Vasut-ügy.
Vasut-ügy.
Ismét egy örvendetes vasuti hir. A tenyt olvasóink az alább következendő illető jegyzőkönyvből megértendik. Mi csak ama meggyőződésünknél fogva, miszerint Magyarországot istentől vasut-hálózat alá teremtettnek tartjuk, üdvet és sikert kivánunk a vállalatnak. – Szólunk a czegléd-kecskeméti vasut-társulat megbizottjainak f. aug. 17-kén tartott gyüléséről, mellynek jegyzőkönyve im ez:
Jelen voltak a magyar központi vasut-társaság részéről vélt, ifjabb gróf Zichy Fercncz ur, cs. k. kamarás, szent István apostoli királyi rend vitéze, a főmélt. m. kir. kancellaria előadója, mint a magyar központi vasut-társaság meghatalmazott igazgatója, és a méltóságos gróf által e gyülésre különösen megkért tettes Szentkirályi Móricz t. Pestmegye első alispánja, és Simon Flórent a magyar központi vasut-társaság ügyvéde; sz. Kecskemét város részéről Bódogh Antal főbiró, Csányi János tanácsnok, Kovács Gergely és Fejes János hites ügyész v. polgárok; – sz. Nagy-Körös város részéről Varga János főbiró, ns Patay Sámuel, Bakos Ambrus, és ns Sebestény Ferencz tanácsnokok, Tanárky Gedeon, az irt város főjegyzője, Sánta Lajos v. polgárság szószólója, Szücs Pál városi polgár, és Gubody Sándor mérnök. –
1) Tettes Szentkirályi Móricz ur az elnökségre a gyülekezet által megkéretvén, szives volt e gyülésen az elnökséget elfogadni, s a gyülést azonnal megnyitottnak nyilvánitni. –
2) Szükségesnek találtatván, hogy az egyezkedésre egybegyült megbizott urak megállapodásai jegyzőkönyvbe foglaltassanak: a jegyzőkönyv vitelére Simon Flórent ur megkéretett, ki is azt elvállalni szives volt.
3) Az elnökség által egy a nagykőrösi közbirtokosság részéről hozzá benyujtott nyilatkozat bemutattatván, a gyülést alkotó tagok megbizatása igazolásának kérdése merült föl. Sz. Kecskemét és Nagy-Kőrös város fölebb nevezett megbizottai részéről előterjesztetvén, miként azon részvényes társulat alapitó aláirói, kiknek nevében a czegléd-kecskeméti, s illetőleg az aradi vasutvonal épitésére a nm. magy. kir. helyt. tanácshoz folyamodás intéztetett, s kik részére 1131az imént tisztelt kormányszéktől az előleges munkálatokra az engedély megadatott, a nyert engedélyt, minden abban foglalt jogokkal és kedvezményekkel sz. Kecskemét és Nagy-Körös város közönségeinek s illetőleg képviselőinek engedte és adta által, s az imént nevezett városokra ruházta; e városok közönségei pedig a fölebb megnevezett urakat küldék ki kebelükből és hatalmazák meg a végre, hogy a birtokukba jutott helytartósági királyi engedély nyomán a kérdésben forgó vasutépitése iránt mltgos ifjabb gróf Zichy Ferencz urral, mint a magyar központi vasut-társaságnak e végre is különösen meghatalmazott igazgatójával határozólag és kötelezőleg egyezkedjék. Ennek folytán sz. Kecskemét város küldöttei és megbizottai előmutatták az imént nevezett város tanácsi jegyzőkönyvének 1846-dik évi julius 28-dikáról szóló kivonatát, s ennek nyomán sz. Kecskemét városnak hiteles pecséte alatt kelt s 1846-dik évi augustus 11-dik napjáról szóló megbizó levelét; – sz. Nagy-Kőrös városi küldöttség részéről pedig az terjesztetett elő: miként idő rövidsége miatt azon gyülésnek jegyzőkönyve, mellyből megbizatásuk eredett, a jegyző urnak épen ez ügyben szükségelt eltávozása következtében el nem készitethetett, és igy az e megbizatást tanusitandó hiteles oklevél legközelebb pótoltatni megajánltatott.
Mi egyébiránt a közbirtokosság részéről benyujtott óvásos nyilatkozatot illeti, melly a gyülekezet szine előtt egész terjedelmében fölolvastatott, s mellyre egy részről a városi küldöttek ellen óvásos nyilatkozatukat szinte irásban megtehetni magoknak kifejezve föntartották, – más részről a gyülésben jelen volt Gubody Sándor ur, mint szinte egy közbirtokos, azon törvényes észrevételt tette, hogy a kérdéses óvásos nyilatkozat az egész nagykőrösi közbirtokosság nevében szól, de senki által aláirva nincs, s különben ő, mint szinte egyik közbirtokos, arról mit sem tud: arra nézve ő mltsága gróf Zichy Ferencz ur megbizói részéről és nevében azon ohajtást fejezte ki, hogy itt, hol a részvényes társulat megbizottai a magyar központi vasut-társaság irányában bizonyos föltételeket tenni és elvállalni készülnek, hol tehát egy részről a nmgu m. helytartóság engedélyével ellátott társulat, más részről a magyar központi vasuttársaság egyezkedik a kérdésben forgó vasut épitése iránt, de különben is azon részvényes társaságnak, mellyet ezuttal jelen egyezkedő gyülekezetben képvisel, a nmgu m. kir. helyt. tanácscsal kötött szerződése erejénél fogva e tervezett fiókvonal fölépitéséhez már ugy is teljes és törvényes joga van, s itt csak némelly a társulat részéről szándéklott kedvezmények megajánlása s föltételek elfogadása teszi az egyezkedések főtárgyát, – a közbirtokossági viszonyok és kérdések méltán elmellőztethetnének. A gyülekezet ez előterjesztésben megnyugodott, s e közös megállapodás elnökileg is kijelentetett azon hozzátétellel, hogy a kölcsönös óvások és jogföntartások az érdeklett felek közt az illető helyeken ugy is illetékesebben fognak eszközöltethetni.
4) Az elnökség részéről az illető városok küldöttei fölszólitatván arra, hogy az egyezkedési pontokat és föltételeket, mellyek mellett a magyar központi vasut-társaság irányában ajánlataikat és kedvezményeiket megtenni szándékoznak, előterjeszteni sziveskedjenek; – a küldött urak részéről előadatott, miként megbizóik u. m. sz. Kecskemét és N.-Körös város közönségei a teendő föltételek és kedvezmények 1132iránt, magok közt már teljesen megegyezvén, e föltételeket és pontokat ők különösen a n., körösi tervezet után sz. Kecskemét város közönsége által már megbőviítve és teljesen kidolgozva magukkal elhozáók. – E javaslat egész terjedelmében és pontonkint tárgyalás alá vétetvén, azok kölcsönös megvitatása után következő pontokban lett a közös megállapodás:
1. pont. A kérdésben forgó fióúk-pályavonal, melly sz. Kecskemét városnak szélétől a magyar központi vasutvonalig lesz vezetendő, 1848adik évi december 31-dikeig elkészülendő lesz gőzerőre alkalmazva. Ennek a mondott időre leendő elkészitésére magát a magyar központi vasuttársaság kötelezi.
2. pont. Azon hivatalokra és szolgálatokra, mellyek a vasut körül s a pályaudvaroknál fölállitandók lesznek, helybeli születésüek, figyelmezve különösen azokra, kik az illető tanácsok által ajánltatnának, fognak, ha különben alkalmatosoknak tapasztaltatnak, kineveztetni. – E kinevezéseknél a német nyelv nem-tudása akadályul nem lehet. A kinevezések nemcsak az első alkalmazásnál fognak ekkint megtörténni, hanem minden ezentul támadandó ürességeknél is, olly megjegyzéssel mindazáltal, hogy az illető városok tanácsai, mellyeknek minden illy ürességek bejelentetni fognak, a bejelentés után számitandó 8 nap alatt ajánlataikat, az ajánlási jognak a kérdésben forgó esetre különben leendő elvesztése terhe alatt megtenni kötelesek legyenek.
E megállapodás folytán Gubody Sándor ur, méltóságos gróf Zichy Ferencz ur által osztályos mérnöknek azonnal ki is neveztetett.
3. pont. A vonalban előforduló minden munkákra nézve, mellyeket a társaság nem közvetlen kezelése mellett szándékozik eszközöltetni, abban lett a közös megállapodás: hogy minden illyen munkák az illető tanácsokkal előlegesen közöltetni fognak, és ha a tanácsok községeikkel az ekkép közlendő munkákat a szinte közlendő árszabályok mellett elvállalni készek leendenek, a társaság köteles leend e munkákat a versenynek és árverésnek minden további megkisértése nélkül, s annak teljes kizárásával az ajánlkozó tanácsnak, s illetőleg községnek eszközlés végett kiadni. Ez ajánlatokat az illető városok tanácsai a fölhivás után számitandó 14 nap alatt megtenni köteleztetnek, minthogy különben e határ eltelte után a társaság szabad rendelkezése teljesen föléled. Magában értetik egyébiránt, hogy az illető városok tanácsainak ajánlatai mellett eszközlendő munkálatokat az általuk bejelentett vállalkozók a társaság által kiszabandó időre az illető közönség jótállása mellett elkésziteni, és teljesen befejezni kötelesek lesznek, a munka minőségét tárgyazó fölügyelési jog a társaságot illetvén.
4. pont. A kérdésben forgó fiók-vonalon az ügykezelési nyelv kizárólag magyar lesz, a középhivatallal s igazgatósággal leendő összeköttetésre nézve azonban e rendszabály ki nem terjesztetik.
5. pont. A pályavonalon szükségelt földterületeknek, az egész vonal mentében kettős nyomra számitva, nem különben az őrházakhoz és pályaudvarokhoz megkivántató térségeknek az ezen kisajátitandó földterületen találtató mindennemü beruházásokkal együtt leendő kisajátitása az illető közönségek által fog saját költségükön eszközöltetni s az ekkép kisajátitott földterületeket az illető városok közönségei saját határaikban 1847-dik évi februárius utósó napjáig ingyen 1133adni köteleztetnek, az egyezkedő közönségek kivánsága következésében megajánltatott a központi vasut-társaság részéről, hogy ez előleges munkálatok és tervek az illető közönségekkel a munka megkezdése előtt közöltetni fognak, olly végre, hogy az őr- és indóházak épitésére szükséges területek mennyisége iránt észrevételeiket megtehessék.
6. pont. – Az illető közönségek a vaspályához ekkép ingyen adott földterületekre nézve tulajon jogukat kifejezve föntartván, azon esetre, ha a vaspálya megszünnék, az ekkép általadott földterületek az illető közönségek rendelkezése alá visszakerülnek s birtokaiba visszamennek.
7. pont. – A vonal lejtjein s az árkok szélein termendő füvet az illető községek, a lejteknek azonban minden sérelme nélkül lekaszáltathatják s azt fölhasználhatják. A pályavonal mellékleteit a velük közlendő szabály szerint beültethetik, sőt olly pontokon, hol a vonal futóhomok-területeken vonul el, vagy a munkálatok által homokrétegek fejtetnének ki, e pontokat az illető községek a velök közlendő szabály szerint a vaspályavonal biztossága által igényelt kiterjedésben fával, s egyéb ültetvényekkel beültetni köteleztetnek. A faizás s illetőleg ez ültetvények használata menynyiben az üzlet sérelme nélkül megeshetik, az illető közönségeknek szabadon fönhagyatik.
8. pont. – Az illető közönségek megengedik a magyar központi vasut-társaságnak, s illetőleg felruházzák azt azon joggal, hogy a vaspályánál előforduló épitményekre, de csak kizárólag azokra, téglát a szükségelt mennyiségben szabadon égethessen, s e jogát másra is átruházhassa. Ha ez égetés azon helyeken szándékoltatik leszközöltetni, mellyeken az illető közönségek a téglát jelenleg is égetik, a társaság azt, e helyeken, minden dijfizetés nélkül teheti, vagy tétetheti. – Ha pedig kényelméhez képest az égetést a társaság más helyeken és pontokon szándékoznék eszközöltetni, az e végre szükségelt földterületek megszerzésének terhe őt illetendi.
9. pont. – Az ezen jegyzőkönyv nyomán szerkesztendő egyezséglevél külön oklevél alakjában legközelebb el fog készittetni, s az egyezkedő felek részére három egyenlő példányban a szerződő felek által aláiratni és pecséteikkel megerősittetni: addig is azonban jelen jegyzőkönyv az egyezkedő felek által aláiratván, érvényesnek elfogadtatik, s ezennel kötelező erővel birónak nyilvánitatik.
Jegyzette Simon Flórent. s. k.
jelen gyűlés jegyzője.
jelen gyűlés jegyzője.
