Fővárosi hirnök.
Fővárosi hirnök.
A körök legujabban tartották tisztujitásukat. A pesti körben: Elnök lett RádayGedeon gr., alelnök Fényes Elek, igazgató Piperkovics Péter, pénztárnok Ferenczy Lajos, könyvtárnok Jeszenszky János, jegyző Csanády György.
A nemzeti körben: Elnök Teleki László gr., alelnök Vörösmarty Mihály, igazgató Sántha péter, pénztárnok Antal Mihály, könyvtárnok Friebeisz Rudolf, jegyző Reöck István. A választmányi tagok névjegyzékét, egy kis ismertető jelül más alkalommal.
Irodalmunk egén szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt. – Legujabb veresbetűkkel ékesitett sárga boritékban megjelent: A közhasznu gyülde tiszteleti helybeli és vidéki rendes tagjainak névsora betűrenddel, s alapszabályai. Pesten nyomatott Landerer és Heckenastnál 1846. Ebből megérthetni, hogy a gyülde tagjainak száma 403 férfiu (az alapszabályok 5-dik pontjánál fogva csak férfiu lehet), czélja pedig mint az alapszabályok 2. és 3. §-ban olvashatni: a különböző vallásu és színézetü honfiak egymáshoz közelebb hozása által tudomány, irodalom, művészet és egyéb közhasznuak előmozditása; minden politicai és vallási czélok mellőzése mellett a műveltebb társalgásnak rang- és osztály különbség nélküli fejlesztése. Ehhez képest a művelt társalgás és erkölcs szabályaival megférő minden anyagi élvek megszerzését is feladatul tüzi ki a társulat is annál inkább, mivel az egyesület czéljai – bár komolyak legyenek is – mindazonáltal a lélekderitő élveket nem egyedül, hogy ki nem zárják, sőt azokat – minthogy az izlés és kedély nemesülésére hatnak nagy részben elő segélik. – A két részből álló alapszabályok és a tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló §§-ok aláirása: Láttam: Lipthay Sándor 2-ik elnök. Feljegyzette és kiadta Illucz Oláh János főjegyző.
K.
A Kisfaludy társaság „szépirodalmi szemle” czim alatt kriticai lapot indit meg. Szerkeszti Erdélyi János. Ki néhány év óta irodalmunk vastagságban növekedését némi aggodalommal szemléli, az csak örül e vállalatnak; és ha e szemle „félretevén atyafiságot, barátságot, haragot, gyülölséget” jár el tisztében, akkor a Kisfaludy társaság ez utóbbi vállalata által még hasznosabb szolgálatot tesz az irodalomnak mint eddigi eszközléseivel. Ohajtandó hogy figyelmét a hirlapokra is kiterjessze, mert ott a magyar nyelv gyakran igen össze vissza van miszerintezve.
Leona Czako 5 felvonásos tragoediája elhagyta a sajtót. Ára 50 pkr. Kapható Emich és Hartlebennél. Czakó drámai tehetségét lehetetlen el nem ismernünk, de ez elismerés mellett egyszersmind ohajtjuk, hogy Czakó valahára a „Kalmár és Tengerész”, „Végrendelet” és „Leona”-féle térről 1442távoznék el, és állana azon térre, mellyet neki a természet kimutatott, a históriaira. És ezt azért is ohajtjuk, mert sajnálnánk, ha Czakó továbbad is e téren forgácsolná el nagy erejét s tehetségét, mert csak őt tartjuk arra képesnek, hogy a Katona által megkezdett pályán szerencsésen futhasson. Ki azon véleményben van, hogy mindegy az akár a históriából vesszük drámai tárgyunkat, akár magunk költjük – az nagyon csalatkozik. S ezt itt bővebben fejtegetni e lapok körén kivül esvén, szabad legyen négy nagy tekintélyre hivatkoznunk, s azok: Aeschylus, Sophokles, Euripides és Shaekespeare, kik vagy a historiából, vagy valami népregéből kölcsönzék mindig drámai tárgyaikat.
A budai irgalmas szerzet kórházában a mult év folytában gyógyitott betegek száma 2530. Ezek közül meghalt 218. Életmódra nézve legtöbb volt: czipész (280), szabó (220), napszámos (1902), asztalos (174), kocsis (96), mészáros (79), pék (78) stb. – Szülőföldökre nézve 36 külön hazából valók a felvett betegek; s ezek között volt 226 cseh, 190 austriai, 180 morva stb. E szerzet az csak, melly méltán megérdemli a közönség segélő részvétét.
A lapok már több izben szólának Budán a ráczvárosban egy régi elhiresült kártyabarlangról, ez őshelyről azonban most sikerült a kapitánynak a társaság rendes tagjait kifüstölni, de ez mitsem árt, mert a rendes tagok az ősfészekhez közel, egymás jóféle házban üték fel tanyájokat, hol magok javára s mások kárára ismét folytatják, „a lefőzés, mellesztés, koppasztás” dicséretes mesterségét. Hát az a hatalom erő és bátorság hol van, melly be birná zárni a dunaparti sárkánylyukakat, hol esténkint és éjjelenkint cziteraszó és isten káromlás zengedez, hova járnak mulatni a gentlemanok és kis dandyk, honnan mint valami gyári raktárból a két városba, s az ország minden részeibe nagyban kicsinyben szállittatik a nyavalya stb., hol van, hol az a hatalom és erő, melly e sárkánylyukakat be birná zárni, s a közbotránynak valahára véget vetni.
