Az őslénytan (kövülettan, palaeontologia) legfontosabb s legritkább előjöttei közé az ősvilági madarak maradványai, s különösen azok csontjai tartoznak. Illyenek eddig földünk csak kevés helyein, s mindig csekély mennyiségben találtattak, s egészben aligha 25–30 fajnak csontjai ismeretesek. A kir. magyar természettudományi társulat munkásságának, és az általa az egész honban fáradozásai iránt gerjesztett részvétnek tulajdonithatni egyedül, mit ezennel képesek vagyunk közzé tenni; miszerint illyen ősvilági madárcsontokkal, még pedig nagy mennyiségben Magyarországban is birunk, a mennyiben azok szárazföldi állatok, s egy kigyóalaku gyik (Saurier) csontjaival vastartalmu (eisenschüssig) mész-czement által összekötve csonttorlatot 807(Knochen-breccie) képeznek, mellyek Beremenden, nem messze Siklóstól Baranyamegyében a márványtörések hasadékait töltik ki. Ezen – a dalmatországi, maltai, spanyolhoni stb. ismeretes csonttorlathoz egészen hasonló – torlatot legmunkásabb tagaink egyike t. i. Haumann László kincstári tiszt jószivüsége által nyertük. Sadler tanár az ősvilág ezen fontos maradványai fölött a junius 10-ki ásványtani szakgyülésben fölvilágositó előadást tartott s ezen torlat földismei (geognosticai) viszonyainak közelebbi meghatározására nehány nap előtt t. Kubinyi Ferencz tb Petényi Salamon urral Beremendre elutaztak, s a tudós világ rövid idő mulva az őskor ezen érdekes maradványa leirásának, a magyar palaeontologia körül már annyi érdemeket szerzett Kubinyi Ferencz tollából nézhet eleibe.
v. j.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.