devalvátora, bokros és a közügynek annyi hasznot hajtó (eheu!) foglalatosságai mellett, a földtekére, vagy akármellyik geographiai kézikönyvbe (mi közbevetőleg legyen mondva egy parányit sem ártana) betekint, e következendő felirásokat és elnevezéseket mindenütt feltalálja ugymint: Mare di Sicilia, Mare Jonio (mind a kettő a Mare Meditteraneonak egy részecskéjét képezik) nem különben „Persisches Meer, Arabisches Meer, Meer von China, Meer von Chorea, Ochotzkisches Meer, (miknek midegyike ismét a nagy Oceannak egy részecskéjét képezi). Ebből tehát kiviláglik, hogy Kossuth Lajos ur „magyar tengere” nem ollyan valami rendkivüli nevetséges licentia poetica. – Kell e még tehát többekkel tudatlanságát bebizonyitani Domine devalvator? – Lássa ön, mi tudatlanságát nem le, hanem fel-valváltuk – és ugy cselekedendünk jövendőben is. – De ugy látszik, hogy önt javitani akarni, olly háládatlan munka, mint „aethiopem lavare velle.”
X. Y.
