Némelly vegytani visszahatásokról, melylyek igen népes városokban az egészségi állapotra befolyással birnak. Chevreul-től.
Némelly vegytani visszahatásokról, melylyek igen népes városokban az egészségi állapotra befolyással birnak. Chevreul-től.
Én közvetlen kisérletek által meggyőződtem arról, hogy azon vizben, melly a légnek kitéve nincs, s kénsavanyos égvényt és bizonyos életműszeres testeket tartalmaz, sulfurid képződik, miből lehet megfejteni a párisi medenczék, (mellyek kénsavas meszet tartalmaznak) vizének rosz bűzét, valamint a tengerészek számára tölgyfa hordókban (mellyek belől megpörkölve nincsenek) tartogatott, vagy pedig a hajó aljába beszivárgott tenger-viz bűzét is.
Az életműszeres testeknek a népes városok talajáni föloszlása, rothadása okozza az egészségtelenséget és rosz bűzt, mellyel ezen talaj és az abban ásott kutak vize birnak, ha t. i. a föld-terület átható, és nem olly fekvésü, mellynél fogva,per descensum’ mindig kimosathatnék.
A földbe ásott állati testek maradványai, az árnyékszékekből elszivárgó anyagok, az utczai vizeletek, a lakásokból a talajba menekülő, a szeszcsövekben megsűrüdött állományok lassanként a földrétegekkel, mellyekbe behatnak azon bűzt és egészségtelenséget közlik. Főkép akkor, ha a talaj mint a párizsi, kénsavanyos meszet tartalmaz, a belé szivárgó életmüves állományok olly egészségtelenné és büdössé teszik, minőt az ember olly városokban, hol a talaj és viz gipsztől mentek, soha sem tapasztal.
Azon szerek, mellyeknek alkalmazása által a városok egészségét biztosithatni, részint ollyak, mellyek a bajt megelőzik, óvszerek, részint a már meglevő bajt elháritók.
Az óvszerek nem egyébből állnak mint a talajba beható állományok mennyiségének kevesbitéséből, minélfogva a temető és dögnyuzó helyeket a városoktól távol kell tartani, jól elzárt árnyékszék-gödröket csináltatni, az utczákat folyó vagy kutvizzel mindig tisztogatni, számos lefolyókat késziteni.
Azon szerek pedig, mellyek által a már kifejlett baj, egészségtelenség elháritatik, nem igen számosak. Az első abban áll, hogy a légköri levegő és világosság mindenüvé vezettessék a hol életmüves állományok vannak, mellyek föloszlásuk által az egészségre ártalmasok lehetnének. E szabály azon körülményen alapszik, hogy a savitó (Sauerstoff) az életműves állományt (Substanz) elégés által vizzé, szénsavannyá és fojtó savvá (Stickstoff) változtatni törekszik, (olly szerek ezek, mellyek az állati testre káros hatással nem birnak.) és hogy a világosság e folyamot elősegiti. Ennélfogva az utczákat és a lakások udvarait jó tágasra kell csinálni, hogy levegő és világosság akadálytalanul bejuthassanak.
Egy másik szer pedig abban áll, hogy minél több kutak és leginkább akkép ásassanak, hogy bennük a viz minél többször megujitathassék, már akár a végett szivattyúztassék is a viz ki belőlök, hogy a vizszükséget födözze, akár pedig, hogy a talajt azon anyagoktól megtisztitsa, mellyek a vizben már föloszlottak. A kutak átalában mindenkor elősegitik azon viz tisztulását, mellyet a földből magokba vesznek, mivel az 462bennük a légköri savitóval (Sauerstoff) inkább jő érintkezésbe mint sem a föld rétegeiben. Azonban mig a kutaktól ezen viztisztitó tulajdonságukat elvitázni nem lehet, más részről meg kell vallani, hogy hatásuk városokban, hol a talaj már inficiálva van, – igen korlátolt.
Ezen oknál fogva én igen nagy fontosságot tulajdonitok egy harmadik szernek, és ez bizonyos tekintetben, az egyetlen mód, mellyel ma már az olly talajokra hatnunk lehet, mellyeknek fekvésük nem ollyan, hogy szüntelen viztől áthattassanak, melly viz magát benne per descensum megujithatná, vagy mint valamelly nagy folyam része hozzá jutna, mivel a földet a folyam vize áthathatja. Ezen szer abban áll, hogy a városon belől számos faültetvények legyenek. Tagadhatatlan befolyása van az élőfáknak a talaj épségére, mivel fölnövekedvén, a föloszolható anyagokat, az infectionak közel és távol okait, eltávolitják abból. Az ültetvényeknek természetesen a városban kellő mennyiségben, és aránylagosan fölosztva kell lenniök még pedig ugy, hogy gyökereik eléggé elterjedhessenek a nélkül, hogy a már elromlott földréteghez érjenek, mellyel a légköri éleny (Sauerstoff) áthatni nem bir.
